Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-10-27 / 44. szám
ám WF РРД\ш 1 ! '<^Bf I I r“<% I *§У[ / 11 щ> I p—l щ I m. / ^ 2 ■ BL K\ylFT IJ1У1L I MlVjjZULALT A NYUGATI VILÁGBAN A GOMBA MÓDRA SZAPORODÓ S EGYRE HANGOSABB ÚJFASISZTA SZERVEZETEK, CSOPORTOK PROPAGANDA-TEVÉKENYSÉGÉNEK EGYIK LEGFONTOSABB ELEME: KICSINYÍTENI A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ MÉRHETETLEN SZENVEDÉSEIT, TAGADNI AZ ÁLDOZATOK SZÁMÁT, A KONCENTRÁCIÓS TÁBOROKAT, ÉS BEMOCSKOLNI AZ ELLENÁLLÁS, A FASIZMUSSAL VÍVOTT HŐSI HARCOK ELESETTÉINEK ÉS AZ EMBERIRTÁS ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉT. EBBŐL A KAMPÁNYBÓL TERMÉSZETESEN NEM MARADHATOTT Kl ANNE FRANK NAPLÓJA HITELESSÉGÉNEK „CÁFOLATA" SEM. BÁR A NAPLÓ HITELESSÉGÉNEK KÉTSÉGBEVONÁSA SOKKAL KORÁBBAN, MÁR AZ ELSÓ KIADÁST KÖVETŐEN ELKEZDŐDÖTT ... Nemrég Dr. Harry Paape, az amszterdami háborús dokumentációs intézet igazgatója örömében felkiáltott, amikor szemügyre vette a doszszié tartalmát, amit a hamburgi Stern egyik riportere adott át neki. A doszszié Anne Frank két levelét, francia füzetét, három családi fényképet és egy ún. „Mazltov" szerencsetalizmánt — a kislány születésének dátumával — tartalmazott. A most megtalált dokumentumok jó helyre kerültek: ebben a holland állami intézetben van elhelyezve annak a zsidó kislánynak minden hagyatéka, akit a fasiszták 1945-ben meggyilkoltak, s akinek Naplóját a legszomorúbb s legvigasztalanabb hír — a tragikus halál utáni világhír —• emelte a világirodalomba. A leveleket neves írásszakértők vizsgálták meg. S mert hat évvel korábban keletkeztek, mint a híres Napló, megtámadhatatlanul bizonyítják az utóbbi hitelességét. Az egyik levelet a hétéves kislány írta nagymamájának: „Kedves nagymama, születésnapod alkalmával a legjobbakat kívánom, hogy van Stefan és Berd, köszönöm a néninek a szép babát, kaptál-e te is szép ajándékokat? írjál nekem majd, csókol Anne." Anne harminchat éve halott. A baseli nagymamának és a másik nagymamának írt levél, amelyben a kislány a „nagymamák napjára" gratulált, fél évvel később kelt. A megtalált fényképek egyikén Edith Frank látható a néhány hónapos Anneval. Ekkor a család — a hitlerizmus előtti években — Majna-Frankfurtban élt. A másik képen Anne-t három évvel idősebb nővérével, Margot-val és egy barátjukkal fényképezték le, a hátlapra írt dátum 1932. A harmadik fénykép már Amszterdamban készült, s a rejtekhelyei ábrázolja annak a háznak a hátsó traktusában, ahol a Frank család 1942. július 6-tól 1944. augusztus 4-ig — amikor valamennyiket megtalálták és elhurcolták — rejtőzködött. A képen Anne a tanulóasztalnál látható francia füzetével és tankönyvével, ami most már szintén az említett intézet tulajdona. A kép hátlapján, valószínűleg Otto Frank, az apa írásával: „Anne Frank. Achterhuis. Amszterdam 1943." A háromszögletű kis ezüst talizmán egyik oldalán héber írással Jahve neve olvasható, a másik oldalán pedig „Mazltov", ami annyit jelent „Sok szerencsét", és Anne születési dátuma és helye: 1929.6.12. Frankfurt am Main. Az amszterdami intézet igazgatójához egyébként néhány évvel ezelőtt már eljuttattak egy fontos dokumentumot, a Frank család családi fényképalbumát. Dr. David Barnouw, aki most rendezi sajtó alá Anne Frank Naplójának új kiadását, feltételezi, hogy az album valamilyen költözködés alkalmával került Hamburgba, ugyanis a fasiszták a hollandiai zsidóktól rabolt holmikat, bútorokat többnyire Hamburgba szállították, s szerinte az amszterdami Prinsengracht 263-ból, az „Achterhuisból” elkobzott tárgyak, bútorok, Anne holmijaival együtt. így kerültek az NSZK-ba. A Frank család rejtekhelyét 1944. augusztus 4-én találta meg egy Kari Silberbauer nevű SS-katona. Ö intézte el a család „deportálását" is. Anne és nővére. Margót a Bergen-Belsen-i koncentrációs táborban pusztultak el. A szülőket Oswiecimbe (Auschwitz) vitték, az anya, Edith Frank itt halt meg. Otto Frank, az apa, megérte a felszabadítást. Amikor visszatért Amszterdamba, volt fönöknője, Miep Gies átadott neki mindent, amit férje a házban a nácik után még megtalált: csupán néhány füzet, papirosok, vers-album és Anne lányának naplója volt az egész. Otto Frank a kislány naplóját megmutatta egy barátjának, aki átadta Jan Roméin holland történésznek. Roméin aztán 1945. április 3-án a Hét Parool c. lapba cikket írt a Naplóról, „Kinderstem" — Egy gyermek hangja — címmel. Tulajdonképpen ezzel a cikkel kezdődött Anne Frank Naplójának története, ha úgy tetszik, ez indította el a világhír felé. Anne Frank naplóját eddig 56 nyelvre fordították le és példányszáma összesen meghaladja már a 16 milliót. A könyv sikere sokaknak nem tetszett, sőt sokakat haragra gerjesztett. Elsőként egy Lothar Stielau nevű lübecki tanácsos lépett a nyilvánosság elé, és már 1959-ben „felvilágosította a világ közvéleményét", hogy Anne Frank naplója közönséges csalás. Otto Frank a tanácsost beperelte. Az ügyet megvizsgálták, s az eredmény egyértelmű volt: leszögezte, hogy a Napló hiteles. Stielau „sajnálkozását" fejezte ki s visszavonta a vádat. A következő „vádló" David Ги«7 пм »Hl
