Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-12-18 / 51-52. szám
rásban ezret. Ezzel nemcsak azt biztosítottuk, hogy szervezeteink megkapják a kívánt mennyiségű és minőségű zöldséget és gyümölcsöt, hanem biztonságot és árkedvezményt is nyújtunk a kistermelőknek termékeik értékesítésekor. A rugalmasság a kereskedelem egyik legfontosabb alapfeltétele. Hogyan reagál a Jednota arra, ha a termelő a szerződésben vállalt mennyiségen felül is kínál eladásra zöldséget, gyümölcsöt? Milyen mértékben töltik be a kiskereskedelmi árak a kínálat és a kereslet egyensúlyozójának szerepét? — A rugalmasság valóban kereskedelmi munkánk legfőbb követelménye. Mint a felvásárlásnál, az eladásnál is fontos a nagyon gyors intézkedés és a termelő és a felvásárló, valamint a szállító és a fogyasztó közötti összhang. A zöldségből olyan mennyiséget vásárolunk fel. amennyire értékesítési lehetőségünk .van. A fogyasztási szövetkezetek a felvásárlásnál kötelesek betartani a 217/77- es számú kormányrendeletet, amely kimondja, hogy minden felkínált mennyiséget meg kell vásárolni. Többlettermés esetében a zöldséget és a gyümölcsöt elszállítjuk azokba a járásokba, ahol nagyobb a kereslet. Ha annyi termett, amennyit hazai piacunkon nem vagyunk képesek értékesíteni, felkínáljuk exportra. A zöldség és a gyümölcs kínálatának és keresletének egyensúlyban tartására több olyan gazdasági szabályozót alkalmazunk, amelyek rugalmasan reagálnak a pillanatnyi feltételekre, helyzetre. Ezek például a különböző árpótlékok a szerződéses eladásnál, valamint a felvásárlási ár csökkentése a szerződésen kívüli termékértékesítésnél. Fogyasztási szövetkezetünk szervezetei olyan felvásárlói és értékesítői árakat alkalmaznak, amelyek a jelenlegi árszabályoknál érvényesek és kötelezőek, tehát így is biztosítják az árak egységességét. NEMETH JENŐ mérnök, a SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTERHELYETTESE A XVI. pártkongresszus határozatai leszögezik, hogy a zöldség- és gyümölcsellátást fokozatosan saját forrásainkból kell biztosítanunk. Ennek a feladatnak a teljesítésében milyen részt vállalnak a szövetkezetek, állami gazdaságok és a kistermelők? — A 7. ötéves terv zöldség- és gyümölcstermesztési programja szorosan kötődik az 1976—1980-ban elért eredményekre, valamint az 1981-es év tervfeladataira. A zöldségtermesztést a 7. ötéves tervidőszakban is a mostani 28 ezer hektáron biztosítjuk. Azonban számítunk a hatékonyság jelentős növekedésére és az új, nagyüzemi technológia bevezetésére. A szocialista üzemektől vásároljuk fel a zöldség 80—85 százalékát, a gyümölcs 40—45 százalékát. A többit a kistermelőktől, kertészkedőktől. 1985-ig 325—350 ezer tonna zöldség felvásárlását tervezzük, 115—120 ezer tonna gyümölcsét, beleszámítva a kistermelők termését is. A hatodik ötéves tervidőszakban felvásárolt mennyiséghez mérten ez a zöldségtermesztés 35 százalékos, a gyümölcstermelés 62 százalékos növekedését jelenti. Tekintettel a növekvő feladatokra, és e termelési ágazatok magas munkaigényességére, továbbra is számítunk a nők — főleg a háztartásbeli asszonyok — maximális foglalkoztatására a mezőgazdaságban. A zöldség- és gyümölcstermesztés intenzív fejlesztése egyre nagyobb feladatokat hárít a kertészkedökre. Milyen lehetőségek vannak arra, hogy a kistermelők hazai gyártmányú, vagy behozott kertészeti kisgépeket, szerszámokat, fóliasátrat és üvegházi alapzatokat, fóliát, tipizált szállító ládákat, kocsikat stb. vásárolhassanak? — A kertészkedök számára szükséges