Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-11-24 / 48. szám

/----------:----------:—----------­^ UTÓN, ÚTFÉLÉN ]j {egészségünk védelmében}} { JOGI TANÁCSADÓ }j (( NÉGYSZEMKÖZT j) Hétköznapi terror Járványos májgyulladás A katonai szolgálat Csikorog a fék, hangja sokkolja a járdára érő öregembert. Két férfi ugrik ki az autóból, amikor az öreg már a gyalogjáró túlsó oldalán a kerítésnek támaszkodik. Nyújtott léptekkel köze­lednek felé, s ő reszkető kézzel mar­kolja a vasat. A két harmincas-kilenc­­venkilós megáll előtte. Erejük és ha­talmuk tudatában nézésükkel gyötrik az öreget, aki már-már a verést is eltűrné. Sejtjeiben még élhet: a pofon osztogatóját tette féreggé törpíti. De a bizonytalanság, ez a kiszámít­hatatlanság görcsbe rándítja. Ezek itt meg csak állnak; szétterpesztett lá­bakkal, öklüket simogatva. Hol egy­másra, hol az öregre néznek, aki re­megni kezd. A kiszolgáltatottságot legelőször az ösztönök, a sejtek érzé­kelik. Harminchat év kevés, hogy az átélt borzalmak árkait betemesse. Szemében tüzel a felismerés, szájá­ban már születik a könyörgés: — Ne!... Ne!... Kérem, ne! A két harmincas-kilencvenkilós vá­ratlanul felröhög. Bevágódnak az au­tóba. Hátra-hátra tekingetve tovább röhögnek az öregen. Hárman várjuk a buszt. Öltözetéből ítélve a gyerekkocsit toló fiatalasz­­szony a második gyermekét várja. Dé­lelőtt tizenegy óra. Nem véletlen, hogy a megálló buszban csak öten-hatan ülnek. A gyermekkocsinak fenntartott helyre beemeljük az összecsukható olasz-csodát. A fiatalasszony kezeli jegyét, s megnyugodva leül. Az autóbusz áll a megállóban. Per­cek óta üresjáratban zúg a motor. Tanácstalanul nézünk egymásra. Vég­re a sofőr kilép fülkéjéből, látszólag nyugodtan hátra ballag. Közelebb érve már látható, hogy hatalmas nap­szemüvege mögött megfeszülnek arc­izmai. Megszólal. Ami düh és harag — öt percnyi türelmetlen várakozás után — egy hatalmának biztos tudatában lévő emberben felgyülemlik, az ebben a pillanatban egyetlen állatias üvöl­téssé sűrűsödik. — Maga nem tud olvasni? Jegyez­ze meg: ha gyerekkocsival száll fel, jelentse be, hol akar leszállni! Most pedig csukja össze a kocsit, vagy szálljon le! — De alszik a . .. — mondaná a fiatalasszony, ám felsír a kétéves gye­rek. — Már nem alszik — állapítja meg a sötét szemüveges, s visszaül uralko­dói székébe, hogy elindítsa a buszt. A fertőző vírus széklet, élelmiszerek, tej, ivó­víz és orvosi fecskendő közvetítésével terjed. A székletről legyek vihetik az élelmiszerekre. Az embereknek mindössze öt százaléka betegszik meg, valószínűleg azért, mert tünetszegény vagy tünetmentees fertőzésen mindenki többször áte­sik. A betegség csecsemőkorban ritka, óvodás-, iskolás- és felnőttkorban gyakoribb. Tünetek: A járványos májgyulladás lappan­­gási ideje 15—40 nap közt, a szérum által közvetett (ún. inokulációs) sárgaságé 3—4 hó­nap közt váltakozik. A betegség gyomorrontás tüneteivel: émelygéssel, hányással, puffadással, májtáji érzékenységgel, kezdődik. Gyakori tünet a felső légutak hurutja, az ízületi fájdalom és a bőrkiütés is. 3—21 napig tartó bevezető szakasz után lép fel a sárgaság, amely általában 4—6 hét múlva szűnik meg. A sárgasággal egyidőben a vizelet sörbamává. a széklet pedig agyagszínűvé válik. A sárgaság megszűnése után hosszabb-rö­­videbb (átlag 2—4 hetes) lábadozás következik, gyengeséggel, fáradékonysággal. Előfordul az is, hogy a heveny májgyulladás nem gyógyul meg a leírt időn belül, hanem elhúzódik, vagy akár idültté válik. Ritka szövődmény: az epeútgyulla­­dás. Gyógyítás: Még jó közérzet esetén is feküdni kell. A vírus ellen ható speciális gyógyszerünk nincsen. Az étrend könnyen emészthető szénhid­rátokat (burgonya, dara, rizs, piskótafélék), zsír­­talan fehérjéket (borjú, szárnyas, hal, soványsajt. tehéntúró) tartalmazzon. Ha a beteg tűri: tojást, aludttejet, joghurtot