Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-04-07 / 15. szám
számunk riportja H. ZSEBÍR SAROLTA „Minden területen energikusabban, határozottabban kell törekedni a fogyatékosságok felszámolására, a tartalékok mozgósítására." (G. Husák elvtárs kladnói járási pártkonferencián elhangzott beszédéből.) 15. MEGÁLLÁSRA NINCS IDŐ A Zlaté Moravce-i Calex nemzeti vállalat harmincegyedik éve gyárt - ma már mint monopoltermelö - hűtőszekrényeket, hűtőpultokat, fagyasztókat. A Calex hűtőszekrény lassan fogalommá vált nemcsak itthon, hanem külföldön is. A jelenlegi évi 310 ezer darabból tíz százalék készül exportra főleg a nyugatnémetek, a franciák, a jugoszlávok, a magyarok rendelik. Tavaly - első ízben - nagyobb menynyiséget adtak el belőle az ausztráliai nemzetközi mintavásáron. A hetedik ötéves terv feladatai, az irányítási rendszer tökéletesítéséről hozott intézkedések bevezetése náluk is fokozott minőségi igényeket jelent. Hogyan készültek fel a változásokra, mennyire tudatosították az 1981-1985 gazdasági és szociális fejlődés fő irányelveinek fontosságát? Ezekre a kérdésekre keressük a választ. AZ IGAZGATÓHELYETTES SZEMÉVEL Stefan Kostoláni termelési igazgatóhelyettes azok közé a vezetők közé tartozik, akik fokról fokra jutottak feljebb a munkás és igazgatóhelyettesi poszt közötti ranglétrán.' Jól ismeri hát mindazokat a „buktatókat", amelyek e két munkaterület közötti szakaszon felmerülnek, mely fölött a gyakorlatban kevésbé járatos vezető esetleg könnyen átlép.- A hetedik ötéves terv első évének feladatait szakaszokra bontottuk. Feladataink megvalósításának folyamata nagyon bonyolult. Mór március közepén járunk, de még a gazdasági szerződéseink sincsenek teljesen rendben. E válságos időszakot a vállalatok közötti csoportos szocialista kötelezettségvállalásokkal igyekszünk áthidalni. Az 1981-es évben 1 milliárd 20 millió korona értékben 260 ezer hűtőszekrényt, 71 ezer fagyasztót, 850 ezer kompresszort, valamint 147,2 millió korona értékben bolti hűtőpultokat, berendezéseket kell gyártanunk. Feladataink az öt éven belül is évről évre növekednek; 1985-ben már 1 milliárd 440 millió korona értékű árut kell biztosítanunk. Egyelőre ez van papíron. Azért mondom, hogy egyelőre, mert például a tavaly májusban kidolgozott terv szerint csak 1983-ban kellene annyit gyártanunk, amennyit az idén követelnek tőlünk ... A termelési igazgatóhelyettes hivatalos aktákkal igazolja szavait. S hozzáteszi, hogy mindezt csak akkor tudják elérni, ha az 1981—1985-ös gazdasági fejlődés irányelveiben szereplő tényezők megvalósulnak. Első feltétel a termelés automatizálásának és minden egyes dolgozó felelősségének fokozása. Üzemünkben több mint ötezer ember dolgozik (a termelésben dolgozók hatvan százaléka nö), de még nagyon kevés részlegen van nehéz fizikai munkát könnyítő automatikus gépsor. A munkatermelékenység növelésének első feltétele a nagy teljesítményű gépek üzemeltetése, mely munkaerő megtakaritást is jelent. Tavaly üzembe helyeztek négy „szerelő szalagot", ezzel húsz munkást takarítottak meg. A fejlesztésre a jövőben is szükség lenne, mert a munkások létszámát nem emelhetik. A hetedik ötéves terv időszakában csak 60 dolgozót vehetnek fel, ami ilyen nagy vállalatnál elenyésző.