Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-07-07 / 28. szám
Családi kör ÖNMEGVALÓSÍTÁS A CSALÁDBAN * önmegvalósítás az ember természetes A célkitűzései közé tartozik. Ez hosszú és / Ж M összetett folyamat, időben tulajdonképpen az egész emberi életet felöleli. Van egy hosszú előkészületi szakasza a felnőtt kor határáig, az egész felnőtt kor pedig a kibontakozás szakaszának tekinthető. Maga az önmegvalósítás értelmezhető sokféleképpen: önmegvalósulás a munkahelyen, az élet valamilyen jól körülhatárolható területén, például a családi életben, az ember valamilyen sajátos képességének kibontakoztatása útján stb. Bennünket az önmegvalósítás olyan módja érdekel, mely képes összhangot teremteni az ember sokféle önmegvalósítási lehetősége között: egyrészt az intim (privát) családi, a tágabb munkahelyi és a legszélesebb társadalmi-közéleti között. Másrészt összhangot a félj és a feleség önmegvalósítási törekvései között. Az érthetőség kedvéért megjegyezzük, hogy az önmegvalósulás nem más, mint a sokrétű emberi szükségletek kielégítésének folyamata. Attól függően, hogy milyen mértékét érjük el az önmegvalósításnak, változnak életérzéseink, életkedvünk, cselekvőképességünk, de értékítéletünk is. Külön jelentősége van az önmegvalósításról beszélni fiatal házasok esetében. A különös jelentőségét az adja. hogy éppen ebben a biológiai korban jelentkeznek először nagy erővel az ember ilyen irányú törekvései. ebben az életkorban éppen az élettárs hatására, a házasság következményeként átalakulnak a szükségletek és újak keletkeznek, most fogalmazódnak meg először a különféle önmegvalósítási törekvések összhangba hozásának követelményei is. Mindennél még fontosabb az, hogy egy viszonylag rövid, néhány éves türelmi periódus után kritikus időszak következik be: a házasság válsága. Ezt kiválthatja az önmegvalósítás egyenetlen mértéke is a két házastárs között, és főleg ennek értékelése. Van-e összefüggés az önmegvalósítás mértéke és a családi élet minősége között, és ha igen, melyek a törvényszerűségei ? w Ma már ritka az az ember, aki önmegvalósulását csak a családi életben betöltött szerepre kívánná korlátozni. A társadalom fejlődése hozta magával, hogy erre az önmegvalósulási térre épül egy következő, tágabb lehetőség: a munkahely adta önmegvalósulás. Minden fiatalnak természetes elképzelései vannak a munkahelyi érvényesülésről, önmegvalósulásról. Ez mind a nőkre, mind a férfiakra vonatkozik. Minden embernél találunk olyan további önmegvalósulási törekvéseket, amelyek a család és a munkahely keretein túl keresik megvalósulási terüket. Az ember akkor érezheti úgy, hogy sikerült önmagát megvalósítani, ha e hármas lehetőségét összhangba tudja hozni. H3 lő] A család olyan rendszer, amelynek minden eleme állandó kölcsönhatásban van egymással. Ennek megfelelően a házastársak önmegvalósulása sem zajlik egymástól függetlenül. Hiba lenne itt olyan összhangról álmodni, amely mechanikus egyenlőséget keres a férj és a feleség önmegvalósulása között. Nehezen érhető el, hogy egyazon időben mindkét házastársnak egyszerre teljesüljenek a családi életre, a munkahelyi érvényesülésre és az azon túlmutató szférákra vonatkozó ambíciói. A hagyományos családban a feleségnek általában „bő’- tere van a családi életre vonatkozó elképzelései megvalósítására. Szükebb és tágabb környezete is szinte kényszeríti, hogy elsősorban itt bizonyítsa rátermettségét, ide összpontosítsa önmegvalósulási törekvéseit. Ezzel szemben a férjnek elnézik, hogy ambíciói elsősorban nem a családra, hanem a munkahelyre vagy egyéb területekre összpontosulnak. Addig, míg mind a férjet, mind a feleséget kielégíti a rá „kiszabott” élettér, az önmegvalósulás mértékében, minőségében és jellegében mutatkozó különbségek nem válnak konfliktusok forrásaivá. A baj csupán az. hogy ilyen „hagyományos” család ma már alig van. A gyorsan változó társadalmi körülmények hatására a nők egyre inkább a férfiakkal egyenlő jogokat követelnek az élet minden területén, így önmegvalósulásuk köre természetes módon teljed ki az élet minden területére. A tapasztalat az. hogy a társadalom általában már elfogadta az egyenjogú nő (feleség) gondolatát. A gondot az okozza, hogy általában a férjek (férfiak) az egyenjogúsítás folyamatai túl gyorsnak, előkészítetlennek, a nők pedig lassúnak és művileg késleltettnek látják. Ezért van az, hogy a férjek például általában elismerik feleségük jogát a családi életen túli sikerekre, de konkrét esetekben különböző tényleges és kitalált okokra hivatkozva azok családi feltételeinek megteremtésével nem mindig járulnak hozzá elérésükhöz. Az ilyen esetekre célozva gondoltunk az előbb arra, hogy a jó családi élet föltétele nem a feleség és a félj egyenlő mértékű és jellegű önmegvalósulása, hanem egy olyan összhang megteremtése, amely mind a férj. mind a feleség számára demokratikus módon elismeri azok egyenlő jogát a mindennemű önmegvalósulásra, és egyben kialakítja ennek mindkét fél sajátosságait figyelembe vevő és elismerő „ütemtervét”. Fontos feltétel, hogy elistneijük az egyes önmegvalósulási területeken (családi élet, munkahely, társadalom—közélet) elért sikerek egyenrangúságát. Ne higgye azt a férj, hogy a jó munkahelyi teljesítményéért a családi élet rendszerében nagyobb elismerés jár, mint például a pólyásbaba gondozásáért. Már csak azért sem állíthatók ezek rangsorban egymás fölé. mert a valóságban egymás föltételei: családos férj csak úgy érhet el tartós munkahelyi sikereket, ha felesége gondját viseli gyermekeinek és fordítva. A feleség csak akkor töltheti be sikeresen családanyai szerepét, ha a férj munkájával megteremti ennek anyagi föltételeit. Azokban a családokban, ahol sikerült időben létrehozni az egyes szerepek — feladatok—, teljesítmények elvi egyenlőségéről szóló társadalmi szerződést, nem fordulnak elő konfliktusok. Bevezetőként azt mondtuk, hogy az önmegvalósítás az ember célkitűzései közé sorolandó. Most mégis azt kell mondanunk, hogy abban a vonatkozásban, amilyenben mi beszéltünk róla. inkább eszközként értelmezendő: a harmonikus családi élet eszközeként. Egészen nyilvánvaló, hogy a harmonikus családi, életet élőknél mind a férj. mind a feleség kölcsönös tiszteletben tartja egymás önmegvalósulási törekvéseit, és éppen ezek a megvalósulási törekvések járulnak hozzá a családi élettel való elégedettség fokozásához. Érthető: a család ha közvetett módon is, hozzásegített a sikerhez. A. Nagy László pszichológus •£> j> s z •< > b СЯ СЛ N1 о Z О J.
