Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-01-06 / 1. szám
VITA JOGI TANÁCSADÓ NÉGYSZEMKÖZT Dilemma Levelemből biztosan megérzik, hogy küszöbön állok. Nem tudom, hogy hová kell lépnem . . . Házasságkötéskor sok Hatol érzelmileg még nem teljesen érett. Az együttélés során kiderülhet, hogy nem találta meg egyik a másikban a nagy Öt. Harmincon túl, a negyvenhez már közel, érzelmileg érettebben az ember tisztábban lát, s meg tudja Ítélni, hogy végig kell-e mennie az úton boldogan vagy boldogtalanul. Félúton állok, az öregség gondolata lel-lelvillon, a gondtalan fiatalság már mögöttem. A nagy érzés hiányában úgy tűnik, csak lél ember voltam, s őszülő lejjel, karikagyűrűvel a kezemen találtam meg, akivel boldog lehetnék. Ilyenkor kezdődik az önmarcangolás, a bűntudat, a véget nem érő töprengések. Hogyan tegyük meg ezt a lépést, hiszen nemcsak önmagunkért vagyunk felelősek, viszont a szerelem érzésére ha joga van, ha nincs az embernek, erősebb, mint a kötelességtudat. Vagy legalábbis ugyanolyan erős. Eddig jutottam. Lépnem kellene, előre — vagy vissza a megszokásba, de képtelen vagyok. El kellene válnom, hogy ne csak kötelességtudó feleség legyek, hanem boldog asszony is. De a saját boldogságom ára családom nyugalma lenne. Meddig lehet igy élni? Férjemnek mindent elmondtam. Válásról hallani sem akar, mindent megbocsát, csak ne hagyjam el, mert nem tudna egyedül élni. De igy nagyon nehéz. Nem élhetek két életet, nem bírom a képmutatást, néha úgy érzem, hogy összeroppanok. Kérem, adjanak tanácsot, nevemet ne tüntessék lel, csak ennyit: C. S. KICSIK ÉS NAGYOK (Variációk egy gyermekszájra) — Tanító néni! — Kérem? — Mit fogunk énekelni? — A Kislakálát. . . — Azt ne énekeljük. Az giccses. — Dehogy! Petőfi Sándor költeménye, a Távolból a címe. — Nem a vers giccses, a zenéje .. . — Hogy te milyen okos vagy?! És elénekelték . . . Gyermekdalt tonul az osztály. A tanító néninek nem biztos a hallása, ez adottság. Viszont néhány gyermek ilyen szerencsés füllel született. — Kis kece lányom... — énekli először a tanító néni, s tegyük hozzá, nem a legpontosabban. A gyermekek fegyelmezetten hallgatják. Kivéve az egyiket. Jelentkezik. Mór óvodás korában megdicsérték a nagyok a hallását. — Tanító néni! E^ így homis. — ... ? — így a többi is rosszul fogja megtanulni, majd én eléneklem. — Hallgass, te nagy szájú! — csattan fel a tanítónő. És ö ének'i tovább.-gyor-SZERETNÉK RÁTALÁLNI Huszonegy éves, 165 cm magos, szőke, szakközépiskolát végzett lány ezúton szeretne megismerkedni komoly, intelligens, minden káros szenvedélytől mentes liatalemberrel harmincéves korig. Fényképes leveleket kér. Jelige: „Keletszlovákia" Huszonhat éves, háromgyermekes, önhibáján kívül elvált asszony, kis testi hibával, ezúton szeretne megismerkedni becsületes, minden káros szenvedélytől mentes lérfival harmincéves korig. Kalandorok kíméljék. Jelige: „Rossz egyedül” Magyarországi liatalember ezúton szeretne megismerkedni, levelezni magyar nyelven; huszonnégy éves. Jelige: „Magyarország" Tizenkilenc éves, 164 cm magas, szőke, göndör hajú lány ezúton szeretne korban hozzáillő, komoly, becsületes, intelligens liatalemberrel megismerkedni. Fényképes leveleket vár. Jelige: „Együttlét” Házasság, anyaság, Kedves Margitka! család 1945-ben, Csehszlovákia felszabadulása után a családjog terén, az 1918 óta a München előtti e'ső köztársaságban érvényes jogszabályok és intézmények továbbra is érvényesek maradtak. Változások, újítások csak 1948 utón következtek, amelyek a nemzeti demokratikus forradalom után elfogadott, új népi demokratikus alkotmány elveiből eredtek, és amelyek ennek szellemében rendezték a családjogi kérdéseket is. Az 1948. május 9-én elfogadott új népi demokratikus alkotmány után 1949-ben adták ki az új családjogi törvényt, amely az új politikai és társadalmi viszonyoknak megfelelően rendezte a családjogi viszonyokat is. Az 1949-ben kiadott Törvénytár 265. számú új családjogi törvénye politikailag és társadalmilag egyenjogúsította a nőket: a családban a nők teljesen egyenjogúvá váltak a férfiakkal, megszűnt az apai hatalom és helyébe a szülői hatalom lépett, amelyet mind a két szülő, az apa, és az anya együtt gyakorol. A gyermeknevelésben mindkét szülőnek ugyanazon jogai és kötelességei vannak. A törvény kimondta, hogy a nőnek a háztartásban, a családban, a gyermekneveléssel végzett munkája egyenértékű a férfinak a munkahelyén végzett munkájával. A törvény megszüntette a házasságban és a házasságon kívül született gyermekek közti jogi megkülönböztetést, s ezzel megvalósította az új Alkotmány azon rendelkezését, amely szerint a gyermek származása nem lehet a hátrányára. Az új törvény végül bevezette a házasság egyetlen érvényes és kötelező formáját, a polgári házasságkötést a