Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-01-13 / 2. szám
AZ EMBER HELYE A TERMÉSZETBEN Az ember, bár képességei egyedülállók, mégis az ál'atvilág egyik tagja, s ugyanazoknak a természetes evolúciós erőknek az eredménye, amelyek az állati élet többi formáját is kialakították. Már Kari Linné, a nagy svéd természettudós 1735-ben megjelent művében a „Systema nature"ban az embert az emlősök közé sorolta; Lamarck pedig a főemlősök élére állította. Ezzel a lépéssel megszűnt az a természetellenes szakadék, amely az embert az állatvilágtól elválasztotta. A „modern ember" a Hominidák családjának egyetlen élő faja (ebbe a csa'ádba tartoznak még a Ramapithecus, Australopithecus, Homo erectus. Homo sapiens neandertalensis kihalt fajok is). A Hominidák családja a Pongidák (emberszabású majmok) családjával a Hominoidák szuperfamíliáját alkotja, ame'y viszont az Antropoidák alrendjébe és a Prímátok (főemlősök) rendjébe tartozik. Láthatjuk, hogy Lamarck óta az ember rendszertani besorolásán semmi sem változott. Esetleg anynyi, hogy az utóbbi 100-150 év alatt a különböző tudományágak a bizonyítékok olyan tömegét halmozták fel, hogy a besorolás helyességéhez ma már semmi kétség nem fér. Az ember külön sajátságai a származása, fejlődése során alakultak ki: az emberré válás következményei. Az ember származásának, rokoni kapcsolatainak sok bizonyítéka van. Ezek nagy része a szervezet felépítésében található, de több bizonyítékot találhatunk az egyedfejlődésben és a szervezet működésében is. Szervezetünkben sok olyan szervet találunk, amelynek ma már nincsen élettani fontossága. Az összehasonlítás azonban azt mutatja, hogy ezek a szervek az állatvilágban létfontosságúak. Ezeket a szerveket csökevényes (rudimentóris) szerveknek nevezzük. Ilyen csökevényes szerv a vakbél féregnyúlványa is. Az emlősökben a vékonybélnek a vastagbélbe való beszájadzásánál hosszú, hengerszerű, tág, a vége felé szűkülő vakbelet találunk. A vakbél a félmajmokban is hosszú és vékony, az emberszabású majmokban rövidebb, és az emberben még inkább megrövidült, s a mintegy 6—8 cm hosszú, ujjnyi vastag féregnyúlvány alkotja. A csökevényes szervektől el kell különíteni az ún. visszaütéseket vagy atavizmusokat, amelyek az állati szervezet fontos, de az emberi szervezetben jelentéktelen életműködést kifejtő bizonyos embereken való ritka felbukkanását jelentik. A csökevényes szervek minden emberben megvannak, a visszaütések csak bizonyos emberekben találhatók meg. Ha pl. egy ember a fülizmaival fülét a fejbőrétől függetlenül mozgatni tudja, ez visszoütés. Visszaütés például a számfeletti mellbimbók megjelenése is. A sok emlöjű emlős állatok magzati fejlődésében a test két oldalán ún. tejléc alakul ki. Ez a magzat egész testhosszában a lágyékig húzódhat. Az emberi magzat testének a két oldalán úgyszintén kifejlődik ez a tejléc, de később a benne levő mirigyek visszafejlődnek, és mindkét oldalon csak egy-egy emlőbimbós tejmirigy marad meg, ez is csak a nőknek. Előfordul azonban, hogy mindkét oldalon két vagy több mirigy nélküli mellbimbó vagy több emlőmirigy marad meg a magzati tejlécből. Az ember és az állatvilág kapcsolatának nagyon meggyőző bizonyítékát szolgáltatja a magzati fejlődés tanulmányozása. A megtermékenyítés pillanata, a barázdálódás kezdetleges lépcsői, a szedercsira- és a hólyagcsíra-stádium, az ősi szervtelepek, a végtagbimbók s a végtagok fejlődése, valamint a test vázának kialakulása és a test hosszanti tagozódása: mindez csaknem megegyezik az