kisgépeket, szerszámokat és más segítőeszközöket a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazaton belül ezidáig nem gyártunk. A szocialista nagyüzemi termelés ilyen irányú igényét azon ágazatok termékeivel fedezzük, amelyeket megbíztunk ezeknek az előállításával, a Szövetségi Általános Gépipari Minisztérium ágazatában, ezek biztosítják ezen gépek és berendezések behozatalát is. A CSSZSZK Kormányának októberi határozata alapján most dolgozzuk ki a kisgépek, szerszámok és berendezések gyártásának programját. Az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazata a mezőgazdasági üzemek melléktermelésében, valamint a kertészeti szolgáltatások keretében keresi a lehetőséget a kertészeti kisgépek, szerszámok előállítására. Ezenkívül tervbe vettük, hogy lehetőséget nyújtunk a kertészkedöknek a korszerű, kisteljesítményű gépek megvásárlására is. A fóliasátrak vasszerkezetének gyártásával és az ezekhez szükséges polietilén fóliák szállításával a Bratislavai Mezőgazdasági Szállítási Társaságot bíztuk meg. Polietilén fólia van és a jövőben is lesz elég. Tárgyalást folytatunk az SZSZK Iparügyi Minisztériumával, vezessék be a tartósabb fóliák gyártását is. Rajtuk kívül polietilén fóliát szállít még más szervezet is, mint például a SLOVPAP, a Mezőgazdasági Felvásárló- és Ellátó Vállalat stb. ebben tehát javulás várhatunk. Az állam támogatja azt az elgondolást, hogy azt a parlagon heverő földet, amely nagyüzemi termelésre nem alkalmas, a kertészkedök művelhessék meg. Milyen intézkedéssel segíti elő ezt az Önök ágazata? — A földalap és más mezőgazdasági tulajdon kihasználásáról szóló 123/ 1975-ös törvény, amely 1976 január elsejével lépett érvénybe, jelentős változást hozott ezen a téren. Ez a törvény kimondja, hogy azt a földterületet, amelyet nem lehet célszerűen kihasználni a szocialista mezőgazdasági termelésre, a szocialista mezőgazdasági szervezet, amely ennek használati jogát élvezi, átengedheti átmenetileg állami vagy szövetkezeti szervezetnek, ugyanúgy ideiglenes használatra társadalmi szervezetnek is, ha azok mezőgazdasági termelésre fogják használni. Ezekben az esetekben a két fél között írásbeli megegyezés jön létre, melyet a járási mezőgazdasági igazgatóság beleegyezésével a járási nemzeti bizottság hagy jóvá. Mindebből kitűnik, hogy a járási nemzeti bizottság és járási mezőgazdasági igazgatóság adhatja használatba ezeket az eddig kihasználatlan mezőgazdasági földterületeket. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium a jelenlegi helyzet elemzéséből kiindulva kiadta az utasítást, hogy a társadalmi szervezeteknek, szövetkezeti tagoknak, állami gazdaságok dolgozóinak és más polgároknak engedjék át művelésre azokat a földterületeket, amelyek nem alkalmasak a szocialista nagyüzemi termelésre. Ennek értelmében földet kaphatnak azok a kisállattenyésztök és lakosok is, akik háziállatok tenyésztésére kérik ezt a földet. 1985-ig ilyen célokra még 7 ezer hektárt hasznosíthatunk. Az érem egyik oldala a termelés, de a másik sem kevésbé jelentős, s ez a termény értékesítése és az élelemmel való takarékoskodás. Nem lehetünk elégedettek azzal, hogy a felhívások, a politikai munka és a szemléltető agitáció ellenére tovább pazaroljuk az élelmet. Hogy száraz kenyér, péksütemény tonnaszám kerül a szemétbe mind a háztartásokból, mind a közétkeztetésből. Ami a kenyeret illeti, nem beszélhetjük ki magunkat a kereskedelemre: ha kérünk, adnak felet, negyedet esetenkén még kevesebbet. A hiba tehát bennünk van: túl