nemzeti bizottság képviselője e'őtt. A további fejlődés előidézte változások, a társadalmunkban, a gazdasági életben, az ideológiai és kulturális fejlődés sikerei, amelyek során győztek a szocialista termelési viszonyok és amelyek egy új, szocialista embertípus kialakításához vezettek, szükségessé tették, hogy mindezeket a változásokat az alkotmány is tükrözze. Igy került sor 1960-ban az új Alkotmány kiadására, amelyet a Törvénytárban 100-as szám alatt hirdettek ki. Ez az Alkotmány a csehszlovák államszövetségről 1968-ban alkotott alkotmánytörvényben foglalt változtatásokkal és kiegészítésekkel, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság jelenleg is érvényes alaptörvénye. Az 1960. évi új Alkotmány szellemében fogadta el a Csehszlovák Nemzetgyűlés az új családjogi törvényt, amelyet a Törvénytárban 1963-ban 9. szám alatt hirdettek ki, s amely 1964. április 1-én lépett hatályba. Ezzel egyidejűleg lépett hatályba az 1964-ben 40-es szóm alatt kihirdetett új Polgári Törvénykönyv is, amelynek egyes rendelkezései - így a házastársak hányadnélküli osztatlan közös tulajdonáról szólóak - szoroson összefüggenek az új családjogi törvény rendelkezéseivel. Az 1960. évi új Alkotmány 26. cikkelye kimondja, hogy az anyaságot, a házasságot és a családot az állam védi. Az állam és a társadalom gondoskodik arról, hogy a család az ifjúság fejlődésének egészséges alapja legyen. A több gyermekes családoknak az állam külön könnyítéseket és támogatást nyújt. A 27. cikkely pedig arról rendelkezik, hogy a nők egyenlő érvényesülési lehetőségét a családban, a munkahelyeken és a közéletben a munkafeltételeik különleges rendezése, valamint a terhességben és az anyaságban nyújtott különleges egészségügyi gondoskodás biztosítja, (folytatjuk) Dr. BERTHA GÉZA Nagyon nehéz tapintatosan és finoman megfogalmazni levelére a i'álaszt, mert enyhén szólva bosszantó és elképesztő, mennyire kétségbe tud esni a legkisebb szellőfuvallatra. Érthető, hiszen „vattában” nevelték, és hogy az előbbi képpel éljek, a széltől is óvták. Lehet, hogy az első mondatok elolvasása után sírva fakad és megsértődik. Mert eddig csak finom és halk szóval próbáltak a lelkére beszélni, körüljárták, minden kívánságát lesték. Sajnos, férje nem tudhatta, milyen mimózát kapott, s ki sem derült, amíg a szülőknél éltek. Igaz, néha félig tréfásan fölemelte a hangját, ha a nagymama — a Maga édesanyja — el volt foglalva, nem főzött vacsorát és ö — véletlenül a feleségétől kérte. Persze, Margitka, Maga még az ujját sem dugta soha mosogatóvízbe, nem arra nevelték, arra sem, hogy „kiszolgálja a férjét". Ű legyen hálás, hogy Maga hozzáment. A duzzogás, az engesztelés egy-két hónapig még csak a kibéküléseket édesítette, a szülők főztek, vették a kozmetikai- és a mosószereket, illetve fizették a mosodát, rendben tartották a lakást. Maga — miután megkapta a diplomát — pihent, majd munkájával ismerkedett. Az állást is a papa szerezte, a kezdő diplomás fizetését arra fordíthatta, hogy ruhatárát kiegészítse, ajándékokat vegyen a családnak. Most a lakást is megkapták a szülők jóvoltából, azzal bocsátották útnak Magát, hogy még néhány ezrest az ifjúházas kölcsönhöz hozzácsapnak, hadd rendezkedjenek be kedvükre, s most már éljenek önállóan, álljanak a saját lábukra. Ettől Maga kiborult, ideges lett és fáradt, mert képtelennek érezte magát, hogy megszervezze a házimunkát, beossza kettejük — kölcsönnel is megterhelt fizetését. Azon tört ki a nagy veszekedés, hogy a férje szóvá tette, nem hagyhatnáj-e legalább egy időre abba a méregdrága „tuzexos" rúzsok, lakkok vásárlását... mert fontosabb dolgokra kell a pénz. „Nem elég, hogy elvárja tőlem: főzzek, takarítsak — még mondjak is le mindenről, amit lánykoromban a szüleimtől megkaptam.” Azt elfelejtette megjegyezni, hogy ebben a munkában ő is szívesen vesz részt, csak éppen egyedül nem kívánja 'vállalni. Háborgásra a férjének lehetne oka, aki okosan beosztó, szerényebb anyagi lehetőségű, nagy családban nőtt fel. Nem várt mindent a szülőktől, egyedül, a saját erejéből tanult, keresett és talált kedvére való munkát, és szeretné kialakítani közös életüket. Persze, nehéz a dolga, mert Maga eddig mindent készen kapott, dolgozni, önerejét próbára tenni nem tanult meg. Szereti a férjét — azt írja. Akkor viszont szedje össze magát, és próbáljon meg úgy dolgozni, élni, ahogyan a környezetében, munkahelyén a többi fiatal házaspár. Amit könnyen szerez-kap az ember, könnyen kiadja a kezéből, nem becsüli. De a munka értéke által talán megtanulja, milyen fontossági sorrendben követhetik egymást egy háztartásban a bevásárlások, kiadások. Ha képességeit, megszerzett tudását szívós munkával kamatoztatja, akkor rájön, hogy igazi öröme abban telik az embernek, amiért megdolgozott. Üdvözlettel CÉL»]
