Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-10-27 / 44. szám

м A MOZGALOM VETÉLKEDŐ IS inden, ami nálunk épül, amit állami beruházással vagy közös erővel, társadalmi munkával létesítünk, az emberek javát szolgálja. Nőszövetségünk „Mindent az emberért" mozgalmában kez­dettől fogva járásunk is részt vesz. Ha szám­ba vesszük eredményeinket, mindazt, amit társadalmi összefogással elértünk, azt látjuk, a mozgalom vetélkedő is. Egészséges ver­sengés a járáson belül és a járások között, ki tesz többet azért, hogy a lakosok, a csalá­dok, a dolgozó nők élet- és munkakörülmé­nyei állandóan javuljanak. A mozgalom meghirdetése óta elsőrendű feladatunk a gyermekintézmények és a szol­gáltatások bővítése. Az 1980-as év végéig huszonhét óvodát építettünk — 46 osztál­lyal, 1380 férőhellyel. A 7. ötéves tervben további tizenhárom óvoda építését tervez­zük, ahol 1080 kisgyerek kap helyet. Ebben az évben, az első negyedévi összegezés alapján, már 72,9 százalékát tudtuk elhe­lyezni óvodáskorú gyerekeinknek, 12,9 szá­zalékukat üzemi óvodában. Rövidesen Ko­­lozsnémán (Klizská Nemá), Füsön (Trávniky) és Tanyon (Töó) is megoldódik az óvoda­probléma, ha a tatarozott, illetve átépített volt alapiskolát átadhatjuk. Pozitív hatást gyakorolt mozgalmunk a kereskedelem fejlődésére és a szolgáltatá­sok hálózatának bővítésére is. Vendéglátó­­iparunk további diétás- és félkészáru-boltot nyitott. A F’RIOR üzletház újfajta szolgáltatá­sokat vezetett be a lakosság számáfa, pl. öltönyök varrása és javítása, szabászati szol­gálat, ajándékcsomag-szállítás, sporteszkö­zök szerelése, függöny- és ágyneművarrás, postázó áruszolgálat. A Potraviny n. v. bőví­tette csemege és félkész áru kínálatát. Ha­sonlóképpen a Jednota fogyasztási szövet­kezet is, melynek különösen hidegkonyhai készítményei, pikáns „disznótorosai" és cuk­rászsüteményei jelentenek segítséget a házi­asszonyoknak. Ezúttal is meg kell említeni a Kozená Galantéria üzemet, ahol „üzemi élel­miszerboltot" létesítettek és a dolgozó nők helyben vásárolhatnak be munkaidő után. Kommunális üzemünk sokféle szolgáltatá­sa közé bevezette az otthon mosott fehérne­mű vasalását s a szőnyegtisztífást, a meg­rendelő kívánsága szerint otthon, a lakásban is. Ezeket a szolgáltatásokat azonban még kevesen igénylik. Az 1981-es év első öt hónapjában a vasalóműhely forgalma mind­össze 200 Kcs volt. Rajtunk, nőszervezeti tagokon a sor, hogy meggyőzzük a dolgozó nőket, több szabad idejük lesz önmaguk, gyermekeik számára, ha élnek az adott lehe­tőségekkel. Kommunális üzemünk az év vé­géig még várakozásra végzett ruhatisztitás­­sal is bővíti a szolgáltatások sorát. Fontos tennivalóink vannak az életkörnye­zet védelmében és szépítésében is. Nőszer­vezeteink a járási lakásszövetkezettel együtt irányítják a lakókat a bérházak körüli zöldö­vezet kialakításában, karbantartásában. A balkonok esztétikájára azonban az elkövet­kező időszakban nagyobb gondot kell fordí­tanunk. A „Mindent az emberért" mozgalom egyik legutóbbi feladata a hozzájárulás az élelmi­szer-önellátáshoz. Parlagon heverő földterü­leteink feltérképezése után a komáromi (Ko­­márno) járásban tavaly 4,90 ha földterületet hasznosítottunk Komárom, Naszvad (Nesva­­dy) és Csicsó (Cicov) kataszterében. A Kis­­kertészek Szlovákiai Szövetsége 740 ha földterületet használ, ebből 40 ha a kisker­tek. A szövetség 7795 tagjának hetven szá­zaléka nő. Már ez az adat is bizonyítja, hogy nőszövetségünk és a kiskertészek szövetsé­ge között milyen eredményes lehet az együttműködés. A zöldség- és gyümölcstermesztés iránt felkeltett érdeklődés — akár saját szükség­letre, akár piaci eladásra — a lakosság, főleg a nők széleskörű bekapcsolódását jelenti a kertészeti munkába s egyben a kertek maxi­mális kihasználását