Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-12-09 / 50. szám
FÓRUMA Kérdez: Csala Sándorné. déméndi (Demandice) lakos Rokkantságom miatt nagy szükségem van az ortopéd cipőre. Másfél évenként jogosult vagyok rá. Ez évben meg is kaptam volna, de az érte küldött csekken 205 koronát számláztak, holott én csak 70—80 koronát szoktam fizetni. Miért kell idén a megszokott ár háromszorosát fizetnem? Mint rokkantnak nincs jogom árkedvezményre? Válaszol: MUDr. Eduard Duda, a Bratislava! Egyetemi Kórház ortopédiai osztályának főorvosa Az ortopéd cipők igénylését, valamint ezek árának meghatározását az SZSZK Egészségügyi Minisztériuma 1975. december 30-án kiadott hirdetménye szabja meg. Ennek értelmében ortopéd cipő az a lábbeli, amelyik elősegíti a beteg vagy deformált láb gyógyulását, lehetővé teszi a járást, részben vagy teljesen eltakarja a láb kozmetikai hibáit. Leggyakrabban a következő esetekben javasoljuk: lúdtalp, elferdült vagy megkeményedett lábujj, csontkinövés, nagy méretű duplasarok, részben vagy egészben megbénult láb és így tovább. A munkaviszonyban levő személyek 12 hónaponként, a többiek 16 hónaponként kaphatnak újat. Az ortopéd cipő méretét mindig az orvos vagy a technikus készíti a Protetika nemzeti vállalat mintái alapján, ő javasolja a megfelelő fazont is. A beteg ennek alapján több féléből választhat; lehet ragasztott talpú (ez a legolcsóbb), faszöggel készített vagy géppel varrott (ez a legdrágább). A típustól függően áruk 50—585 korona. Az egyénileg készített ortopéd cipőkért a beteg felárat fizet, a kiválasztott minta és az orvos által előírt készítési mód szerint. A betegnek azt a munkát kell megfizetni, amit az előíráson kívül saját kívánságára végeznek. Ugyanis a beteg csak azt kaphatja ingyen, ami kimondottan a gyór gyulással függ össze. Ha például nem feke.te és barna színben kéri a cipőt, már ezért is 15 százalékos felárat fizet. Hasonlóan van ez a különböző díszítésekért, pántokért, vagy más változásokért is. Mindezeket a feltételeket az orvosnak vagy a technikusnak ismertetnie kell a beteggel, hogy már a megrendelésnél tudja, mennyibe kerül a cipő. Az olvasó bizonyára a D 101 — 125-ös mintájú cipőt választotta, amelynek az ára a talpalási módtól függően 165—205 korona. A számlázás megfelelt az előírásnak, a rokkantak nem részesülnek árkedvezményben, annyit fizetnek érte, mint bárki, aki ortopéd cipő viselésére szorul. Az 1975. december 30-án kiadott hirdetmény 1977-től érvényes, az előtte érvényes szabályok alapján az ortopéd cipő termelési árának a beteg csak a 20 százalékát fizette, ma a 70 százalékát neki kell fedezni. Az olvasó is azok közé a betegeink közé tartozik, akik ezelőtt csak az ár 20 százalékát fizették, ma viszont meg kell térítenie a kiválasztott cipő termelési árának a 70 százalékát. A luxus cipőknél — rövid szárú cipő, sícipő — pedig a teljes termelési árat. Ezt írják elő a szabályok; ezt kell nekünk és betegeinknek is figyelembe venni. A vegyipari üzc szabad megfelel AJTMATOV ÉS Ml „Mielőttünk — jóval — is éltek emberek, gondolkodtak, töprengtek, bölcselkedtek. És a gondolataik eltűntek, szigetekként maradtak meg: mítoszokban, legendákban, mondákban, példázatokban. Ezek a szigetek nem maradhatnak lakatlanok. Időről időre át kell oda hajóznunk, bejárnunk, megismernünk őket.” Csingiz Ajtmatov folklóros irodalomnak nevezi, amit művel, s a fenti idézettel indokolja a formát és főleg a tartalmat. Ilyen alkotásai közé tartozik a MATESZ Thália színpadán bemutatott Fehér hajó is, amelyben a bugu törzs (nemzetség) őslegendáját dolgozza fel sajátosan ajtmatovi megközelítéssel; évszázadokat fog át, keresve a választ történelmi ellentmondásokra és a jelenkor égető kérdéseire, kimondva az igazságot: nem kell. nem szabad megtagadni, elfelejteni a múltat, mert ezáltal önmagunkat is elfelejtetjük. Nem szabad — elszakadva mindentől — a jelennek élni, hanem nemzetünk (ez esetben nemzetség vagy nemzetiség) hagyományaiból — a gyökerekből — táplálkozva, arra építve kell az újhoz igazodni. Elszalasztott lehetőség volt a bemutató. Talán hiba volt a darab megrendezésére felkérni Nagy András
