Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-11-03 / 45. szám
Az idei könyvhét „csemegéje" volt a könyv, amelynek folytatásos közlését ebben a számunkban kezdjük el. Mi magyarázza a nagy érdeklődést a téma iránt? Maga a szerző válaszol erre. „A család — gazdasági, érzelmi és szocializációs viszonyaival együtt — történeti jelenség. Ezért formájában, struktúrájában, belső viszonyaiban a társadalom és ezzel együtt az egyén számára teljesített funkcióiban állandóan változik. A változó család és házasság eltérő tartalmú de észrevehetően szaporodó és mélyülő lényegi változásait esetenkénti válságát — az érdekeltek közül egyre többen — külső kapcsolattal akarják elfogadni vagy gyógyítani. Az igyekezet azonban hamar visszájára fordul, hiszen a külső kapcsolatok (a házasságon kívüli, alkalmi vagy tartós szerelmi-szexuális viszonyok) maguk is a monogén házasság ellen hatnak, mások jelenlétével „bombázzák" a házasság intimitását és így a legkevésbé sem alkalmasak a válságjelek elfedésére. Ellenkezőleg. Lehet, hogy felháborít, esetleg elszomorít — vagy megdöbbent — szókimondásával ez az oknyomozó írás, esetleg ellentmondásra késztet, vitát provokál. Mindenesetre rábír bennünket, hogy mérlegre tegyük emberi kapcsolatainkat, magatartásunkat, szemléletünket, hogy állást foglaljunk, hogyan akarunk élni. MISKOLCZI MIKLÓS SZÍNLELNI BOLDOG SZERETŐT Látlelet Vannak folyók, amelyek forrásáról és folyásáról csak árvízveszélyben érdeklődünk. Ismeretlen magyar szociográfus a XX. sz. végéről. Úgy teszek, mintha aludnék. A Széchenyi strand meleg vizű medencéjében negyven körüli, félkopasz — mint hallom — adminisztrátor kamatoztatja.hézagos filozófiai ismereteit egy korban hozzáillő molett családanyánál.' Húsz perce, a víz hőfokának kollektív megállapításával kezdődött az ismeretség, jelenleg a szabadság vulgáris értelmezésénél tartanak, nevezetesen, hogy mihez van joga az embernek, aki történetesen csak egyszer él. Messzemenően egyetértenek, de mielőtt az egyetértés meddővé válna, antropológiai ismereteivel brillírozik a kopasz, és azt mondja: — Nézze, nem vagyunk már gyerekek Milyen igaza van! A molett asszonyka is egyetért, de mielőtt az elmélet áthatná a gyakorlatot, jelentőségteljesen megmozdulok. Gondolom, a kopaszodó szabadságelméleti kandidátusjelölt tudja, hogy nincsen mozgás anyag nélkül. Nyertem. Tudja. Rám néznek, viszont nem zavartatják magukat. Ismeretlen katona vagyok, fegyvertelen és veszélytelen. De mintha nemcsak én, hanem minden, és nemcsak a Széchenyi strandon, hanem mindenütt megmozdult volna. Mozgalmas az élet. — Képzeljétek, vendégségben vagyunk a minap, vidám házaspárok valamennyien — kezdi a mesét valaki és mi elhallgatunk, hogy elképzelhessük. Történeteinket magunk között már százszor kicseréltük, sokról azt sem tudjuk, kié volt eredetileg. Őszintén örülünk, ha valaki újat hoz. Csak csodálkozni tudunk egyre nehezebben. A sztorik, helyzetek, jelenetek és tanulságok meg-megújuló áradata valóságképünkön már se nem ront, se nem javít. Jól tudjuk, hogy mi van. s mi várható. Hát ezért hallgatunk most is a törzsasztalnál, amit valahol Budapest belvárosában találna meg a kíváncsi olvasó, de amit a képzelet át is helyezhet Pécsre, Szegedre vagy Székesfehérvárra. A helyszín ilyen behatárolása segítségére lesz annak, aki már most megkérdezi: vajon ki mesél itt, és