sokat vásárolunk, fölöslegeset is. amit nem fogyasztunk el. s végül a szemétben köt ki. Végül megfogalmaztuk a feladatot: minden ételhulladékot etetésre használjunk föl! Hihetetlen, hogy még ilyen egyszerű dolgot is milyen nehéz véghez vinni, ha vannak olyanok, akik túl sokat „problémáznak" körülötte. mert, úgymond, nekik nem fizetődik ki elvinni vagy összegyűjteni a hulladékot. Közben számos faluban. községben, településen ezt a fajta hulladékgyűjtést már bevezették, senkinek sem okoz gondot és számottevő haszon származik belőle. Jól bevált Trnavában. Zvolenban. Bidovceban, Vyslá Mys/'ában, Csányban (Cana); a Spisská Nová Ves-i, a komáromi járásban. Az élelem pazarlásának másik módja a felvásárlási pánik. A panelházakban nincsen éléskamra, a felhalmozott liszt, dara stb. megmo/yosodik. átnedvesedik a cukor, a só. így mindez használhatatlanná válik. Kidobjuk. s közben nem gondolunk arra. hogy ezzel vagy azzal a felvásárlási pánikkal tulajdonképpen a normális, folyamatos ellátást zavartuk meg. S ezt többnyire mi nők tesszük. Be kell látnunk, hogy a nők körében végzett politikai munkánk a pánikkeltéssel vívott harcban nem eléggé hatékony, s hogy többször és hatékonyabban kell megmagyaráznunk az asszonyoknak, milyen értelmetlenül cselekszenek, ha felvásárlási lázukban megbontják az ellátás folyamatosságát. Számottevő értékek vesznek kárba a rossz csomagolás miatt — itt elsősorban a tejre gondolunk. Fontos számunkra a tejhozam növelése, s úgy tervezzük, hogy egy tehénre számítva elérhetjük az évi 4000 litert. Közben naponta száz meg száz liter tej vész kárba a megoldatlan csomagolástechnika miatt. Minél több élelmet biztosítani saját forrásból — távolról sem maradhat csupán jámbor óhaj. hanem igenis rendkívül reális feladat. Megvalósítása szükséges. mind bel-, mind külpolitikai meggondolásból, s így megköveteli minden egyes polgárunktól, akár fiatal, akár öreg. hogy valóban felelősséggel gazdálkodjék. Az elmondottakkal kapcsolatban engedjenek meg egy kis kitérőt. Egy hónappal ezelőtt a Nők Világkongresszusának küldötteit láttuk vendégül hazánkban. Megdöbbentően vázolták a tőkés világ árnyoldalait, a nyomort és az éhínséget. A világon minden percben 23 gyermek ha! éhen. összesen mintegy kétmillió azoknak a gyermekeknek a száma, akik egy nap egyszer sem laknak jói Ezek az ENSZ és az UNESCO által közreadott tények. Mi pedig halomra vásároljuk a húst. a zöldséget, a sajtot, a tejet, pazaroljuk a földalapot — ami élelmezésünk alapja —, pazaroljuk élelmiszereinket éppen úgy. mint a nyersanyagokat és a hulladékot. Nem vagyunk könnyű helyzetben, de olyanban sem. amelyből ne találnánk kivezető utat. Jóllehet, meg kell mondanunk, hogy a jövőben kevesebb lesz sertéshúsból. hogy a feldolgozó üzemeknek rugalmasabban kellene reagálniuk az adott helyzetre, és több figyelmet szentelni a zöldség feldolgozására, esetleg zöldséges félkészételekre. Mindenütt jobban oda kell figyelni a társadalom szükségleteire ami például azt is jelenti, hogy ötletesebben kell feldolgozni a nyúl-, az ürü-. a bárány-, a kecskehúst a vadhúsokat. Ezekre a feladatokra kell felkészülnünk — céltudatosan. meg nem alkuvón — ha azt akarjuk, hogy mozgalmunk. a Mindent az emberért! teljesítse küldetését. A gondok sokfelé ágazódnak, megoldásukat minden érintett másképpen látja. A lényeg az, hogy a közös célt, lakosságunk ellátását maximálisan biztosítsuk. De ezekre a kérdésekre még visszatérünk. Köszönöm az illetékesek figyelmét, az olvasók megértését H. ZSEBIK SAROLTA CHS
