Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-04-21 / 17. szám
tizet veszünk fel, őket csak szlovákul képezzük, ha többségük magyar iskolából jött is. Tudják, mert megmondtuk nekik, magyar nyelvet és irodalmat is tanulhatnak, de az további heti két óra lenne. Egyetlen gyerek sem akar magyart tanulni... — A gyerekek legtöbbje munkás és paraszt származású, fontos hogy türelemmel, rendszeresen foglalkozzunk velük. Nálunk a tanulók tíz százaléka cigány, s bizony sokat közülük itt kell megtanítani az alapvető higiéniai és együttélési normákra — mondja Együd Edit tanár, a másodikosok osztályfőnöke. — A tanításban a legnagyobb gondot a tanulók fejletlen beszédkészsége jelenti, feleletük sok esetben nyelvileg olyan gyatra, hogy nem mérhető le tudásuk. Nem tudom eldönteni, megértették-e igazán a tananyagot; csak képtelenek elmondani, vagy egyáltalán nem is tudják, mi fán terem a kémia. Magyart és szlovákot is tanítok, ott sem jobb a helyzet. Valami hiányzik, az olvasás talán, vagy a beszéd- és értelemgyakorlat... Enélkül nehéz lesz teljesíteni az új követelményeket. Változni és változtatni kell, s ez nem lesz könnyű feladat. A józanul mérlegelő és aggódó (nem aggodalmaskodó!) pedagógus egyelőre annyit könyvel el, hogy eggyel kevesebb a magyar tanítási nyelvű osztály, a szlovák osztályokban meg sok a magyar anyanyelvű gyerek. — A beszédkészség fejletlensége egészen biztosan összefügg azzal a divattal, hogy szlovák tannyelvű iskolába íratják a magyar anyanyelvű gyerekeket, mert úgymond: ez biztosítja az érvényesülésüket, de otthon és az órák közti szünetben ezek a gyerekek magyarul beszélnek. Csak éppen nem ügyelnek a szép, helyes beszédre, a pontosságra; nem tanulták meg becsülni anyanyelvűket, s nem tudják megbecsülni a szüleik választotta iskola tanítási nyelvét sem ... Megkockáztatom, hogy nem is értenek mindent, a lényeg, a fogalmi megértés hiányzik, nyolc-kilenc év iskolába járás után sem a sajátjuk a tanítási nyelv, csak munkanyelv számukra ... A homogén osztályokban, amelyekben többségükben anyanyelvű iskolát végzett tanulók vannak, gördülékenyébben folyik a szóbeli feleltetés, könynyebb a beszélgetés — összegezi rövid tanári gyakorlata tapasztalatát Együd Edit. — Az új tervezet elsősorban minőségi változást jelent, igényesebb tanterv szerint, igényesebb oktatást. Jó dolgozók kerültek ki iskolákból, jó dolgozókat akarunk nevelni továbbra is, ezért fontos, hogy a problémák gyökeréig ássunk. Igényesebb lett a matematika, logikával, függvényekkel foglalkozunk, közben azzal is meg kell küzdenünk, hogy tanulóink közül több az osztással, a törtekkel sem boldogul. Lakatosnak kevesen jelentkeznek, mindenkit felveszünk, ha nem fejezte be az alapiskolát, akkor is. ősztől kétéves tanulmányi idővel építőipari segédmunkásképzés indul, erre is jelentkezhetnek az alsóbb osztályból kikétévesben rosszabb képességű tanú- ] lóink lesznek... Nekik hogyan lesz | elég a rövidebb idő a megfelelő tudás j megszerzésére?! — fogalmazza gond- j jait Telek András. — Meg kell vár- j nunk, míg középiskolás korba kerülnek azok a gyerekek, akik már a hal- j mazelméleten nőnek, s csak az ő szak- j munkásvizsgájuk után mondhatjuk ki, j hogy igazolta-e az elképzeléseket a | gyakorlat. Egyelőre csökkenti az opti- | mizmusomat az is, hogy módunkban S állna megszervezni a dolgozók esti ! iskoláját; két év alatt érettségit sze- I rezhetnének végzőseink, de nincs je- f maradó tanulók. Nézem a tantervűket, már dolgozunk vele: nagyjából ugyanaz, mint a kőműveseké, de nekik a benne foglaltakat három év alatt kell elsajátítani... Feltételezem, hogy a « ....... arról is szó van, hogy az iskola olyan ismeretekkel vértezze föl a tanulókat és diákokat, amelyek tükrözik a tudományos kutatások legújabb ered- -y ményeit; továbbá fejlessze képességeiket, szokásaikat úgy, hogy alkotó módon tudjanak gondolkodni, tudják az elméleti ismereteket a gyakorlatban alkal- » mazni. Ennek érdekében tökéletesíteni kell a tanítás formáit és módszereit, 9 jobban szervezni a munkára való nevelést, amelyhez ugyancsak meg kell te- 'i. remteni a jobb személyi és anyagi-műszaki feltételeket. Minden iskola munkájának minőségét aszerint kell mérni, hogy végzettjeik ' miként sajátították el a legújabb ismereteket, hogyan érvényesítik azokat a - gyakorlatban, hogyan tudnak megbirkózni a ma és a holnap igényes feladatai- I val.“ (Jozef Lenárt előadói beszédéből; elhangzott az SZLKP kongresszusán.) 2 Könözsi István felvételei H lentkezőnk. Elég lesz egy évtized, hogy alapjaiban változzon meg gondolkodásunk? Hogy helyükre kerüljenek az értékek, hogy megbecsüljük újra a szakmákat?