kik hallgatják. — A mérsékelt hangulatban és homályban kinézek magamnak egy huszonéves, karcsú asszonyt. Életemben először látom. A férjét is — így folytatódik a történet. — Az általános bemutatkozás közepette természetesen nem jegyzem meg a nevüket. A lakás kicsi, a társaság nagy, ezért két ütemben ülünk a vacsorázóasztalhoz. Whisky az aperitif. A whiskyt hallván bólogatunk. Ezt is fontos volt tudni ahhoz, hogy képet alkossunk a társalgásról. Valaki Dunhill-dohányt kínál körbe, többen pipára gyújtanak. A szünet alkalmat ad arra, hogy körbepillantsunk, miről beszélgettünk eddig? A Rézkakasban istentelenül felemelték az árakat; Béla víkendházáról lekapta a tetőt a szél; akinek nincs lakása, kössön eltartási szerződést; könyv formában vagy filmen volt-e jobb a Pillangó; bolond, aki nem az isztambuli bazárban vesz irtiabundát; mire gondol a magyar vámhatóság; igaza van-e Joseph Heller magyar kritikusának; ki tudna kétszáz forintot kölcsönadni másodikáig. Az itt ülőket nem azonos életszínvonal, foglalkozás, származás, pártállás, világnézet, társadalmi és családi státus hozza össze rendszeres időközökben és tartja össze évről évre, hanem a mindezekből összetákolt közelítő normák, értékek és célok, vagy céltalanságok. Csak az életkor, csak a lakáshelyzet, csak a származás, csak a munkamegosztás, csak a munka, csak a világnézet, csak az iskolai végzettség, csak a kierkegaard-i korai egzisztencialista filozófiáról alkotott vélemény nem teszi homogénné ezt a társaságot. Mindazonáltal, ahogy körülnézek, itt mindenki fél kilencre vagy kilencre jár dolgozni. Ez hozzátartozik az életformánkhoz, ami sugárzóan magabiztos és legalább ennyire hamis is. Tele van titkolt kételyekkel, kétségekkel, pótcselekvésekkel, ad hoc gyártott elméletekkel, (dacos) önigazolásokkal, de soha sincsenek látványos megingásai. (folytatjuk) ШТв] KÖNYV Értékes, szép könyvet ad kis (és nagy) olvasói kezébe a MADÁCH Könyvki adó Kulcsár Ferenc Dióhintó című ver seskötetével. Az az igényesség, amely Kulcsár korábbi, fel nőtt verseit jellemez te, nem szállt alább a gyermekeknek szán takban sem KI LCSAR FERf.Nf Dióhintó A kortárs magyar gyermekirodalomban ugyanúgy helyén van, mint a hazaiban, s nem is mentes annak legjobb törekvéseitől, szándékaitól. így aztán nem csoda, hogy didaktikus szájbarágás helyett a nyelvi játékok, a szavak és hangok összecsengése, a nyelvtörők jellemzik elsősorban a verseket. Az anyanyelv valódi izére, a nyelv szépségének és mélységének, zenéjének és csodájának felfedezésére bátorító szép könyv a Dióhintó, óvodások, kisiskolások egyaránt tanulságosan forgathatják. Mert szórakoztató is, van benne valami a nép: mesék hangulatából, valami népköltészetünk igaz értékeiből, a gyermek önfelfedezésének folyamatából, s megkapó, hogy a költő önmagát sem zárja ki verseiből: viszonya a gyermekekhez szervesen beépül egy-egy versébe, verssorába. Ez persze nem azt jelenti, hogy mentorkodva kiszól olvasóihoz. Ö maga tud gyermek lenni, a gyermek szemével látni, láttatni, a gyermek szájával szólni. Versei azért jók, hitelesek és játékosak. S talán éppen ezért sikerült Kopócs Tibor illusztrátornak rajzban ugyanilyen megkapóan, kifejezően újrateremtenie azt a világot, amelyet Kulcsár Ferenc papírra vetett. A könyvet Zalabai Zsigmond szerkesztette, a grafikai elrendezés Varga Lajos munkája. FILM-9УOlyan