- Az irányítási rendszer tökéletesítésének bevezetéséhez mindnyájunknak „fel kell kötnünk a nadrágot". Sajnos, dolgozóink ezt még nem tudatosították eléggé. A magunk gazdái lettünk: úgy fogunk élni, ahogy dolgozunk. Ezt nem jelmondatként fogjuk ismételni, a saját pénztárcánkon tapasztaljuk majd. Két és fél hónap kevés ahhoz, hogy a gyakorlatban kézzel fogható eredménye legyen. Lehet, még egy év után sem érünk vele mindenki tudatáig, előbb-utóbb azonban meg kell érteniük, ahogy dolgoznak, úgy részesülnek a termelés eredményeiből. Ezt azért mondom - bizonyára meg is győződnek majd róla —, mert munkaidőkihasználásunk, a dolgozók munkához való viszonya még nem olyan, amilyet elvárnánk. Nincs szándékunkban a hiányosságokat takargatni, ellenkezőleg, fel akarjuk tárni és kiküszöbölni. Sajnos, ebben sokszor éppen a Munkatörvénykönyv akadályoz . . . Egy pillanatra elgondolkodik. Mintha mérlegelné, mondja-e a kikivánkozó konkrét példát, vagy inkább, elhallgassa. Aztán mégis belekezd:- Vagy egy éve történt, hogy az egyik munkást súlyos kihágás miatt azonnali felmondással elbocsátottuk. Néhány napig járt utánam, szinte sírva környörgött, vonjuk vissza a felmondást. Nem tettük. Fél év múlva a büfében találkoztam vele. Nagy örömmel hozta nekem a féldecit, hálából azért, hogy kidobtuk. Az új munkahelyén kevesebb munkával havonta ötszáz koronával keres többet, mint nálunk!... Hát ez a baj. Ha egy lógóst egy munkahelyről kidobnak, a másikon két kézzel kapnak utána. így nem tanítjuk meg őket soha rendes munkára ... Pedig a jó minőségnek a rendes munka az ára. S az idei tervükben az is ott áll: javítani a termékek minőségét! 320 millió korona értékű első osztályú árut keli gyártaniuk 0,8 százalékos belső veszteség mellett. Azt állítják, tőlük hibás hűtőszekrény, fagyasztó nem kerül ki. Ha mégis, annak a helytelen szállítás, raktározás, valamint elhelyezés, üzemeltetés az oka. Amíg ezt az irodában hallottam, el is hittem. A műhelyben azonban megingott a bizalmam . .. MEDDIG TART A MUNKAIDŐ? Feltűnés nélkül kerültem a munkacsarnokba. Mintha a szomszédos műhelyből ugrottam volna át egy kis tereferére. 1. A vállaltnál több mint hatszáz olyan nö dolgozik, aki kiskorú gyermekéről gondoskodik. Ez a tény gyakran negatívan hat a termelésre, mert az anyák gyermekük miatt sokszor kénytelenek otthon maradni, rövidített munkaidőben dolgozni. 2. A Calex-ból a hetedik ötéves terv időszaka alatt összesen 2 millió 17 ezer darab hűtőszekrény és fagyasztó kerül a piacra. A termékfelújitás keretében a Calex 225-ös hűtőszekrény és az M-4-50 R fagyasztó jut a vásárlóhoz összesen 127,5 millió korona értékben. 3. Alzbeta Krosláková a CSKP XVI. kongresszusán képviseli a Calex és a nyitrai járás dolgozóit. 4. Stefan Kostoláni: Látjuk a hibákat Nagy László felvételei Senki sem vette észre, hogy „civil van a pályán". Tizenhárom óra harmincöt perc. Ezt azért tudom ilyen pontosan, mert az első pillanatban csalódottan néztem az órámra: azt mondták fél háromig tart az első műszak. A műhelyben viszont már alig dolgozott valaki. A félreértés elkerülése