Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-02-10 / 6. szám
KONOZSI ISTVÁN felvételei •ffl, V 1» ■:v / 1 "iw/f f mm >5 ÍL/sJf 3 .-rí. rlmSkW ív \ " * 10 "/ ^ 1-2. Szakmai gyakorlaton az elsősök 3. Juhász Árpád, a szaktanintézet pedagógiai vezetője 4. Szöcs József szakoktató járat körül és felett állványzat. Védősisak helyett. A tatarozást márciusban kezdik. Az elmúlt öt évben az üzem és a városi nemzeti bizottság sokat tett a tanítás körülményeinek javításáért. Vízvezetéket kapott az iskola — addig ivóvizük sem volt —, elkészült a központi fűtés, kifestették a helyiségeket. Most még az ajtókat fogják kicserélni. — Azt ígérik, 1983-ban leteszik az új iskola alapjait, mert a pillanatnyi megoldás csak átmeneti. Reménykedem, a jövőre vonatkozó gazdasági irányelveket és rendelkezéseket figyelve, hogy nem kell tíz évet várnunk rá... S abban is bízom, hogy 1984-re, amikor a szakmunkásképzők átszervezése befejeződik, megoldódnak azok a gondok is, amelyeket a kettős irányítás okoz. A szaktanintézet igazgatóját, szakoktatóit és nevelőit az üzem biztosítja és irányítja, a pedagógusi kart a kerületi nemzeti bizottság. Igazán hatékony oktatásról majd akkor beszélhetünk, ha a szakoktatók jutalmazásának kérdése is megoldódik, s egy-két év .mesterkedés" után nem mennek el a termelésbe, ahol sokkal jobban megfizetik a munkájukat és értékelik szakmai hozzáértésüket, felkészültségüket. A szakmunkásképző intézmény legfontosabb feladata, hogy jó szakemberekkel lássa el az üzemet, ennek egyik feltétele a színvonalas tanitói-nevelői munka. Nálunk kétnyelvű tanítás folyik, a huszonegy tagú pedagógusi kar egyaránt tanít a magyar és a szlovák tanítási nyelvű osztályokon. A gyerekeknek joguk van arra, hogy anyanyelvükön tanuljanak, a népgazdaságnak és az üzemnek pedig az az érdeke, hogy minél jobb szakembert kapjon, ezért kötelességünk biztosítani a kétnyelvű oktatást. — Az idei tanévben 170 elsőst vettek fel, öt szakmában. Tellett belőlük párhuzamos osztályokra?- Az anyanyelvi oktatás nemcsak párhuzamos osztályokban oldható meg, a festők és az asztalosok például az általános tantárgyakat együtt tanulják, a szakórákon pedig két kisebb csoportban foglalkoznak velük. Meg van Komáromban egy építőipari szakmunkásképző is, amelynek gondjai hasonlóak, mint a miéink, közösen próbálunk segíteni rajtuk. Ha itt is, ott is összejön egy-egy szakmában fél-fél osztálynyi szlovák illetve magyar tanuló, megegyezünk és cserélünk: az egyik helyen szlovák, a másikon magyar tannyelvű osztályt nyitunk. Szakmai gyakorlatra ki-ki a saját üzemébe, tanoncközpontjába jár.. . Igaz. kissé több szervezést, szaladgálást, munkát jelent ez, de nem megoldhatatlan. Egyébként van olyan idevágó előírás is, hogy az anyanyelv fakultatív oktatását abban az osztályban is be kell vezetni — ha kérik —, amelyben tíz nemzetiségi tanuló van. — Élnek ezzel a lehetőséggel önök is?- Eddig még nem volt rá szükség, s ha a tanulókon múlik, ők nem fogják kérni. Szakmunkásnak azok jelentkeznek, akik közepes vagy gyengébb tanulmányi eredményeket érnek el. sokan a nyolcadik osztályból. Az alapiskolák nem értették meg e lehetőség lényegét, nagyrészt a gyengéket küldik, nem a jó képességűt, aki tartani tudja a lépést a tizenöt évesekkel, s ezek a különbségek főképp a matematikában és a természettudományi tárgyakban mutatkoznak meg, de a szlováknyelv-ismeretük is rosszabb. A szaktudás rovására menne, ha nem tanulhatnának anyanyelvükön, s ez nem lehet a célunk. Igaz, a gyakorlati oktatásban ez nem mindig érhető el, de a gépek, szerszámok között kevesebb szóból is megértik egymást az emberek. Szőcs József szakoktatónak nincs ilyen gondja, magyarul, szlovákul egyaránt jól beszél, tanítványai ragaszkodnak hozzá, tisztelik, szeretik. — A toborozóssal is foglalkozom - mondja Szőcs József —, tudom, a lányok még meg is értenék, hogy számukra is van alkalmas munka a termelésben, a szülők azonban hajthatatlanok. Azt tartják, az ajánlott szakmák munkakörülményei nem felelnek meg a későbbiekben egy nőnek, maradjon inkább otthon a lányuk, ha már a szolgáltatás terén nem tudott szakmunkásviszonyba lépni, ők eltartják. Pedig a bérezés nálunk sem rosszabb, mint ott. S a közeljövőben felépül az üzem korszerű, új részlege, ahol már nemcsak hajóalkatrészeket fognak gyártani... Aprólékos, pontos munkára lesz ott szükség, olyan gépekkel végzik majd, mint a lyukkártyás eszterga, melyből egyelőre egy van a gyárban. — Azzal az eggyel vajon megismerkednek-e a szakmunkástanulók? — Hót... aránylag jól berendezett, felszerelt műhelyeink vannak, olyan gépekkel, mint a termelésben, az újításokkal is találkozhatnak a szakmai gyakorlat idején, de ez a gép más felkészítést igényel, ott már technikusnak kell állnia, ellenőriznie, irányítania. Az a jövő gépe, bár egyelőre csak láthatják a tanulók, hogy ilyen is van. — Talán ha elkészül az új részleg, ha jobban gépesítik és korszerűsítik a gyártást, több lesz a jelentkező és több lesz a lány is. A szakmai gyakorlat időtartamán az új tervezet nem sokat változtatott, talán csak a beosztása és tartalma lett más. Az első évben kevesebb a gyakorlat, ez a tizennégy éves tanoncok érdekében történt. A három év és az elméleti vizsga után négyhónapos termelési gyakorlat következik, a megtanultak alkalmazását, a szakmai felkészültséget ekkor kell bizonyítani. Az elméleti oktatás korszerűsítése után tehát az a legfontosabb, hogy a gyakorlat se rekedjen meg, pusztán az üzem pillanatnyi érdekeit nézve. A szakmunkásképző intézmények komplex átszervezése és korszerűsítése elengedhetetlen. Rugalmas, körültekintő intézkedéseket és hathatós anyagi támogatást igényelnek ezek a feladatok. — 1984-re meg kellene hogy oldódjon a vezérigazgatóságok és a pedagógiai vezetés vitája, a tanítás színvonala érdekében. Nem jó, hogy a didaktikai és módszertani segédeszközöket az üzemek igazgatóságán keresztül rendelhetjük csak, nekik más gondjaik vannak, könnyen elfektetik a kérvényt. A nemzeti bizottságokhoz tartozó szakmunkásképzőkkel ez nem történhet meg, ők szinte automatikusan kapnak mindent — teszi hozzá az elhangzottakhoz Juhász Árpád. - Amennyire fontos lenne egy korszerű műhely, legalább annyira kellenének az új tankönyvek is. Olyanok, amelyek a tantervvel és a tananyaggal összhangban és egyidöben készülnek. A tanterv jó, a tanításhoz azonban évfolyamonként 2-3 vagy több könyv is kellene, ha von egyáltalán, s ennyit nehéz beszerezni, biztosítani. Persze, a tankönyv nemcsak az üzemen és az intézmény irányító szervein múlik, az oktatásügyi szerveken is. Mi már évek óta ajánlkozunk, hogy szívesen írunk tankönyvet, van arra képes kollektívánk, vagy tankönyv fordítást is vállalnánk. ígéretet kapunk, aztán valahogy mindig megfeledkeznek rólunk, mintha a tankönyv írás .ördögi kör" lenne. A kiadó mindig panaszkodik, nincs aki megcsinálja; mi javítgathatjuk a helytelen szakkifejezéseket ... A túl hibás könyveket ki sem osztjuk, hanem diktáljuk a tananyagot, mint annyi más órán, mert igyekszünk megtenni a tőlünk telhetőt. Az üzemben, az iskolában egyaránt tudatosítják, hogy a kísérlet sikere tőlük is függ. A körülmények biztosítása azonban össztársadalmi érdek, mely igen könnyen juthat kátyúba, ha nem talál kellő megértésre, fogadtatásra. A Komáromi Nehézipari Gépgyár Középfokú Szaktanintézetében világosan látják a lényeget, s a .halványzöld" út ellenére — mely a megfelelő anyagi támogatásra vonatkozik főképp -, hasznosítani akarják mindazt, ami az új tervezetből jónak bizonyult. S hogy mennyi feladat vár rájuk, azt szemléltesse egyetlen adalék: a második félévtől be kell vezetniük a kétműszakos oktatást, helyszűke miatt. Szakmunkásképző intézményeink helyzetének leitérképezését a Tornaijai (Salárikovo) Ruhagyár Középlokú Szaktanintézetében folytatjuk. T X.
