Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-01-13 / 2. szám

állandó mágnesek sebészeti alkalmazását illeti, véleményem s'zerint ez a jelen és a jövő gondja. Sikeres megoldása új távlatokat fog nyitni a sebészeten kívül az orvostudomány más területein is.

Jó eredménnyel alkalmaztuk a mágnest a besüppedt mellkas operálásakor. A három év óta elvégzett műtétek lefolyása alapján elmondhatjuk, hogy helyes úton indultunk el. Azóta már arról is meggyőződtünk, hogy a mágnes nyelőcső- és bélcsatornaműtétek esetében szintén hatásosan alkalmazható. Természetesen nines minden kérdés végérvényesen megoldva, jobban ki kell még dolgozni a módszer műszaki vonatkozásait és sok más kérdést. Ezek egyébként elvben komolyabb erőfeszítés nélkül megoldhatók.

A szép kislány végigmegy a folyóson. Kámosolyog az orvosokra, vidáman köszönti a gondozónőket és a nővéreket. A mai Mascnykát látva akaratlanul is fölragyog az arcuk. Mikor ide került, egészen más volt.

Hogyan is felejthetnék el a gyógyítók azokat a gyerekeket, akik ezen a klinikán nyerték vissza a vidámságot, az egészséget, mai és holnapi boldogságuk zálogát.

G. Avcrljanova

1. Jelena Antonova nővér a kicsikkel, akik már rövidesen hazamehetnek.

2. Vjacseszlav Geraszkin professzor egy kezelés alatt álló kislányt vizsgál.

,'J. — Most már egészséges vagy! — mondja ifjú páciensének Szergej Rudakov tudományos segédmunkatárs. Fotó: A. Sztanovov

fűzőt, nem éreznek fájdalmat, szabadon mozognak, futkároznak, még fociznak is.

A klinikán már több mint ötven ilyen műtétet végeztek, valamennyit jó eredménnyel.

— A klinikai orvostan. különösen a sebészet fejlődése sok tekintetben a tudomáriyos-technikai haladás vívmányainak felhasználásával függ össze

— mondja Jurij Iszakov akadémikus, az ország gyermeksebész főorvosa.

— Manapság sok helyütt alkalmazzák a gyógyászatban a lézert, az ultrahangot. az alacsony hömérséktetet és a mágneses tér energiáját. Ami az

ROBIN COOK- Mi a fene az a Jefferson Intézet?- A területi Egészségügyi Szervezet részére fenntartott intenzív részleg. Valószínűleg abból a célból hozták létre, hogy csökkentsék o kórházak intenzív ellátási költségeit. Mogánkézben van, de a beruházást az állam végezte. Az ötlet és a tervek a Jarvardtól származtak.- Sose hallottam róla. Jártál már ott?- Nem, de szeretnék. Csak egyszer láttam kívülről az épületet. Nagyon modern . . . masszív, kocka alakú építmény. Az a legfeltűnőbb rajta, hogy a földszintjén egyetlen ablak sincs. Fene tudja, mért éppen ezt figyeltem meg.- De Berman csak most lett komató/us. Miért vitték át ilyen gyorsan?- Az időtényező ilyen esetben nem olyan fontos, mint a stabilitás. Nyilvánvaló, hogy hosszas kezelésre lesz szüksége, és azt hiszem, Berman nagyon stabil, nem úgy. mint Greenly barátnőnk. Úristen, vele aztán jól bevásároltunk. Minden elképzelhető komplikáció föllépett nála.

Susan megint az érzelmi közömbösségre gondolt. Nehezen tudta megérteni, hogyan tud Bellows ennyire érzelmek nélkül beszélni Nancy Greenlyről.

A lifthez értek, és Bellows megnézte, hogy a csöndben várakozók közül benyomta-'e valaki a „Föl" gombot.

FEBRUAR 24., KEDD.