is. Fóliasátraink járás­­szerte kora tavasztól ontják a termékeket. A „Mindent az emberért" mozgalom az 1980—81-es időszakban a nagyobb termékeladást is elősegítette. Összehasonlí­tásképpen írom le, hogy kiskertészeink 1975-ben 1000 vagon termékkel, 1980- ban pedig már 1980 vagon zöldséggel segí­tették a közellátást. Járásunk 32 alapszervezete járul hozzá a piac folyamatos ellátásához, elsősorban ko­rai zöldségfélével. A felvásárlás nem ment problémamentesen — sok baj volt a megter­mett salátával, karalábéval, uborkával, mert a felvásárlók a kistermelői kínálatnak csak mintegy 50—55 százalékát kötötték le szer­ződésesen. És ezeket a szerződéseket is késön kötötték meg. közvetlenül az értékesí­tés előtt. így azután már sem a járási bizott­ságnak, sem a Zeleninának nem állt módjá­ban a termelés irányítása. Az elvetett magot, az elültetett palántát nem lehetett kiszedni a földből. Ezekből a hibákból okulva, a jövőben rugalmasabb, felelősebb együttműködésre van szükség. Nagy gondot fordítunk járásunkban az ifjú­ság étkeztetésére, az iskolai és óvodai kony­hák ellátására gyümölccsel, zöldségfélékkel. Járásunkban ötvenkilenc alapiskola műkö­dik. Huszonötnek saját konyhája van. Ötszáz tanulót pedig a Jednota vendéglátó részle­gei látnak el főtt étellel, mégpedig Búcson (Búc), Nagymegyeren (Calovo), (melyen (Imef). Keszegfalun (Kamenicná), Madáron (Madar) és Örsújfalun (Nová Stráz). Tanulóif­júságunk 54,5 százaléka részesül étkezdéi ellátásban. Az alapiskolák mellett két gyer­mekotthon, 220 személy étkezéséhez is biz­tosítjuk a vitamindús gyümölcsöt, zöldséget — Gútán (Kolárovo) és Dedina Mládezeben. Járásunk hetvenkét óvodája közül hatvan­kettőben kapnak teljes ellátást a gyerekek, összesen 4425-en. Az iskolai étkezdék gyümölcs- és zöldség­ellátását a kiskereskedelmi hálózaton belül oldjuk meg. Városainkban ez jobban sikerül, mint a kisebb falukban, ahol a lakosság is kevesebb zöldséget vásárol, tehát a bolt megrendelései is ritkábbak. Az iskolásoknak, óvodásoknak pedig naponta friss termékre van szükségük. Az ellátás javítása érdekében többféle megoldással próbálkozunk: — az iskolai kertek termékeiből; — az iskola dolgozóinak saját kertjéből, jószándékkal hozott zöldséggel, gyümölcs­csel; — az olyan személyek révén, akiknek szer­ződésük van a nemzeti bizottsággal a kony­hai hulladék megszerzésére, és ellenérték­ként saját termékeikkel járulnak hozzá a konyha ellátásához; — a szülők saját kertjükből hozott termék­kel; — a helyi termelőszövetkezettől ajándék­ként kapott, esetleg jutányosán eladott ter­mékből. A zöldségbetakarításban, gyümölcsszüre­­telésben, főleg az őszi idénymunkákban részt vesz nöszövetségünk minden alapszer­vezete. Annak ellenére, hogy járásunkban nincs mezőgazdasági terméket feldolgozó üzem, mindent hasznosítunk, ami megter­mett. Kisállattenyésztőink — akikkel nőszövet­ségünknek szintén jó kapcsolatai vannak — évente 600 000 darab tojást adnak a közel­látásnak amellett, hogy önellátók. Tejből 103 000 literrel járultak hozzá az üzemi termeléshez. Nöszövetségünk felhívására erőre kapott a szerződéses háziállat-hizlalás is, melynek eredménye szintén jelentkezik a piacon. A szerződéses hizlaláshoz szükséges eleséget az asszonyok többnyire maguk ter­melik meg, gyűjtik be. Nőszövetségünk mozgalma nagy tömege­ket mozgatott meg járásunkban. Eredmé­nyeink, melyekkel élelmiszer-önellátásunk biztosítását, megtermett élelmiszereink ma­radéktalan értékesítését, járásunk lakóinak kulturáltabb, tartalmasabb életéhez szüksé­ges feltételeket biztosítjuk, azt igazolják, hogy a mozgalom segít megvalósítani azokat a feladatokat, amelyeket pártunk XVI. kong­resszusa határozott meg. LAVRINEC ERZSÉBET, az SZNSZ JB titkára CEK N cn > О < 2

Next

/
Thumbnails
Contents