embernél és valamennyi gerincesnél. Aránylag hosszú ideig tart, amíg az embriók odáig fejlődnek, hogy a majomembrió és az emberembrió egymástól külsejéről is megkülönböztethető. Minél tovább megyünk viszsza az egyedfejlődés kezdeti szakaszaihoz, annál több megegyezés van az ember és az alacsonyabb rendűek között is. Vagyis az emberre nézve is érvényes Ernst Haeckel hires biogenetikai alaptörvénye: „Minden élőlény egyéni fejlődése során ugyanazokon a fokozatokon megy át, amelyeken a törzsfejlődés (evolúció) során a faj áthaladt." A modern orvosi élettan vizsgálatai mutatják, hogy az ember és az emlős állatok életműködéseiben is igen sok a megegyezés. - Ez teszi lehetővé, hogy a legtöbb gyógyszert először emlős állatokon próbálják ki. Az emberszabású majmoknál ugyanúgy, mint az embernél, megtalálhatók az ABO és az MN vércsoportok. Nőstényeik az egész év folyamán teherbe eshetnek és szülhetnek, akár a nő. Nincs külön szaporodási időszakuk, mint más állatoknak. Kölyküket is kb. egyéves koráig szoptatják. A fentiekben felsorolt néhány hasonlatosság az ember és az állatvilág más tagjai között csupán egy parányi része annak a sok ezer hasonlatosságnak, amelyeket a szakemberek az ember származása közvetett bizonyítékainak szoktak nevezni. Az egyenes vagy közvetlen bizonyítékokat az ember kihalt őseinek leletei alkotják, amelyekkel a következő részekben foglalkozunk. Dr. KÁDASI LAJOS Kérdések: 1. Mi a „modern ember" mint faj tudományos megnevezése? 2. Melyik emberszabású majom áll hasonlatosság (rokonság) szempontjából legközelebb az emberhez? IV. SZELVÉNY Vendégünk A LAKÓTELEPI KLUB Napjainkban sok szó esik az életkörnyezetről. Csak füvek, bokrok, fák alkotják? És azok az emberek, akikkel naponta találkozunk, „ismerjük" őket? Még csak nem is köszönünk nekik, mert ők „csak lakótelepi emberek". Kölcsönösen gondoljuk ezt! Ismerjük egymást, mégis idegenek vagyunk. Ha csak az aszfalton mozgó bakancsot (csizmát, félcipőt) nézzük, talán még belé is rúghatnánk, hiszen a gazdája számunkra szinte láthatatlan, még csak nem is köszöntjük. Lakótelepeink fájó problémáját mondjam? Ez talán ok is lehet. Nincs hol összejönni. A lépcsőházban? A liftben? Az csak háromszemélyes. Ennél sokkal egyszerűbb az alagsorban, mondjuk gyermekkocsi-tárolóban. Mert mi van, ha a lépcsőházban lakók nem rendelkeznek gyerekkocsit igénylő lakótársakkal? A helyiség létjogosultságát veszti, és itt jönnek a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) Észak II. lakótelep lakói egy cseppet sem eget rengető ötlettel, hogy kifestjük, rendbeszedjük, berendezzük: klubnak, kiállítóteremnek. A nőszövetség novemberben megalakult alapszervezete még csupán huszonhárom tagot számlál, első rendezvényük máris említésre méltó. Összegyűjtöttek néhány szóra érdemes kézimunkát, festményt a lakótársak munkáiból, és az említett helyiségben ízlésesen felakasztják a városi népművelési központból kölcsönkért panelokra, önerőből, lelkesedéssel alapított kicsi fészeknek nevezném, ahol ugyan nincs fű, bokor, fa, de összejöhetnek, találkozhatnak az emberek, a lakótelepi emberek, és tervezgetnek. Gyermekrajz-kiállítás, író-olvasó találkozó, családi fényképalbumok bemutatója . .. Egypáran összefogtak, ahol háromezer ember él. Azért, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz, hogy több szó essék az emberről, a lakótelepi emberről. - Csak úgy szabad időben. Nagy László Néhányon összedugják lejüket: Kiss Erzsébet, Kovács Zsuzsa, Csémy Judit. Részlet oz első rendezvény anyagából
