Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-06-02 / 23. szám
Kommentárunk Milyen volt a „nézetazonosság“? Május 22-én ért véget az amerikai— nyugatnémet csúcstalálkozó, amelyről először diplomáciai fordulatokkal megkomponált rövid hírt adtak csak ki. A lényege, hogy Reagan és Schmidt a tárgyalásokon fontos nemzetközi kérdéseket tárgyalt meg, az esetek többségében teljes volt a nézetazonosság. Hozzátették még, hogy Reagan a tárgyalások után Camp Davidbe utazott pihenni, a nyugatnémet kancellár pedig visszatért Bonnba. Milyen is volt valójában a nézetazonosság, melyek voltak azok a „fontos nemzetközi kérdések’’? Mert az amerikai külügyi szóvivő kijelentéseiből és Haig külügyminiszter szavaiból az derül ki: a felek mindent megtettek, hogy viszonyukat a lehető legjobb színben tüntessék fel a világ előtt, azonban — vagy éppen ezért — megkerülték a válaszra váró, valóban fontos nemzetközi problémákat. Elsősorban megkerülték Leonyid Iljics Brezsnyev Tbilisziben elmondott javaslatait, amelyek újra felszólítanak a párbeszéd megkezdésére, valamint az Európában állomásoztatott rakétafegyverek számának befagyasztására. Megkerülték az összes szovjet béketárgyalási javaslatot, beleértve a Memorandumra küldött, illetve küldendő választ is. Pedig jól értesült források szerint Helmut Schmidt azzal a szándékkal utazott Washingtonba, hogy sürgetni fogja Reagan elnököt: bocsátkozzék az amerikai fél a Szovjetunióval — már a római NATO- értekezleten meghirdetett szeptemberi határidő előtt — tárgyalásokba az európai rakétafegyverek és a stratégiai fegyverzet korlátozásáról. Azonban Haig, aki az Andrews légibázison fogadta a nyugatnémet kancellárt, és elsőként tárgyalt vele, lebeszélte Schmidtet, hogy megkíséreljen nyomást gyakorolni az amerikai kormányra ebben a kérdésben. Nem sokkal az amerikai—nyugatnémet csúcstalálkozó után a külügyi szóvivő a hivatalos amerikai álláspontot közölte. Lényege, hogy az Egyesült Államok szerint a szovjet államfő „megismétli korábbi javaslatait”. Diplomáciai nyelven ez annyit jelent, hogy az amerikai félnek vagy nincs konkrét állásfoglalása e kérdésben, vagy van, de azt nem teszik közzé. A sajtónak adott szóvivő-nyilatkozatnak azonban van egy lényeges része: magát „illetéktelennek” nevezte, amikor arra a kérdésre kellett volna válaszolnia, hogy vajon Schmidt kancellár is ezt a nézetet vallja-e. Hogy végülis szó volt-e az említett kérdésről, amely ma a világ minden részén a legalapvetőbb nemzetközi problémának számít, vagy sem, pontosan nem lehet tudni, mint azt sem, hogy Reagan mit szólt a kancellár esetleges felszólítására. Mert Amerikában is tudják, hogy Schmidtnek belpolitikai szempontból az enyhülés ügyében valamilyen eredménnyel kellett hazatérnie. Amerika viszont nem akar engedni, de Schmidt sem, mert a sajtóebéden is elmondta, hogy reméli, még ebben az évben az NSZK-ba utazik Leonyid Brezsnyev, és ez átfogó megbeszélésekre ad lehetőséget. „Az ilyen találkozások, a konstruktív véleménycserék jelentősége igen nagy” — hangoztatta Schmidt. Lehet, hogy teljes volt a nézetazonosság, de akkor valami egészen másról tárgyaltak, nem a megjelölt „fontos nemzetközi kérdések”-röl. De milyen az a nézetazonosság, amely a forró kása kerülgetésével jön létre? 1TH~ 6- N -Ц ivatalos baráti látogatáson volt ■* hazánkban a Román Szocialista Köztársaság küldöttsége, amelyet Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, az RSZK elnöke vezetett. A látogatás a CSKP Központi Bizottságának, a CSSZSZK kormányának, valamint Gustáv Husóknak, pártunk főtitkárának, köztársasági elnökünknek meghívására valósult meg. A legfelsőbb szintű találkozáson Gustáv Husák és Nicolae Ceausescu értékelte a két ország kapcsolatait, a további együttműködési lehetőségeket beszélte meg. Tájékoztatták egymást a CSKP XVI. kongresszusának, illetve az RKP XII. kongresszusának eredményeiről. A román párt- és állami küldöttség látogatása során megtekintett több ipari és mezőgazdasági üzemet, ünnepi rendezvényeken vett részt. A látogatás befejeztével a tárgyaló felek közös nyilatkozatot adtak ki a CSKP és az RKP, a CSSZSZK és az RSZK közti testvérbarátság és sokoldalú együttműködés további fejlesztéséről, mely leszögezi, hogy e kapcsolat teljes mértékben összhangban van a marxista-leninista elvekkel és a megkötött két- és sokoldalú szerződésekbe foglaltakkal. A két fél