Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-05-19 / 21. szám

Ügyes kezek

Nagyszüleink mesélő kedvének köszönve olykor visszatérhetünk akár a századfordulóhoz is.

Barna Pálné Béla Margit Nagyzellőből (Veiké Zlievce) így emlékezik: ...... lánykoromban? Megmondom. csillagom, ahogy vót, nem vót jó apám, nem fogta be járomba a tehenet, hogy dógozzunk a kocsikért." (Azaz, hogy ki tudják fizetni a fuvart.)

Margit néni ma hetvenéves. Bussán (Busince) él férjével. Házasságuk ötvenedik évfordulóját, csak úgy, tovaröpítette a történelem szele, ünneplés, megemlékezés nélkül . . .

Lánykora legszebb emlékeit egy nagy ládában (meg a szive mélyén) őrzi. De a szobában is található abrosz, terítő, törülköző. Otthon szőtt vászonra varrott minták hasonló vonásait megtalálni az Ipoly menti falvakban több helyen is. Pedig Margit néni kortársaí nem nogyon jártak ki a faluból, esetleg a szomszédos falvakba. Ügy látszik, ez is elég volt ahhoz, hogy ellessék a mintákat. Ezek többsége egyszerű virágmotivum, ritkán alkalmaznak egy-két színnél többet. Margit néni édesanyjától tanulta a kivarrást, Csipkéi tanító nénitől a horgolást. „Anyukám a lapost, én a keresztöltésest varrtam." A rojtok kötése, horgolása viszont a nagymama dolga volt. Itt kell elmondani, hogy ezek a szép kivarrott abroszok, törülközők, lepedők az eladó lány kelengyéjét képezték. Minél több volt a szekrényben, annál „híresebb" volt a menyasszony. Margit néni egy kis huncutságért lánykorában se ment a szomszédba. Egy-egy törülközőnek mindkét végére más-más mintát varrt, és azokat úgy hajtotta be a szekrénybe, hogy egy törülköző kettőnek látszott.

„Téli hónapokban nappal is összegyüttünk. A legínyek meg csak úgy kopogtak be az ablakon.

Béla apit háborgatták. Aztán, mikor má jó kikiabáták magukat, begyüttek. Beszégettünk, széthánytunk mindent, aztán úgy maradt..."

Tizennyolc évesen férjhez ment, és azzal be is fejeződött a „déemcés" pamut mintává alakítása. „Tizennyóc éves korom óta a masinán ülök, férjhö mentem a masináho, csak má ettő megszabadulnák, úgy rúgom .. ."

A kelengyét Margit néni a mai napig őrzi, a nagy ládában. „Használtuk-e? Ó, dehogy, akkor már nem vóna meg. Csak az hiányzik, amit a fiamnak adtam, meg ami el ei marad . . . Kiállítás . . .? Nem hozzák vissza, hol keressem?! I!“

Kép és szöveg: NAGY LÁSZLÓ

Szép otthon

Vajon kinek jutnak eszébe a fonott használati tárgyak, amikor ismerőseinek, hozzátartozóinak ajándékot vásárol?

Pedig ezek a dísznek is szép tárgyak nem egy háziasszony örömére szolgálnának. A képen látható tálca reggeli tálalására éppúgy megfelel, mint sütemény, vagy gyümölcs kínálására.

Kapható különböző nagyságban, áruk 60 és 120 korona között van. A kosár is több célra használható. Szennyes ruha tárolására éppúgy, mint párnatartónak.

Előnye, hogy szellős. A gyerekszobában a játékok raktározására célszerű, esetleg színesre festve, hogy vidámabbá tegye a környezetet. (Persze a színharmóniára ügyelni kell!) A kosár ára (nagyságtól függően) 500 korona körül van.