Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-02-16 / 7-8. szám
* Tisztelt Főszerkesztő Elvtársnő! A Szlovákiai Nöszövetség Központi Bizottságának hetilapja, a Nö harmincadik évfordulója alkalmából Neked és szerkesztőségi kollektívátoknak szívből jövő, őszinte jókívánságainkat küldöm a magam és a Slovenka szerkesztősége nevében. Számunkra is öröm, hogy az évfordulóra lapotok nyolc oldallal bővült. Olyan feltételek teremtődtek, amelyek lehetővé teszik, hogy eddigi eredményeitekre építve még hatékonyabban végezzétek munkátokat. Pártunk XVI. kongresszusa, az általános választások és a CSKP alapítása 60. évfordulójának esztendejében, az új ötéves terv küszöbén lehetőségetek nyílt, hogy huszonnégy oldalas hetilapotok hasábjain még szélesebben, még mélyebben tükröztessétek társadalmunk életét, még körültekintőbben kövessétek nőszövetségünk politikainevelő tevékenységét. Ehhez az igényes és szép újságírói munkához kívánunk további alkotói sikereket, olvasói ragaszkodást, szeretetet. Elvtársi üdvözlettel Libusa MINÁCOVA, a Slovenka főszerkesztője A harmincadik évfordulóhoz gratulál és további munkasikereket kíván a ROHÄC szerkesztőségének kollektívája Levelezőink írják egész évben a tudósításokat, olvasóink küldik tanácskérő leveleiket; gyermekek verset, mesét írnak, rajzolnak, rejtvényt fejtenek, fiatalok világnézeti vetélkedőinkre küldik tucatjával helyes válaszaikat; Katalin postája kiapadhatatlan; s ezenkívül: sajtónap, karácsony, névnap, házasság, promóció, névadó . .. Mindenminden elérkezik hozzánk, hűséges előfizetőink, olvasóink minden öröme-gondja-baja. Az elmúlt évben például összesen 22 730 levelet kézbesített szerkesztőségünk címére a posta, az olimpiai vetélkedőre összesen 1972 olvasótól. A változó Föld világnézeti neveléssel foglalkozó versenybe 1412 választ; a jogi, az egészségügyi, tanácskérések, panaszok számát föl sem „Végtelenül boldog vagyok, s örömmel fogadtam a hírt a Nő 1. számában, hogy ezentúl huszonnégy oldalas lesz lapunk. Ez aztán szép ajándék a 30. születésnapra, s nekünk is. Végre sikérült elérni rég óhajtott vágyunkat, kérésünket, hogy bővebb terjedelemben jelenjen meg a lap. Most már abban bízunk, hogy közös igyekezettel, a szerkesztőség fáradhatatlan munkájával, a külső munkatársak segítségével többet tudunk adni az olvasónak. Sok szeretettel kívánok a szerkesztőségnek sikeres, eredményekben gazdag 1981-es évet. Tisztelettel: Száraz Mária" * * * „Mi, olvasók hálásak vagyunk minden értünk írt betűért, rólunk készült képért, minden nekünk nyújtott segítségért. Kívánok a szerkesztőség minden tagjának sok sikert a jövőben, erőt, egészséget és kitartást feladataik teljesítésében, céljaik elérésében. Tisztelettel: Győri Sarolta" * * * „Hosszú évek óta előfizetője vagyok e számomra oly kedves hetilapnak, a Nőnek. Amikor jó társam lett, még Dolgozó Nőnek hívták. Mindig érdeklődéssel olvasom, hetente várom, s mint kedves vendég érkezik hozzám. A Barátnőt is rendszeresen megveszem. Itt élek a hegyek között mór régen, ezért VALLOMÁS— Nekem külön ünnep az évfordulónk. Úgy érzem, a lappal együtt nőttem, fejlődtem, a Nő által- lett belőlem igazán újságíró. Tizenöt év telt el azóta, hogy a szerkesztőség tagjaként tolmácsolhatom Dél-Szlovákia asszonyainak, nődolgozóinak örömét, gondját. Nagyon sok emberrel találkoztam ez idő alatt: sok faluban, szövetkezetben, üzemben megfordultam. Mindenhol maradt bennem valami, minden útról. gazdagabban térek vissza. Gyűlnek az élmények, ismeretségek, nevek, címek. Sokat közülük aztán lassan elhomályosít az idő, ám vannak emberek, akiknek neve belevésődik emlékezetembe, arcvonásai gyakran kirajzolódnak előttem. Hívás nélkül, váratlanul jön a gondolat és nem tudok szabadulni tőle; vajon hogyan alakult a Molnár család sorsa, elégedettek-e saját házukban Sztrakáék, milyen nagyra