Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-10-27 / 44. szám
Levelezőink írják a NŐ fóruma SZORGOS EMBEREK Százd (Sazdice) községnek 579 lakosa van. Budai Ernő járási tanfelügyelőt választották meg a hnb új elnökévé. Évekig a polgári ügyek testületének elnöke és a pártvezetőség tagja volt. fel tudta mérni, mi vár rá az új választási időszakban. A püt új elnöke Gazdag József, tagjai tanítók és nevelők. Meghitt polgári esküvőket, névadókat, temetéseket, regrutabúcsúztatókat és egyéb szertartásokat, ünnepélyeket rendeznek. Meglátogatják a beteg, idős embereket. A régi művelődési házat átépítették, korszerű színházterem, könyvtár, klubhelyiség lesz a községben. 700 000 korona anyagi ráfordítás után már csak a könyvtárat kell befejezni, és a tömegszervezetek is kulturáltabb körülmények között végezhetik munkájukat. A százdiak három év alatt nyolcvanezer korona értékű társadalmi munkát végeztek a létesítményen. Ebből a nők is részt vállaltak, hiszen szervezetüket a község legtevékenyebbjei között tartják számon. Be Ián vi János HARMINC ÚJ TAG A nagyidai (Vefká Ida) nőszervezet tevékenysége fellendült az utóbbi időben. A legnagyobb figyelmet mostanában a politikai nevelő és kulturális munkának szentelik. Harminc új tagot szerveztek be, s céltudatos munkára vall, hogy a nők zöme szocialista brigádtag. A szervezet ..motoija“ Zsiga Terézia. 1973-ban alakult népdalkörük rendszeresen részt vesz a polgári ügyek testületének szertartásain: névadókon, esküvőkön, házassági évfordulókon. Az ügyes kezű asszonyok kézimunkáiból kiállítást rendeztek, a legszebb, legízlésesebb hímzések készítőit megjutalmazták. írókat hívtak meg nagyidai olvasóik körébe, a vetélkedőkön pedig ismereteket szerezhettek, népszerűsítvén különböző témákat. A cigányszármazású asszonyok sütő-főző és varrótanfolyamot látogattak. A szervezet tagjai szépítik falujukat, díszfákat, cserjéket ültettek ki. Nem feledkeznek meg a gondozásra szoruló magányos, idős emberekről. Mostanában a kézimunkakörben volt a legnagyobb sürgés: a nők világkongresszusa küldötteinek 13 asszony készített mutatós kézimunkát. Baská János MINDENT A SZÉP FALUÉRT A bogyai (Bodza) helyi nemzeti bizottság épületét műemlékké nyilvánították. Szeptemberben tatarozták a komáromi (Komámo) építkezési vállalat dolgozói. Másfél hét alatt rendbe tették az épületet. Az épület körüli gyönyörű ligetben ősszel is pompáznak a virágok. Baskó Imre nyugdíjas a gondozójuk, Képviselői területenként 250 tő rózsafát és 50 díszcserjét osztott szét a hnb, a lakosok elültetik az út mentén, a házak elé. Végh Zoltán mérnök, a hnb elnöke a vezetőségi tagok segítségével és a falu lakosságának hozzájárulásával mindent megtesz, hogy a kis falu kellemes és szép legyen. Nagyné Kulcsár Margit MOZGÁSKULTÚRA 1980-ban határozták el a lévai (Levice) művelődési ház vezetői, hogy mozgáskultúra-tanfolyamot indítanak a legfiatalabbaknak. a leghajlékonyabbaknak. Ma a gyerekek megkapnak mindent, az iskolában gyarapodik a tudásuk, de a helyes testtartást, a rendszeres testedzést elhanyagolják. így vetődött fel az ötlet. Az első tanfolyam idén februárban ért véget. A gyerekek bemutató fellépését kíváncsian várták mind a szervezők, mind a szülők. A nagy siker, a gyerekek és a szülők érdeklődése eldöntötte a folytatást. Katarina Slaviéeková szervező elhatározta, hogy három csoportba osztják be a gyerekeket, kezdőktől a gyakorlottakig. A kétórás műsor modern táncokkal, dzsessz-balettel fejeződött be. Ing. Кvackaj Ivan Monológ Kedvesem, látom, magát is száműzték abból a kőrengetegből, sose bánja, itt, ezen a pádon legalább megpihen az ember. Érzi ezt a nyugodt csendet, erre vágyom én, levelek suttogására, virágok illatára, ne nevessen ki, itt érzem én magam igazán itthon, nem abban a bolondokháza tömbházban. Higgye el, nincs nagyobb örömem, mint nap nap után kijönni ide a kicsivel, s látni a boldogságát, ahogy eljátszadozik itt a többivel a homokban, felszabadultan, boldogan, nekem se kell mindjárt rájuk szólni, hogy ez nem szabad, meg azt nem szabad, azt csinálhatnak, amihez épp kedvük van. Látja ez az, kedvesem, ez hiányzik korunkból, hogy az ember tudjon érzelemdús lenni, és főleg, hogy ki is tudja fejezni érzelmeit mások iránt, hogy jusson ideje ezekre az apróságokra is, ne úgy nőjenek fel ebben a kiégett világban, mint száraz kóró a szélben... De nézze, nézze csak, milyen