is fogyaszthat. Legfonto­sabb a zsír kerülése. A felkelés időpontját az orvos szabja meg. Megelőzés: A sárgaságos beteget kórházban kell elkülöníteni, ahol a használati tárgyak fo­lyamatos fertőtlenítése biztosítva van. Az ottho­ni fektetés csak akkor engedélyezhető, ha nincs gyermek a családban, és ha az ápoló sem jut kapcsolatba gyermekközösséggel, élelmiszerké­szítő vagy -árusító intézménnyel. Az olyan gyer­mekközösség tagjait, ahol járványos májgyulla­dás fordult elő, gammaglobulinnal kell oltani és 25 napig zárlat alatt tartani. Különös gondot kell fordítani a használati tárgyak — elsősorban az orvosi fecskendő — gondos csírátlanítására. Használat után a fecskendőket alapos tisztítás után legalább 40 perces főzéssel kell sterilezni. Megelőző védőoltás nincsen. SZERETNÉK RÁTALÁLNI Negyvenegy éves, falun élő elvált férfi, egy kisfiúval, ezúton szeretne megismerkedni komoly, intelligens növel, aki neki hű élettársa, kisfiának jó anyukája lenne. Jelige: „Még semmi sem késő” Harmincéves, elvált, egyetemi végzettségű nő társaság hiányában ezúton szeretne megismerked­ni őszinte, intelligens férfival. Jelige: „Mindenkinek válaszolok” Ötvenhárom éves, 182 cm magas, önhibáján kívül elvált férfi, társaság hiányában ezúton sze­retne megismerkedni házasság céljából komoly lánnyal, negyvenöt éves korig. Jelige: „Agape, szeretet” Tizenhét éves, 166 cm magas, kék szemű lány. aki szereti a zenél, szeret láncolni, ezúton szerelne megismerkedni nem kalandra vágyó fiatalember­rel. huszonkét éves korig. Jelige: „Rád találtam” Tizennyolc éves, 160 cm magas, barna lány megismerkedne becsületes, őszinte fiatalemberrel. Jelige: „Várok rád” ) A Munka Törvénykönyve külön rendelke­zéseket tartalmaz a dolgozók azon jogairól és igényeiről, amely őket a katonai szolgá­latra való behívás esetén megilleti. A munkáltató szervezet nem mondhat fel annak a dolgozónak, akit katonai szol­gálatra hívtak be a behivólevél kézbesíté­sétől vagy az általános behívás elrendelé­sétől kezdve egészen a leszerelést követő második hét elteltéig. A katonai szolgálatra behívott dolgozó­nak nem lehet a törvényes szabadságidejét a katonai szolgálat idejére tenni, s ha a már megkezdett szabadsága alatt kell bevonul­nia, akkor szabadsága a bevonulás napjá­val megszakad. Ha a dolgozó a katonai szolgálattal kap­csolatban személyes megjelenésre szóló idézést kap a katonai hatósághoz vagy orvosi vizsgálatra, akkor az e célra feltétle­nül szükséges időre bérmegtérítést kap az érvényes előírások szerinti átlagkeresete alapján. A katonai szolgálatra behívott dolgozó­nak a bevonulás előtti héten fizetett sza­bad időre van igénye személyes és családi ügyeinek intézésére, valamint arra, hogy a meghatározott helyen idejében megjelen­hessék. Erre a célra azonban legfeljebb egy szabad nap jár. Ha azonban a dolgozónak a lakóhelyétől olyan messze fekvő helyre kell a katonai szolgálatra bevonulnia, hogy a tömegköz­lekedési eszközökkel az utazás több mint hat órát tart, még egy napra, ha pedig 18 óránál tovább tart, két utazási napra van joga. Ha a dolgozó munkahelye a lakóhelyétől több mint 6 órányi utazási távolságra esik, akkor az előzőeken felül még egy utazási napra van igénye. Ezek a kedvezmények megilletik akkor is, amikor a katonai szolgálatból elbocsátják, ekkor a fenti távolságokat az elbocsátás helyétől kell számítani. A katonai szolgálat befejezése után a dolgozónak legkésőbb három napon belül munkába kell lépnie, ez az idő azonban az előzőekben meghatározott utazási napok­kal meghosszabbodik. A fenti szabadnapokra a munkaadó a dolgozónak az átlagkeresete alapján kiszá­mított bérmegtéritést nyújtja, ha egyéb­ként is joga van munkabérre a katonai szolgálat idejére. A tényleges katonai szolgálatot teljesí­tő dolgozónak, aki a bevonulás napjáig már legalább három hónapja van munkavi­szonyban, vagy annak