híres rendező, mint a cseh Oldrrich Lipsky fogott Verne Gyula regényének megfilmesítéséhez. Ám nehogy azt gondoljuk, hogy a Limonádé Joe vagy az Uraim, megöltem Einsteint! rendezője egy percig is komolyan gondolta a dolgot. Annál inkább komolyan vette és változó sikerrel űzte filmjében a komédiázást. A Titokzatos kastély a Kárpátokban paródia. A rendező és szövegkönyvíró — Jirí Brdecka — akik világhíressé tették a csehszlovák filmvígjátékot, harmadik közös munkája ez a film. Brdecka és Lipsky humora rendkívül színvonalas, fejlett, erről azonban inkább korábban tettek tanúbizonyságot. Most az alkotók a kedves, naiv humor, az enyhe irónia felé igyekeznek, jórészt mellőzik a crazy-komédia dinamikus elemeit. Ez válik kárára a filmnek, s ily módon, ha mégoly színvonalasak is a szópárbajok, s magunkban kuncogunk a félhomályban, nem teremtik meg s egyúttal nem oldják meg a szituációt, sőt az egész film poénjét sem. Nagyon gondosan, és meg kell hagyni. ötletesen elegyítik nemcsak a hires Verne filmek elemeit, hanem gúny céltáblájává teszik a híres Drakula vagy Frankensteinfilmek legkülönfélébb „rekvizitumait" is. Külön ki kell itt emelni a berendező, Vladimír Labsky tökéletes munkáját. A színészek alakításai kitűnőek, amit csak tudtak, megtettek a film érdekében: Michal Docolomansky mint Félix Teléke gróf, angol hidegvérrel száll szembe a kiváló Miloá Kopecky — Gorc báróval, a titokzatos várúrral, aki elrabolta tőle szerelmét, Salza Verde (ami magyarul annyit tesz, mint Zöldfőzelék) operaénekesnőt, akivel együtt tündökölt a színpadon, ugyanis ő másodállásban a híres II Contecanto (éneklő gróf). És hogy valójában mitől titokzatos a várkastély? Úgy tűnik, elsősorban a megszállott Orfanik professzor (Rudolf HruSinsky) zseniális és fantasztikus találmányaitól. A részletek kitűnőek, a színészi alakítások, pillanatok kiválóak. Határozottan meglepő hát a dolog, hogy miközben nagyra tudjuk értékelni a szövegkönyv szellemességét, a kitünően kreált légkörbe, mint derült égből villám, csap be helyenként — őszintén szólva — az unalom. SZÍNHÁZ A MATESZ műsora-fm— november 4.: Nagymegyer (Calovo) Szélestenyerű Fejenagy ... (14.00) november 5.: Érsekújvár (Nővé Zámky) A négylábú is botlik (19.00) november 6.: Pozsonyeperjes (Jahodná) — A négylábú is botlik (19.30) november 7.: Bátorkeszi (Vojnice) — A négylábú is botlik (19.00) november 8.: Szögyén (Svodín) négylábú is botlik (19.00) november 11.: Komárom (Komárno) — A négylábú is botlik (19.00) A THÁLIA műsora november 6.: Lekenye (Bohúnovo) — Tartuffe (19.00) november 7.: Kaposkelecsény (Kap. Klacany) — Tartuffe (19.00) november 8.: Licce (Licince) — Tartuffe (18.00) ÉVFORDULÓ — A 1901. november 3-án született ANDRÉ MALRAUX francia író és politikus (1976. nov. 23-án halt meg). 1906. november 3-án, azaz hetvenöt éve született LEA MRÁZOVÁ szlovák festő és publicista. 1946-ban szintén ezen a napon alakull meg az UNESCO, az ENSZ kulturális szervezete. 90 éve, 1891. november ötödikén született MIROSLAV KREJCÍ cseh zeneszerző 170 éve, 1811. november 7-én születeti KAROL JAROMÍR ÉRBEN költő, a cseh romantikus irodalom kiemelkedő egyénisége. 1921. november 8-án halt meg PAVOL ORSZÁGH HVIEZDOSLAV szlovák költö 1956. november 8-án született EDMOND HALLEY angol csillagász, geofizikus, a róla elnevezett üstökös pályájának kiszámítója
