Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-02-10 / 6. szám

Az elért eredményekre építünk KAROL MARTINKA, AZ SZSZK KORMÁNYÁNAK ALELNÖKE, A SZLOVÁK TERVBIZOTTSÁG ELNÖKE A távlati tervek készítésének, a sikeres telje­sítés lehetőségének alapvető feltétele a pontos helyzetismeret, a gazdasági, műszaki és szociális eredmények objektiv értékelése, a megteremtett anyagi javak felhasználási módjának és mérté­kének pontos felmérése. Elengedhetetlen tehát az elmúlt tervidőszak célkitűzéseinek és a meg­valósulásnak összevetése, hogy érthetők legyenek az új feladatok, helyesen értelmeződjék a 7. öt­éves terv tartalma, a társadalom fejlődésében meghatározott irány és ütem. A 6. ötéves tervet értékelve pártunk XV. kong­resszusának határozatait tartjuk szem előtt. To­vábbra is — s a jövőben sem lesz, lehet más­képp — az embernek jut döntő szerep, aki a mindennemű érték megteremtője és hordozó­ja. Az elmúlt időszak mennyiségi és minőségi változásai kedvezően hatottak az egyéniség ki­­teljesedésére, a szocialista ember formálódására és a társadalmi kapcsolatok fejlődésére. A munkaerő újratermelésében mindkét muta­tó — mennyiségi és minőségi — egyaránt pozitív változásokat hozott. Valamennyi munkára érett fiatal elhelyezést nyert, ezentúl több ezer ház­tartásban dolgozó asszony tudott bekapcsolódni az össztársadalmi termelésbe. Ma már a gazda­ságilag aktív korban lévő nők 75,8 százaléka dolgozik. A munkaerő növekedésére kedvezően hatott az állandó szociális és egészségügyi gon­doskodás, amely több mint 173 ezer nyugdíjas további munkavállalását eredményezte 1980- ban. Az ötéves terv befejeztekor Szlovákiában összesen 2 millió 374 ezer gazdaságilag aktiv lakos volt, ebből 1 millió 123 ezer nő. Lényeges a minőségi változás. Az eltelt idő­szakban ifjúságunknak mindössze 5 százaléka nem folytatta tanulmányait a kötelező alap­iskola elvégzése után. A tanoncképzőkbe az alapiskola befejezése után a végzősök 59 száza­léka jelentkezett, szaktanintézetekben és közép­iskolákban közel 39 százalék képezte tovább magát. Az érettségizők 17 százaléka különböző főiskolákon folytatta tanulmányait. Ennek kö­szönhető, hogy a gazdaságilag aktív lakosság 54 százaléka rendelkezik már szakmunkás­bizonyítvánnyal, érettségivel, illetve főiskolai oklevéllel. A tudományos-technikai forradalom korszaká­ban fontos tényező a munkafolyamatok gépesí­tése, a modern technológiához szükséges gép­sorok beszerzése, kihasználása, amely részben a munka megkönnyítését jelenti, részben pedig a termelékenység további fokozásának lehető­ségét biztosítja, a szellemi és a fizikai munka közötti különbséget csökkenti. A 7. ötéves tervet jó műszaki felszereltséggel kezdhetjük, mely egyértelműen az utóbbi évek, főleg a 6. ötéves terv időszakában végzett munkánknak köszönhető. Egy ipari munkásra átlagban 162 ezer, az építőiparban 55 ezer, a mezőgazdaságban 54 ezer korona értékű gép, technikai felszerelés jut. Főleg a mezőgazdaság­ban állt be jelentős változás ilyen téren, hiszen az értékelt időszakban kétszeresére nőtt ez a mutató. Az említett három tényező — a munkaerők mennyiségi növekedése, a lakosság általános műveltségének és szakmai felkészültségének arányos emelkedése és a technikai felszereltség javulása — biztosította népgazdaságunk töretlen fejlődését mennyiségi és sok esetben minőségi szempontból. A társadalmi termelés színvonala 1980-ban 25 százalékkal volt jobb, mint 1975-ben. Az ipari termelés általános bővítése 32 százalékos emelkedést mutat, ezáltal tovább nőtt ereje az össztársadalmi értékek létrehozásában. Megva­lósult az ipar tervezett strukturális változása, melynek célja — s most már következménye — a technikai haladást szolgáló rezortok gyorsított fejlesztése volt. Így a gépipar, az energetika és a vegyipar az összipari termelés 59 százalékát teszi ki. Az említett népgazdasági ágazatokban, valamint a könnyűiparban különös hangsúlyt fektetünk az ún. fejlesztési tervre. Szlovákia az elmúlt időszakban még nagyobb mértékben tudott bekapcsolódni a nemzetközi munkameg­osztásba. A kitűzött célokkal összhangban a hangsúly a nyersanyag még gazdaságosabb értékesítésén, valamint a meglévő hazai források feltárásán és előtérbe helyezésén volt. Ezen követelmények­nek a 6. ötéves tervben sokkal sikeresebben tettünk