a dolgozónak, aki tanulmányai elvégzése vagy a tanoncvi­­szony befejezése után azonnal munkavi­szonyba lépett, e feltétel teljesítése nélkül is joga van e szolgálat első két hetére az átlagkeresete alapján kiszámított munka­bér-megtérítésére. Fegyvergyakorlat és más katonai szol­gálat esetén (kivéve a tényleges katonai szolgálatot) a bevonuló dolgozó — a fenti feltételek teljesítése mellett — az átlagke­resetének 50 százalékát kapja, ha senkiről sem kell gondoskodnia. Egy személy eltar­tása esetén átlagkeresetének 65 százalé­kát, két személy esetén 90 százalékát, három vagy több személy esetén 95 száza­lékát kapja. Dr. B. G. „Miért pont én?” jeligére Kedves levélírónknak azt tanácsoljuk, hogy sürgősen keresse fel Bratislavában az orvos­kozmetikai intézetei (a címe: Ústav lekárskej kozmetiky. Bratislava, Parlizánska 2.). Ugyanitt van a plasztikai sebészet is, ahol szükség esetén gyógyszeres kezelést is előír­hatnak. IItt minden hét csütörtökjén délelőtt, előzetes bejelentés nélkül jelentkezhetnek az új páciensek.) Kedves Olvasónk! Az utóbbit ajánlanám önnek, mert lehetséges, hogy hor­monkezelésre van szüksége, s ezt csak orvosi vizsgálat állapíthatja meg és rendelheti el. Engedje meg, hogy kéretlenül is kitérjek egy kicsit olyan dolgokra, amelyek éppen a jelige — s hadd tegyem mindjárt hozzá: az oly sokakra jellemző jelige — kapcsán jutottak az eszembe. (Kérem, ne úgy vegye, hogy lebecsü­löm. kicsinyítem az ön gondját, ha így lenne, nem ajánlottam volna a mielőbbi orvosi vizs­gálatot!) A „miért pont én ” központi kérdése minda­zoknak. akiknek az életéi valamilyen igazi vagy csupán vélt szépséghiba keseríti meg. Pedig az az igazság, hogy mindnyájunknak — kivétel nélkül minden embernek — van szép­séghibája. Kinek az orra nagyobb a kelleténél, kinek a szája keskenyebb, kinek a foga nőtt rosszul, van. aki a hajával nem tud mit kezdeni, van, akinek az okoz álmatlan éjsza­kákat — és rosszabb esetben kisebbségi érzést —, hogy a keze bumfordi, nő létére negyvene­gyes cipőt hord. vagy hogy rövid a nyaka, tömzsi az alakja, sorolható lenne bizony a végtelenségig. De a kulcskérdés az esetek többségében nem az eltávolítás vagy a korrek­ció. hanem az elfogadás. Elfogadása önma­gomnak. olyannak, amilyen vagyok. Elfogad­ni és tudatosítani, hogy esetleg lapátkezem van „kis kacsó" helyett, hogy nincs piskótalá­bam, és ha a f ejem tetejére állok, akkor is ötvenegyes ruháért kell többször is végiglohol­nom az áruházakat. Ezeket s az, ilyesfajta szépséghibákat az ember el tudja fogadtatni önmagával, ugyanis kénytelen rá, hiszen vál­toztatni rajtuk aligha van lehetősége. És talán nem is jó megváltoztatni orrunk, ajkunk mére­teit, ne adj isten fölvarratni a ráncainkat, mert minden ilyesfajta beavatkozás óhatatlanul be­avatkozás lelki életünkbe is. s beláthatatlan reakciókat válthat ki. Hamupipőke meséjében sem lettek boldogabbak a csúnya lányok attól, hogy lenyisszenrettek a sarkukból. . . A szépséghibákkal küzdőknek jó lenne tud­ni és érezni — és környezetük tudatosittathat­­ná, éreztethetné velük —, hogy az ilyen kisebb-nagyobb kellemetlenségek, amelyekkel a természet tört borsot az orruk alá, szellemük tiszta fényében elhomályosulnak, semmivé fosztanak. Emberszeretetünk, megértésünk mások iránt, és minden, de minden jó tulaj­donságunk, amely emberközelt képes teremte­ni. elfeledted, ha úgy tetszik, eltünteti azt. amit a tükör nem mutat szépnek. Ez azonban fordítva is igaz. nincs az a tökéletes make-up, kozmetikusi vagy orvosi beavatkozás, műtét, nincs olyan tökéletes szépség, amely a szellem sziporkázásának, hiányát, a lélek ridegségét feledtetni s eltüntet­ni tudná! Hogy is szól a mondás? Valahogy úgy, hogy a legnagyobb küzdelmet mindig önma­gunkkal kell megküzdenünk . . . Szeretettel és megértéssel iram DUSZA ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents