Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-02-16 / 7-8. szám

* Tisztelt Főszerkesztő Elvtársnő! A Szlovákiai Nöszövetség Központi Bizottságának hetilapja, a Nö harmincadik évfordulója alkalmá­ból Neked és szerkesztőségi kollektívátoknak szív­ből jövő, őszinte jókívánságainkat küldöm a ma­gam és a Slovenka szerkesztősége nevében. Számunkra is öröm, hogy az évfordulóra lapotok nyolc oldallal bővült. Olyan feltételek teremtődtek, amelyek lehetővé teszik, hogy eddigi eredményei­tekre építve még hatékonyabban végezzétek mun­kátokat. Pártunk XVI. kongresszusa, az általános választások és a CSKP alapítása 60. évfordulójának esztendejében, az új ötéves terv küszöbén lehető­ségetek nyílt, hogy huszonnégy oldalas hetilapotok hasábjain még szélesebben, még mélyebben tük­­röztessétek társadalmunk életét, még körültekin­tőbben kövessétek nőszövetségünk politikainevelő tevékenységét. Ehhez az igényes és szép újságírói munkához kí­vánunk további alkotói sikereket, olvasói ragaszko­dást, szeretetet. Elvtársi üdvözlettel Libusa MINÁCOVA, a Slovenka főszerkesztője A harmincadik évfordulóhoz gratulál és további munkasikereket kíván a RO­­HÄC szerkesztőségének kollektívája Levelezőink írják egész évben a tudósításokat, olvasóink küldik tanácskérő leveleiket; gyermekek verset, mesét írnak, rajzolnak, rejtvényt fejtenek, fiatalok világnézeti vetélkedőinkre küldik tucatjával helyes válaszaikat; Katalin postája kiapadha­tatlan; s ezenkívül: sajtónap, karácsony, név­nap, házasság, promóció, névadó . .. Minden­minden elérkezik hozzánk, hűséges előfizetőink, olvasóink minden öröme-gondja-baja. Az elmúlt évben például összesen 22 730 levelet kézbe­sített szerkesztőségünk címére a posta, az olim­piai vetélkedőre összesen 1972 olvasótól. A változó Föld világnézeti neveléssel foglalkozó versenybe 1412 választ; a jogi, az egészség­­ügyi, tanácskérések, panaszok számát föl sem „Végtelenül boldog vagyok, s örömmel fogadtam a hírt a Nő 1. számában, hogy ezentúl hu­szonnégy oldalas lesz lapunk. Ez aztán szép ajándék a 30. születésnapra, s nekünk is. Vég­re sikérült elérni rég óhajtott vágyunkat, kérésünket, hogy bő­vebb terjedelemben jelenjen meg a lap. Most már abban bízunk, hogy közös igyekezettel, a szerkesztőség fáradhatatlan munkájával, a külső munkatár­sak segítségével többet tudunk adni az olvasónak. Sok szeretettel kívánok a szerkesztőségnek sikeres, ered­ményekben gazdag 1981-es évet. Tisztelettel: Száraz Mária" * * * „Mi, olvasók hálásak vagyunk minden értünk írt betűért, rólunk készült képért, minden nekünk nyújtott segítségért. Kívánok a szerkesztőség minden tagjának sok sikert a jövőben, erőt, egész­séget és kitartást feladataik tel­jesítésében, céljaik elérésében. Tisztelettel: Győri Sarolta" * * * „Hosszú évek óta előfizetője vagyok e számomra oly kedves hetilapnak, a Nőnek. Amikor jó társam lett, még Dolgozó Nő­nek hívták. Mindig érdeklődés­sel olvasom, hetente várom, s mint kedves vendég érkezik hozzám. A Barátnőt is rendsze­resen megveszem. Itt élek a he­gyek között mór régen, ezért VALLOMÁS— Nekem külön ünnep az évfordulónk. Úgy érzem, a lappal együtt nőttem, fejlődtem, a Nő által- lett belőlem igazán újságíró. Tizenöt év telt el azóta, hogy a szerkesztőség tagjaként tolmácsolhatom Dél-Szlovákia asszonyainak, nődolgozóinak örömét, gondját. Nagyon sok emberrel találkoztam ez idő alatt: sok faluban, szövetkezetben, üzemben meg­fordultam. Mindenhol maradt bennem valami, minden útról. gazdagabban térek vissza. Gyűlnek az élmények, ismeretségek, nevek, címek. Sokat közülük aztán lassan elhomályosít az idő, ám van­nak emberek, akiknek neve belevésődik emlékeze­tembe, arcvonásai gyakran kirajzolódnak előttem. Hívás nélkül, váratlanul jön a gondolat és nem tudok szabadulni tőle; vajon hogyan alakult a Molnár család sorsa, elégedettek-e saját házukban Sztrakáék, milyen nagyra nőttek azóta