nőttek azóta Feketéék kertjében a fák, hol talált otthonra három gyermekével Laczáné, megbékült-e már szomszédjával Horvóthné, rendeződött-e már Simonekné kertügye? Riportalanyaim sorsa beleszövődik életembe, akaratlanul is tovább figyelem, kísérem őket. soroljuk, de hadd említsük meg, hogy 717-en remélték, hogy társra találnak Szeretnék rátalálni rovatunk segítségével. Gondosan megőriztük a házassági értesítőket, de hagyunk az egymásra találtaknak egy kis időt, hogy sikeres házasságukról adhassunk hírt, ne kelljen csalódnunk. Amíg ezt a kis statisztikát készítjük, külön halomban sorakoznak a nekünk szóló, velünk örülő levelek legrégebbi olvasóinktól, az első levelezőktől. Egy-egy részletük a lapba kívánkozik/ az újságíró-társak, a szerkesztőségek jókívánságai mellé, mert velük, értük, nekik írunk — nem tudnánk örülni sem nélkülük. hoz, és erőt, egészséget kíván a további munkához. Szeretném megköszönni a múltban kapott szórakozást, a jó olvasnivalókat. Remélem, az eljövendő években még több szépet fogunk kapni, s még sokáig örülhetünk izgalmas írásaiknak. Szívből gratulálok: Nyéki' Margit" * * * „Kívánok sok jó ötletet, sok jó munkatársat, sok jó írást, kevés bosszúságot. Munkájukhoz sok-sok erőt, hogy továbbra is olyan érzékenyen figyelhessenek minden társadalmi, kulturális és családi gondra-problémára, mint eddig s megvalósuljanak elképzeléseik. Kívánok sok hűséges olvasót és sok új előfizetőt csalódom és jómagam nevében: Nagy Mihály" * * * „A nők már bebizonyították a világ előtt, hogy életképesek, hogy tudnak jó és becsületes munkát végezni, jó példát mutatni; legyen szó fizikai vagy szellemi tevékenységről, kitűnő eredményeket elérni . .. Ezen töprengve sok-sok szeretettel köszöntőm a harmincéves Nő-t, a csehszlovákiai magyar dolgozó nők és magyar olvasótábor kedves hetilapját. Petöcz Kálmánná" Legszorosabban a panaszlevélírók kötődnek hozzám. Emberek, okik nem képesek megoldani problémáikat, akik utolsó reményként fordulnak szerkesztőségünkhöz. Nehéz lenne megmondani, a tizenöt év alatt hány ilyen levél nyomában indultam el. Hányszor kopogtattam olyan ajtókon, melyekről magam sem hittem, hogy kinyílik előttem?! Hányszor tűnt reménytelennek a helyzet, s mégis minden elintéződött . . . Hány órát töltöttem bírósági termekben, iratok tanulmányozásával, paragrafusok megismerésével?! Senki sem követelte ezt tőlem, nem kaptam feladatul. Mégis örömmel csináltam, csinálom. Tudom, valahol a Bodrogközben, a Gömörben vagy a Csallóközben egy asszony, egy család vár a válaszomra, gondjai megoldására. S ez már elég. Mert ha egy embernek segíthetek, ráadásul esetéből más is tanulhat, akkor nem végeztem fölösleges munkát, nem volt hiábavaló a fáradozás. Ez pedig értelmet ad további munkámnak. H. ZSEBIK SAROLTA még értékesebb számomra e hetilap, mely mindig felélénkít, felvidít. Tisztelettel, minden jót kívánva maradok hű olvasójuk: Chlebovicová Ibolya" * * * „ . . . kívánom, hogy legyen a harmincéves Nő szerkesztőinek sok ereje, akarata, kitartása az állandóan növekvő igények kielégítésére. Legyen jó egészségük, boldog családi életük, becsüljék meg hűséges munkatársaikat, akik hosszú évek távolából is igaz barátként gondolnak a lappal, s kézszorításukhoz a magamét is küldöm, szeretettel és üdvözlettel az egész szerkesztőségnek. Farkas Rózsa" * * * „ . . . engedtessék meg nekem, hogy az olvasók nevében is megköszönjem azt a fáradságos munkát, amit értünk végeznek. Köszönet mindazért, ami tanít, szórakoztat. Kívánom, hogy a lap még igen sokáig legyen a békés dolgozó emberek javára. Kívánom, hogy a jövőben minél kevesebb problémával kelljen megküzdeni, mindezekhez nagyon jó egészséget az összes dolgozójuknak. Elvtársi üdvözlettel olvasójuk, Sinkovics István és családja" * * * ........ szeretnék az elsők közt lenni, aki gratulál a jubileum-