Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-04-21 / 17. szám

EGYENJOGÚSÁG, NEMZETI FÜGGETLENSÉG, BÉKE A NŐK VILÁGKONGRESSZUSA ELŐTT „örülünk, mert nekünk jutott az a megtisztelő fel­adat, hogy ez év őszén vendéglátói lehetünk a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség által össze­hívott Nők Világkongresszusának. A kapitalista és a fejlődő országok küldöttel itt-tartózkodásuk alatt megláthatják hogyan élnek Csehszlovákiában a nők, a családok, mi valamennyien .. (G. Husiknak, a CSKP KB vezető titkárának, köztársasági elnökünknek a prágai várban 1981. március 5-én elhangzott beszédéből.) A nők VIII. Világkongresszusának összehívásáról 1980 áprilisában Berlinben, az NDK fővárosában hozott határozatot az NDN irodájának ülése. „A világ valamennyi nőjéhez“ intézett felhívásá­ban az NDN arra szólítja fel a világrészek legszé­lesebb társadalmi rétegeinek, mozgalmainak és nő­szervezeteinek képviselőit, gazdasági társadalmi, kulturális, politikai életének egyéniségeit, az ENSZ és különböző szervezeteinek képviselőit, vegyenek részt a világkongresszuson. Az NDN hivatalának 1980 decemberében megtar­tott ülése pontosította a kongresszus tárgykörét és előkészületeit is. Hat munkacsoportot hagyott jóvá, melyek a kongresszus előtti időszakban különböző országokában vitatják meg a problémákat egy-egy témakörön belül: — A nők és a munka — Lisszabon, Portugália, május — A nők egyenjogúsága a társadalomban — San Jósé, Costarica, június Alig hat hónap választ el bennünket Földünk hala­dó szellemű asszonyainak nagy találkozójától, a Nők Világkongresszusától. Hazánkban a kongresszus esz­mei es gyakorlati előkészületei már az év elejétől folynak, hogy a tanácskozás, a tapasztalatcsere a békéért és haladásért, az egyenjogúságért, emberi — A nők és a család — London, Nagy-Britannia, június — A nők a békéért és a leszerelésért — Delhi, India, április — A nők a nemzeti függetlenségért és a haladásért — Brazzaville, Kongó, június — A nemzeti, a regionális és a nemzetközi szerve­zetek együttműködése az ENSZ szervezeteivel — Genf, Svájc A Nők Világkongresszusa Prágában 1981. október 8—13. között zajlik a Kultúrpalotában. Ezt követi 1981. október 15-én az NDN VIII. kongresszusa. A Nők Világkongresszusának jelszava: Egyenjogú­ság, nemzeti függetlenség, béke. Előreláthatólag ezer-ezerkétszáz küldött vesz részt a prágai tanácskozáson — a nőszervezetek tagjain kívül — szakszervezetek, ifjúsági és egyéb társa­dalmi szervezetek küldöttei is a világ minden részéről. Hazánkban a kongresszus előkészítő bizottsága első ízben ez év februárjában ülésezett. Az előkészítő bizottság elnöke, Marie Kabrhelová, a CSKP KB titkárságának tagja, a Csehszlovák Nőszövetség Központi Bizottságának elnöke. A húsz tagú előkészítő bizottság tagjai: a CSKP KB és a Csehszlovák Nemzeti Front KB, a Szocialista Ifjúsági Szövetség KB, a Szövetkeze­tek Központi Tanácsa, a Parasztszövetség KB, a Csehszlovák Űjságíró Szövetség KB képviselői, a külügyminiszter-helyettesek, a belügyminiszter, a közlekedésügyi miniszter, a CSSZK művelődésügyi minisztere, Prága polgármestere, a Csehszlovák Sajtóiroda, a Csehszlovák Rádió és Csehszlovák Televízió igazgatóhelyettesei, a Kultúrpalota igaz­gatója, két fő szervezési megbízott és az előkészítő bizottság titkára. Az előkészületekkel kapcsolatos kérdéseket Mirjam Vire Tuominennel, az NDN vezető titkárával, s az NDN néhány további képviselőjével tárgyalta meg a húsz tagú előkészítő bizottság, Márie Kabrhelová vezetésével. A Csehszlovák Nőszövetség Központi Bizottsága, a küldöttek útiköltségének részleges fedezésére egy­millió darab bélyeget adót ki a szolidaritási alapra. A Központi Bizottság irodájába érkezett levelek azt tanúsítják, hogy nőszervezeteink tagjai megértették ennek a segítségnek a jelentőségét, mert nagy az érdeklődés a bélyeget iránt. TÍZMILLIÓ korona ÚTIKÖLTSÉGRE méltóságért vívott küzdelem minél eredményesebb legyen. Izgalommal és várakozással készülődnek a talál­kozóra a kongresszus résztvevői is valamennyi világrészen. A nemzetek, nemzetiségek küldöttei azok lesznek, akik hazájukban elkötelezett élharco­sai a haladásnak. Sokan közülük éppen ezért anya­gilag rendkívül szerényen élnek, az útiköltséget nincs módjukban fedezni. Szükségük van a mi se­gítségünkre, anyagi támogatásunkra, hogy az úti­költségre szükséges tízmillió korona összegyűljön. Ügy hisszük, békénk, biztonságunk,, a világ asszo­nyainak jobb életkörülményei, jövőnk érdekében nem nagy áldozat a vállalás: Minden családban ott les^ nőszövetségünk bélyege, amely a szolidaritási alaphoz való hozzájárulást jelzi. A Csehszlovák Nőszövetség szolidaritási bank­számlájának száma: SBCS, Praha 1,35 — 17137 — 011. Böngésző €L€TcsTUDOMAHY Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint a legtöbb fejlődő országban vagy .nagyon ritka", vagy „ritka" a fogszuvasodás, bár előfordulása rohamosan nő, különösen a városokban. Ellenben az iparilag fej­lett országokban, ahol a fogszuvasodás „gyakori" vagy „nagyon gyokori” volt újabban inkább csökkenő irány­zat tapasztalható. Másképp áll a dolog a foggyökér- és fogínybetegségekkel. Itt számos fejlődő országban kedvezőtlen a helyzet, míg az iparilag fejlettekben ez a betegség ritkább. Kivételek persze akadnak. A fogazat állapotát úgy minősítik, hogy megszámlál­ják: a megvizsgált 12 éves gyermekeknek hány beteg, hiányzó vagy plombáit foguk van. A fogszuvasodás „nagyon ritka" akkor, ha ez a szám átlagban 0—1, 1, „ritka", ha 1,2-2,6, „közepes", ha 2,7-4,4, „gyakori", ha 4,5-6,5 és „nagyon gyakori“, ha 6,6-nél több. Néhány jellemző szám a fogszuvasodás, terjedésére a fejlődő országokban: Etiópiában a fenti átlag 1958- ban 0,2 volt, 1975,ben 1,5; Kenyában 1952-ben 0,1, 1973-ban 1,7. Romlott a helyzet néhány iparilag fejlett országban is. Például Japánban, ahol 1957-ben ez az átlag 2,8 volt, míg 1975-ben 5,9, vagy Olaszországban (1966-ban 3,0, 1977-ben 6,9). Néhány országban — így Norvégiában vagy Kanadában — hosszú idő óta válto­zatlanul „nagyon gyakori“ e betegség. De például olyan fejlett országban, mint Svájc vagy Ausztrália, ahol a szuvasodás nagyon elterjedt volt, a víznek és a só­nak a fluorizálását, a fluor helyi alkalmazását és tíz­tizenöt év egészségügyi felvilágosító munkáját számot­tevő javulás követte. Az Egészségügyi Világszervezet azt tűzte ki célul, hogy az ezredfordulóra e mutató 3-nál sehol se legyen rosz­­szabb. Ehhez a fejlődő országoknak további 667 ezer, míg a fejletteknek további 167 ezer fogszakemberre lesz szükségük. (Ma az előzőekben 91 ezer, az utóbbiakban 490 ezer működik.) delta A gyermekbénulás, a poliomielitisz megfékezése egyike a XX. századi orvostudomány kimagasló sikereinek. A világ ipari országaiban mindenütt ritkasággá vált ez a bénító betegség, amióta az 1950-es, 1960-as években megvalósították a védőoltások széles körű programját. Éppen ezért okozott nagy meglepetést az Egészségügyi Világszervezet, a WHO nemrégiben közzétett jelentése, amely 35 590 új megbetegedésről számol be az 1978-as évben. Csaknem valamennyi megbetegedést olyan fej­lődő országokban észlelték, amelyekben nincs hatékony védőoltási program. Az Egészségügyi Világszervezet fel­mérése a világ 150 országát érinti, a világ népességé­nek 90 százalékát. Feltehető, hogy a 35 590 megbete­gedés nem a teljes szám. Valószínű, hogy csak ennyi jutott az egészségügyi hatóságok tudomására és a fel­mérés nem is terjed ki a világ teljes népességére. A legtöbb új megbetegedést egyébként Brazíliából, Kolumbiából, Törökországból, Kenyából, Pakisztánból és Egyiptomból jelentették. Az egyiptomi helyzet egyébként jól tükrözi azoknak a fejlődő országoknak a problémáit, amelyek már be­vezették a kötelező védőoltást. Az immunizálás, a védő­oltás Egyiptomban 1965 óta kötelező és 1976-77-ben tömeges védőoltási akciót hajtottak végre. Ennek elle­nére Egyiptomban 1978-ban több új megbetegedés volt, mint 1977-ben. A kutatás eredményei szerint azért, mert a betegek egy része a szájon át bevehető védőanyag ajánlott három adagjánál kevesebbet kapott. A trópusi országokban az is gondot okoz, hogy a nogy meleg hatástalanná teheti az oltóanyagot. Még az ipari országokban sem számít ritkaságnak a gyermekbénulás újabb pusztítása. 1978-ban például helyi járvány kirobbanását észlelték Hollandiában olyan emberek körében, akik vallási okokból elutasítanak mindenféle immunizálást. Az Egyesült Államokban és Kanadában is megjelent a betegség az ugyanilyen csoportokhoz tartozó emberek körében. EEjJ

Next

/
Thumbnails
Contents