Feketéék kertjében a fák, hol talált otthonra három gyerme­kével Laczáné, megbékült-e már szomszédjával Horvóthné, rendeződött-e már Simonekné kert­ügye? Riportalanyaim sorsa beleszövődik életem­be, akaratlanul is tovább figyelem, kísérem őket. soroljuk, de hadd említsük meg, hogy 717-en remélték, hogy társra találnak Szeretnék ráta­lálni rovatunk segítségével. Gondosan meg­őriztük a házassági értesítőket, de hagyunk az egymásra találtaknak egy kis időt, hogy sikeres házasságukról adhassunk hírt, ne kelljen csa­lódnunk. Amíg ezt a kis statisztikát készítjük, külön halomban sorakoznak a nekünk szóló, velünk örülő levelek legrégebbi olvasóinktól, az első levelezőktől. Egy-egy részletük a lapba kíván­kozik/ az újságíró-társak, a szerkesztőségek jó­kívánságai mellé, mert velük, értük, nekik írunk — nem tudnánk örülni sem nélkülük. hoz, és erőt, egészséget kíván a további munkához. Szeretném megköszönni a múltban kapott szórakozást, a jó olvasnivalókat. Remélem, az eljövendő években még több szépet fogunk kapni, s még sokáig örülhetünk izgal­mas írásaiknak. Szívből gratulálok: Nyéki' Margit" * * * „Kívánok sok jó ötletet, sok jó munkatársat, sok jó írást, kevés bosszúságot. Munkájukhoz sok-sok erőt, hogy továbbra is olyan érzékenyen figyelhessenek minden társadalmi, kulturális és családi gondra-problémára, mint eddig s megvalósuljanak elkép­zeléseik. Kívánok sok hűséges olvasót és sok új előfizetőt csalódom és jómagam nevében: Nagy Mihály" * * * „A nők már bebizonyították a világ előtt, hogy életképesek, hogy tudnak jó és becsületes munkát végezni, jó példát mu­tatni; legyen szó fizikai vagy szellemi tevékenységről, kitűnő eredményeket elérni . .. Ezen töprengve sok-sok szeretettel köszöntőm a harmincéves Nő-t, a csehszlovákiai magyar dolgo­zó nők és magyar olvasótábor kedves hetilapját. Petöcz Kálmánná" Legszorosabban a panaszlevélírók kötődnek hoz­zám. Emberek, okik nem képesek megoldani prob­lémáikat, akik utolsó reményként fordulnak szer­kesztőségünkhöz. Nehéz lenne megmondani, a ti­zenöt év alatt hány ilyen levél nyomában indultam el. Hányszor kopogtattam olyan ajtókon, melyek­ről magam sem hittem, hogy kinyílik előttem?! Hányszor tűnt reménytelennek a helyzet, s mégis minden elintéződött . . . Hány órát töltöttem bíró­sági termekben, iratok tanulmányozásával, parag­rafusok megismerésével?! Senki sem követelte ezt tőlem, nem kaptam feladatul. Mégis örömmel csi­náltam, csinálom. Tudom, valahol a Bodrogköz­ben, a Gömörben vagy a Csallóközben egy asszony, egy család vár a válaszomra, gondjai megoldására. S ez már elég. Mert ha egy ember­nek segíthetek, ráadásul esetéből más is tanulhat, akkor nem végeztem fölösleges munkát, nem volt hiábavaló a fáradozás. Ez pedig értelmet ad további munkámnak. H. ZSEBIK SAROLTA még értékesebb számomra e he­tilap, mely mindig felélénkít, fel­vidít. Tisztelettel, minden jót kívánva maradok hű olvasójuk: Chlebovicová Ibolya" * * * „ . . . kívánom, hogy legyen a harmincéves Nő szerkesztőinek sok ereje, akarata, kitartása az állandóan növekvő igények ki­elégítésére. Legyen jó egészsé­gük, boldog családi életük, be­csüljék meg hűséges munkatár­saikat, akik hosszú évek távolá­ból is igaz barátként gondolnak a lappal, s kézszorításukhoz a magamét is küldöm, szeretettel és üdvözlettel az egész szerkesz­tőségnek. Farkas Rózsa" * * * „ . . . engedtessék meg nekem, hogy az olvasók nevében is meg­köszönjem azt a fáradságos munkát, amit értünk végeznek. Köszönet mindazért, ami tanít, szórakoztat. Kívánom, hogy a lap még igen sokáig legyen a békés dolgozó emberek javára. Kívánom, hogy a jövőben minél kevesebb problémával kelljen megküzdeni, mindezekhez na­gyon jó egészséget az összes dolgozójuknak. Elvtársi üdvözlettel olvasójuk, Sinkovics István és családja" * * * ........ szeretnék az elsők közt lenni, aki gratulál a jubileum-

Next

/
Thumbnails
Contents