eleget, mint a korábbi tervidőszakokban. Ez is hozzájárult népgazdaságunk egységes és folyamatos fejlődéséhez, és ahhoz, hogy Szlová­kiában csaknem 24 százalékkal emelkedett a nemzeti jövedelem. Pártunk gazdaságpolitikájának alapvető cél­kitűzését — a lakosság életszínvonalának ará­nyos növekedése, az élet- és szociális biztonság további megszilárdítása — is sikeresen oldottuk meg. Több irányban is túlteljesítettük a tervet; a tervezettnél sokkal több gyereket tudunk el­helyezni bölcsődékben, óvodákban, nőtt az isko­lák és a napközi otthonok kapacitása, miközben megvalósult az új iskolarendszer bevezetése is. Egyre több lakásegységet adnak át, javul a víz­ellátás, bővül az egészségügyi intézmények háló­zata, hatalmas összegeket fordítottunk az élet­­körülmények javítására. Néhány mutató azon­ban nem érte el a tervezett mértéket. Az egész­ségügyi és szociális berendezések befogadóképes­sége nem szélesedett a kívánt ütemben, s nem érte el a színvonalat az egyéni szükségletek előállítása sem. A lakosság bevétele az ötéves tervidőszakban elérte az 500 milliárd koronát. Igaz, hogy a kül- és belföldi viszonyok megváltozása néhány kis­kereskedelmi ár rendezését eredményezte, amivel nem számoltunk. Az árkiegyenlités néhány ne­gatív hatását részben sikerült kompenzálni a családi pótlék növelésével, valamint a nyug­díjak emelésével. A lakosság reális jövedelme 1980-ra 18 száza­lékkal nőtt a tervidőszak kezdetéhez mérten, ami egy lakosra átlag 12,5 százalékot jelent. A hatodik ötéves tervre a legjellemzőbb az ifjúságra figyelés volt, egyúttal azonban a nők — anyák — javát is szolgálta sok intézkedés, melyek által ők is nagyobb mértékben kapcso­lódhattak be a gazdasági és a társadalmi törté­nésekbe. A bölcsődékben és óvodákban a be­fogadóképesség szélesítését kb. 10 százalékkal túlteljesítettük. Összesen 93 500 férőhellyel bő­vült a gyermeknevelési intézmények hálózata. Az iskolai étkezdékben további 186 ezer tanuló­nak biztosítottunk ellátást, ezáltal 700 ezernél is több diák étkezik iskoláink ebédlőiben. A fő­iskolások számára összesen 3400 férőhellyel akar­tuk bővíteni a kollégiumi lakáslehetőséget. Idő­közben kiderült azonban, hogy ez is kevés. Több hatásos intézkedésnek köszönhetően további 6100 diák kapott kollégiumi elhelyezést, ami az 5. öt­éves tervhez viszonyítva csaknem háromszoros növekedés. Az egészségügyi ellátás — annak ellenére, hogy a kórházi férőhelyek száma a tervezettnél 2200 ággyal kevesebb lett — szintén javult, mert a tervezettnél 450-nel több orvosunk kezdte el gyógyító munkáját. A vizsgált tervidőszakban 232 ezer lakást adtunk át, ami megfelel a ter­veknek. Sokat javult a lakások minősége, elren­dezése, nőtt azoknak a száma, akiknek lakásá­ban már gázzal fűtenek, s szintén a tervezett feletti azok száma, akik a központi vízvezeték­­rendszerből kapják a vizet, (összesen 3 millió 150 ezer lakos.) Annak ellenére, hogy a lakó­telepek közművesítésében és a járulékos épít­kezésekben még mindig nem értük el a kívánt színvonalat, a 6. ötéves tervvel kapcsolatban ilyen értelemben is pozitív eredményekről szá­molhatunk be. hiszen az 5. ötéves teridőszakhoz mérten az utóbbi 87, az előbbi 49 százalékkal nőtt. Ismeretes, hogy ebben az időszakban a világ gazdasági és politikai életében olyan válto­zások játszódtak le, amelyek nem hagyták érin­tetlenül országunkat sem, ezért is jelentős, hogy elértük az intenzitás olyan fokát, mely által biztosítani tudjuk munkánk hatékonyságának növelését, az anyagi jólétforrások további bizto­sítását, a beruházási költségek előnyösségét stb. Sok — külső és belső körülmény, objektív vagy szubjektív tényező okozta — nehézséget küzdöttünk le, rugalmas intézkedésekkel, ame­lyekkel elsősorban a rövidlejáratú éves terveket kellett a valósághoz igazítanunk, pártunk XV. kongresszusa és plenáris ülései irányelvei sze­rint. Ennek köszönhető, hogy nem változott szo­ciális és gazdasági tervezetünk jellege, célja, s így a 6. ötéves terv népgazdaságunk alapköve maradt mindvégig. Nyugodt szívvel mondhatjuk hát, hogy 1980-ban Szlovákia gazdasági és szo­ciális fejlesztése szempontjából sikeres. öt évet, sőt évtizedet zártunk, mely — a minőségi fej­lődést tekintve — fontos tényezője szocialista társadalmunk további haladásának. CET|

Next

/
Thumbnails
Contents