Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-11-25 / 48. szám
szíwel-lélekkel szóptatna, tisztában van ennek fontosságával, de nem tud. Szinte szé^ gyelli, hogy nincs teje, ideges, > nem tud megbirkózni minden- H napi gondjaival, és erre vezeti S3 vissza kudarcait. A statisztája kák viszont csak az említett N egy százalékot ismerik el ok- Ö nak... q Legjobb lenne ezeket a „lelki“ tényezőket kiiktatni, és ■ • csak arra gondolni: Szoptatás nőm kell, nincs és nem aka£ rok más lehetőséget... De hát a mindennapok gyakorlata más. A neurotizáló környezet igen sokat árthat az anyának. A rendezetlen családi élet, a férj iszákossága (ez csak a későbbi években jelentkezik), hűtlensége, az anyagi nehézségek, a lakásgond, a nemzedékek együttélése (gyakori az anyós-probléma) olyan konfliktusokba sodorhatja az anyát, hogy egyéb panaszai mellett a teje is elapadhat, türelmetlen, ingerült, kimerült lesz. Ritkább esetekben szunnyadó lelki megrázkódtatásai éppen a szülés után, a nagy testilelki erőpróba után törnek ki, válnak patologikussá. Éppen most került ide egy fiatalasszony, aki magárahagyatottsága, túlterheltsége miatt a szülés után (harmadik gyermek) összeroppant, úgy érezte, nem bírja terheit, feladja a harcot. Ennek következtében kezdte magától elutasítani csecsemőjét, mint „lelkiismeretfurdalásának“ forrását. Hangsúlyozom, ritka eset, de nem tanulság nélküli... Inkább azt húznám még alá, hogy a fiúkat éppen úgy kellene tanítanunk (iskolában is, otthon is) a szülői felelősségre, mint a lányokat. Nem különválasztani őket a hetedik, nyolcadik osztály biológiai óráin, hanem együtt, egymásról kellene felvilágosítanunk őket. Utódaink neveléséért egyformán felelősek vagyunk. — A lelki tényezőkön túl, a jövőnkre nézve milyen kö-Ezzel olyan vitaminok, hormonok, nyomelemek, védőanyagok, zsírok, fehérjék kerülnek a csecsemő szervezetébe, amit ilyen összetételben — legalábbis a tudomány mai fokán — nem tudunk előállítani. Emésztőszerveinek működéséhez, egyáltalán az élethez, a külvilághoz való alkalmazkodásához van erre szüksége. Ezeket az anyagokat az anya tartalékolja és csakis tejével tudja átadni. Amit a csecsemő magával hoz a külvilágba, az csak két-három hónapra elegendő, viszont ez az idő nem elég ahhoz, hogy emésztőrendszere, az anyagcserét lebonyolító összes szerv^ megtanuljon alkalmazkodni az új feltételekhez. A kényszerátállás majd egyszer, valahol kiütközik. A lelkiekről már szó volt. A mi kísérleteink alapján a testi, szervi elváltozásokról szólhatok. Az anyatejben megtalálható 1300 (!) féle anyagnak pontosan megvan a maga helye, szerepe. Sokat közülük még nem is ismerünk pontosan, ennélfogva pótolni sem tudjuk. Számos kísérlet bizonyítja pl., hogy a felnőttkori pajzsmirigy megbetegedések egy része az anyatejes táplálás hiányára, bizonyos anyagok csecsemőkori hiányára vezethető viszsza. A háborúban születettek (lényegesen magasabb volt az anyatejes táplálás aránya) ritkábban szenvednek érrendszeri megbetegedésben, lényegesen kevesebb közöttük az infarktusos. Az érelmeszesedés foka rendszerint előrehaladottabb azoknál a személyeknél, akiket nem szoptattak. Állatkísérleteink is igazolják, hogy az anya mellett hagyott állatok tanulékonyabbak, reflexeik gyorsabban alakulnak ki, mint azoknál az egyedeknél, ame— Ideje már, hogy az apákról is nyíltan és szükségszerűen szóljunk. Hiszen az apa éppen úgy felelős a gyermek testi-lelki fejlődéséért, mint az anya. Az ó közvetlen feladata a szülés után az, hogy az anyának biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek között anyai kötelességeit teljesíti. Vagyis olyan légkört, biztonságot alakítson ki otthon, hogy az anya, gondtalanul törődhessen újszülött gyermekével. A szüléssel, a szoptatással csak az anyai ösztönök erősödnek, fejlődnek ugrásszerűen. Az apa majd lassanként „tanulja“ meg szeretni gyermekét. De érzésének mélységéhez az kell, hogy naponta részese legyen annak, ami anya és gyermeke között történik. Az anya már a terhesség alatt is folyton leendő gyermekére gondol. A szülés pillanatától ösztönösen felébred benne a szülői érzés, a szoptatás alatt pedig nemcsak mélül ez az érzés, hanem átadja gyermekének is. A csecsemő nem születik ezzel a lelki kötöttséggel. Neki is meg kell tanulnia. A csecsemő elfogadja, és később anyaként szereti az idegen anyát is (örökbefogadás esetén). Azzal, hogy a csecsemő anyjának karjában pihen, bőrének melegét érzi, állandó, egyforma meleg táplálékhoz jut, olyan nyugalmat és biztonságérzetet kap, amire igénye van, kialakul benne egy mély, elszakíthatatlan lelki kötelék, és már itt megalapozódik benne az ő későbbi szülői ösztöne. A mesterségesen táplált gyermeknek ezt az érzést, ezt a kapcsolatot semmivel sem lehet pótolni. Megfigyelések alapján a mesterségesen táplált csecsemők gyerekkorukban is, felnőttkorukban is ingerlékenyebbek, durvábbak, érzelmeikben sekélyek, sivárak. A modern pszichiátriai elméletek azt tartják, hogy az ember egyéniségének jellemző vonásai visszavezethetők életének első két évére. Ezt nagyon jól kellene tudnia minden anyának, apának, aki gyermeknemzésre, gyermeknevelésre vállalkozik. — Sok anya panaszolja, hogy vetkeztetéseket von le a kutatóorvos? — kérdezzük MUDr. Juraj Palkoviéot, a tudományok kandidátusát, a Bratislavai Tudományos Akadémia kutatóorvosát. — Az anyatejjel kapcsolatos kutatásainkat egyetlen mondatban összefoglalhatom: az anyai emlő tökéletesebb táplálékot képes termelni, mint a legfejlettebb emberi agy a tudomány eredményeként. A természet nem adja fel olyan könnyen az évmilliók alatt bevált módszerét... Hiába áll most a másik oldalon az „agyon-stresszelt“ anyák sok milliós hadserege. A gyermeknek anyatejre van szüksége. lyeket ugyan tökéletesen táplálunk, de a születés pillanatától távol tartjuk az anyától... A felnőttkor számos betegsége vezethető vissza életünk e legkorábbi szakaszába. Bármilyen irányban tapogatózunk, azt már biztosan leszögezhetjük: az anyai szív dobogása, az anyai test melege, az anyatejjel együtt — az élővilág legnagyobb csodája. Ezek után ki másnak tehetnénk még fel kérdést, mint az új életet adó anyáknak: vajon van-e joguk megtagadni gyermeküktől az egyetlent és a pótolhatatlant, az édes anyatejet?! MEGYERI ANDREA mn