14 ÖRA 30 PERC

Susan körülnézett a sebészfőorvos irodájában. Tágas, ízlésesen berendezett szoba volt. Stark egy hatalmas íróasztal mögött ült.

Susant ugyancsak megfélemlítette volna a hatásos környezet és Stark, a félelmetes hírű zseniális sebész, ha a főorvos nem abban a pózban ül, amelyben ült, és nem mosolyog rá, mikor ő belépett. Attól, hogy Stark lába az asztalon volt, Susan feszültsége fölengedett, mert úgy látta, mintha Starkot nem érdekelné, milyen magas pozícióban van. Stark abbahagyta az olvasást, és az előtte ülő Susanra nézett.- Ez igazán nagyon érdekes, kedves kisasszony. A műtéti esetekről természetesen tudtam, de fogalmam se volt róla, hogy a belgyógyászaton is hasonló problémával küszködnek. Hogy van-e összefüggés a kettő között, azt egyelőre nem tudni, de méltányolnom kell az elképzelést, miszerint előfordulhat. De a két, nemrégiben történt légzési elégtelenség következtében beállt halálesetről azt gondolni, hogy szintén kapcsolatban állhat a többivel. .. nos, szerintem, az egyrészt túlzás, másrészt viszont

kitűnő elképzelés. Érdemes foglalkozni vele. Maga abból indul ki, hogy valamennyi eset közös jellemzője a légzési elégtelenség. Erre az én első — de csokis az első — reakcióm az, hogy ez nem magyarázná meg az altatásos eseteket, mert ott a légzést mesterséges úton tartják fönt. Maga azt is fölveti, hogy az altatás utáni komplikációt esetleg egy korábbi agyvelőgyulladás vagy agyi fertőzés következtében beálló fokozott érzékenység okozza . . . Nézzük csak.

Stark levette a lábát az asztalról, és az ablak felé fordult, öntudatlan mozdulattal levette a szemüvegét, és rágni kezdte a szárát. Szemét összehúzva koncentrált.

— Biztosíthatom, hogy o legmesszebbmenőkig mindent megvizsgáltunk. Mindent . . . esküszöm, hogy mindent. . . a lehető legaprólékosabban kielemzett egy sereg szakember: altatóorvosok, járványügyi szakértők, belgyógyászok, sebészek . . . egyszóval mindenki, aki csak számításba jöhetett. Kivéve, persze, legalábbis eddig, az orvostanhallgatókat.

Szeretetteljesen Susanra mosolygott, akit szinte lenyűgözött Stark barátságos viselkedése.

— Azt hiszem — kezdte Susan visszatérő önbizalommal —, a munkát a központi számítógép adattáránál kellene kezdeni. Én csak az elmúlt év anyagát kértem ki, és azt sem direkt módszerrel. Fogalmam sincs róla, mi lenne az eredmény, ha direkt kérdést tennénk föl, mondjuk öt évre visszamenően, a légzési elégtelenséggel, a kómával és o hirtelen halálesetekkel kapcsolatban.

Susan beszéd közben Stark arcát figyelte, és felkészült egy Nelsonéhoz, vágy ami még rosszabb, a Harriséhoz hasonló dühkitörésre. De semmi: Stork arca nem változott, látszott, hogy elgondolkozik azon, amit Susan mondott. Tehát még nem gyöpösödött be az agya, szereti az újításokat. Végre megszólalt. - Valami más is van a dologban - mondta Susan.

— Éspedig? - kérdezte Stark az előtte fekvő listát tanulmányozva.

— Nem tudom, milyen szót használjak . . . talán bűntény . . . mindenesetre valami baljóslatú.

Hirtelen abbahagyta, mert arra számított, hogy Stark vagy hangosan kineveti, vagy dühösen ráripakodik. De Stark csak a székével hintázott, és az ablakon át újra a várost nézte.

— Bűntény! Nem tudom, Miss Wheeler, magának aztán van fantáziája.

Visszafordult, fölállt, és megkerülte az asztalt.- folytatjuk -cnm