megelégedéssel nyugtázta a két ország 1981—1985-ös évekre szóló népgazdasági tervei egyeztetésének eredményeit, amelyek jó alapot teremtenek a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez. A két ország képviselői fontosnak tartják a termelési kooperáció és gyártásszakosítós szerepét a gazdasági kapcsolatok és a kölcsönös árucsere-forgalom fejlesztésében. A nemzetközi helyzettel kapcsolatban leszögezték, hogy mindkét fél célja azonos: szembeszállni azokkal az erőkkel, amelyek az enyhülési folyamatot lassítják, a nemzetközi helyzetben feszültségeket szítanak, s megállapodtak abban, hogy közösen fognak síkra szállni a békéért vívott harcban. jy|ost már inkább órákban számol■” juk az időt, mennyi van még hátra az idei képviselőtestületi választásokig. Bemutatkoztak a jelöltek, előadták választói beszédüket, lakosságunk megismerkedett a választási programjavaslatokkal, állást foglalt. Június 5—6-án aztán országunk több millió polgára járul az urnákhoz, hogy szavazatával bizalmát fejezze ki a jelöltek iránt — s ezáltal jóváhagyja a választási programot, amely valamennyi dolgozónk életszínvonalának további javítását szolgálja. A választási programjavaslatok teljes összhangban vannak pártunk céljaival, a XVI. kongresszus határozataival. A cél pedig: tovább szilárdítani népünk szociális és gazdasági biztonságát, javítani a munka- és életkörnyezetet, következetesen törekedni az életszínvonal minőségi javítására. A választói gyűléseken többszörösen hangsúlyt kaptak ezek az elvek. Jelöltek és választók együttesen mutattak ró a hiányosságokra, az újonnan jelentkező szükségletekre, s arra is, hogy az igényes feladatokat bonyolult időszakban kell majd megvalósítani. De megfogalmazódott az elszántság is, hogy közös erővel, kölcsönös megértéssel, egymás hathatós támogatásával ezek a célok elérhetők. Viliam Salgovic, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke választási gyűlésén. CSTK felvétel A 21. HÉT A NAGYVILÁGBAN Hétfő: Több nyugatnémet városban, így Mönchengladbachban, Bielefeldben, Frankfurtban ,és másutt a hét végén tüntetéseket tartottak tiltakozásul a NATO azon terve ellen, hogy az NSZK területén új típusú amerikai nukleáris rakétafegyvereket helyeznek el. Kedd: Göttingenben megkezdődött a cigányok (roma) 3. világkongresszusa. Az ötnapos tanácskozás napirendjén szerepel a cigányok szociális problémáinak megvitatása, sorsuk a második világháború után és egyéb fontos kérdések. A kongresszuson a kulturális műsort cigány költészetből és zenéből állítják össze. Szerda: Bérharcuk támogatására ismét sztrájkolni kezdett mintegy 60 000 izraeli pedagógus. Ez már a második nagy pedagógussztrájk Izraelben. Az első, amelyet a mostani tanév elején tartottak, azzal végződött, hogy kormánybizottságot hoztak létre; ez azonban nem teljesítette az arra vonatkozó ígéreteket, hogy még a mostani tanév folyamán felemelik a pedagógusok fizetését. Csütörtök: A Béke-világtanács küldöttsége befejezte amerikai körútját, amelynek célja az volt, hogy megismertesse az amerikaiakkal a világ közvéleményének kétségeit a washingtoni kormány politikáját illetően. A Romes Csandra vezette küldöttség több amerikai nagyvárosban járva pozitívan értékelte az amerikai közvéleményt, amely úgyszintén egyre erősebben tiltakozik a fegyverkezési hajsza, a háborús légkör terjesztése ellen. Péntek: Pakisztán folytatja határmenti provokációit az észak-indiai területek ellen, jelentette be a PTI indiai hírügynökség. A legutóbbi két hétben a pakisztáni határőralakulatok legkevesebb tíz esetben provokáltak ki fegyveres összetűzéseket. Az említett térségben Pakisztán folytatja a lövészárkok és tüzelőállások építését. Szombat: Lengyelországban a Waleáa-féle Szolidaritás szakszervezet provokatív éhségsztrájkokkal próbálja további politikai engedményekre kényszeríteni a hatóságokat. Többek között ily módon akarják kikényszeríteni szocialista- és államellenes tevékenységgel vádolt elemek szabadon bocsátását. Vasárnap: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke Afrika Napja (május 25.) alkalmából üzenetet intézett az afrikai országok kormányaihoz és népeihez. A szovjet államférfi egyebek között méltatta az afrikai felszabadító harc, a gyarmatosítás maradványai felszámolásának fontosságát, s biztosította Afrika népeit, hogy számíthatnak a Szovjetunió rendíthetetlen barátságára.