ügyes a kis szentem, az a kis piros szoknyácskás, az az enyém, ott, a jobb sarokban, ő az én életem csillaga, a férjem nem képes megérteni, mit szeretek ennyire rajta, de hát hogy is tudná megérteni, nem látta még őt igazán boldognak. otthon, a lakásban, ott szomorú mindig, de mondja, csoda-e, hogy fuldoklik ott az ember, menekülne bárhova; mikor aztán reggel beparancsolom őt magam mellé a kocsiba, a kis okosom, olyan boldog, tudja, érzi, hogy most egy más világba megyünk. Mert azt meg kell adni, hűséges a férjem, példásan törődik velünk, minden reggel kihoz ide a kocsin, délután hazavisz, mindenféle ínyencséget vásárol neki, csakhát épp itt, az örömünkben nem osztozik velünk, nem jut szegénynek erre már ideje. Mit akarsz, picim, gyere, gyere ide bátran, így ni, mit akarsz, le ne vedd magadtól a kantárt te, látja, milyen eleven, virgonc, sok a bajom vele, de oda nem adnám öt senkinek a világ minden kincséért. Mi az, kérem? Még hogy harap? Ilyet feltételezni! Fajtiszta ez kérem, a legelőkelőbb fajta, valódi bungallowied szobaeb! Igaz, aranyom, most aztán bámul, maga primitív, ugye? Intelligensebb ez magánál százszor is! Megyünk, ez itt nem társaság a számunkra CSÁKY PÁL Kérdez: Záhorec Stefánia, hratislavai lakos Két gyermekünk egésznapos óvodába jár. Eddig a kosztért 4,50 Kés-t fizettünk. Az iskolai évben — minden előzetes bejelentés nélkül — e díjat 5,— Kés-re emelték. Szeretnénk tudni: miért, így van-e mindenütt, és azt is, miért nem tudatták előre a szülőkkel ? Válaszol: DáSa Ostertágová mérnök, az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumának szakelőadója Az óvodai, iskolai étkeztetési díjak rendezése nem újkeletű, eddig három ilyen élelmezési és pénzügyi normát dolgoztak ki. Az elsőt 1950—60-as években az iskolás korú gyerekek különböző korosztályára. Ebben az időben az iskolai étkezdékben a gyerekek fiziológiai szükségletének megfelelő tápanyagmennyiségnek csak a 60 százalékát tudtuk biztosítani. Az évek folyamán fokozatosan növekedtek a követelmények, s az életszínvonal állandó emelkedése azt is lehetővé tette, hogy az iskolai étkezdékben új étkezési normákra térjünk át. Az 1978-as évtől kezdve fokozatosan bevezettük az ún. átmeneti normákat, amelyek már az óvodás és iskolás korú gyermekek tápanyagszükségletének a 90 százalékát biztosítják. Ez azt jelenti, hogy nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is javul az óvodások és az iskolások kosztja; mind kalóriái, mind biológiai szempontból megfelel a fiziológiai követelményeknek. A gyermekek megkapják mindazt, amire szervezetüknek fehérjéből, zsiradékból, szénhidrátból, ásványi anyagokból, vitaminokból szüksége van. Az átmeneti normákat eddig Szlovákia óvodáinak és iskoláinak 70 százalékában vezettük be. de rövid időn belül kiterjesztjük az összes iskolai étkezdére. Az asztalra kerülő több tejért, zöldségért, gyümölcsért, húsért azonban többet is kell fizetni. Nem nagy ez az összeg, 4,50—5.50 korona, aszerint, milyen összeget hagytak jóvá a szülők a szülői értekezleten. Mert az új, átmeneti normáknak a bevezetése csupán a szülők beleegyezésével történhet; ők határozzák meg, hogy az eddigi 4.50 koronás díjat — ez az óvodák normája volt — hány fillérrel emelik. A kérdező olvasó bizonyára nem vett részt azon a szülői értekezleten, amelyen erről szó esett, különben tudomása lenne róla. hiszen a szülői tanács révén tulajdonképpen ő is beleegyezett az árenlelésbe. Mindez gyermeke érdekében történt, akinek napi kosztja ezáltal javult. Felmerülhet a kérdés, vajon ez nem ad-e lehetőséget a visszaélésre, megmutatkozik-e a gyermekek étkeztetésében ez a többlet? A szülői tanács feladata ellenőrizni a gyerekek kosztját, hogy valóban javul-e a mennyiség és a minőség. Meg kell még említenem, hogy az óvodákban és az iskolai étkezdékben egyre több félkész és kész árut használnak fel. amelyek ára magasabb az egyszerű nyersanyagokénál. De ezt az árkülönbséget az állami költségvetésből fedezik, nem terheli a szülőket. A harmadik étkezési normát a hetedik ötéves terv idején szeretnénk bevezetni. Ezek a gyerekek összkalória-szükségletét biztosítják majd. Gyermekeink egészséges fejlődése követeli ezt, s a mai társadalmi és családi helyzet lehetővé is teszi. Bízunk abban, hogy minden szülő — saját gyermeke érdekében — megérti és örömmel fogadja ezt. Köszönöm a tájékoztatást: H. ZSEBIK SAROLTA саз:
