Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-10-28 / 44. szám

hanem a szakmájához értő, a vállalat érdekét védő szakembert látják benne. — öt évvel ezelőtt a Prágai Műszaki Egyetem Atomfizikai és Mérnök-fizi­kai Karán végeztem tanulmányaimat. A Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű melletti Energetikai Kutatóintézetben nagy elhatározásokkal, célkitűzésekkel indultam. Mindig újat keresni, ami előre visz — ez volt a célom. De az élet egy kicsit más, mint ahogyan azt az iskolából látjuk. Egy fél év után bekerültem a termelésbe. Három évig dolgoztam itt mint vezető fizikus; osztályunk feladata volt a sugárzás ellen védeni az embert és a környe­zetet. Ez nagyon jó iskola volt szá­momra. Megtanultam az emberek között mozogni, bánni velük. Tetszett a munka, jól éreztem itt magam. Aztán közbeszóltak a családi gon­dok ... S ezután Füri Erzsébet életében az a szakasz következett, amely csaknem minden nőnél egyforma. Legyen az atomfizikus, szövőnő vagy fejőnő. Férjhezment, gyereket szült, és vég­leg férje után költözött. — Bratislavában olyan szakmában, mint a sugárzásmennyiség-mérés ne­héz állást találni. Majdnem kénytelen voltam feladni a reményt, hogy vissza­kerüljek a szakmámba. Az utolsó pil­lanatban azonban sikerült itt — a Szlovákia Energetikai Építkezéseinek Beruházó Vállalatánál — elhelyezked­nem, mint beruházó előadó. Nem a szakmámban dolgozom, kell itt min­denhez érteni: atomfizikához, gépé­szethez, építészethez, mert szinte óránként változik a téma. Éppen ez a vonzó benne; szükség van a lele­ményességre, találékonyságra, szigorú szakmai felkészültséget is igényel. Nagyon jól jön az a gyakorlat, amit a kutatóintézetben és az atomerőmű­ben szereztem. Jelenleg a mohi atomerőmű beru­o m dolgozik. Munkatársaival együtt felelős az alapkutatástól az üzembehelyezésig a műszaki és gazdasági tényezők össze­hangolásáért. Az atomerőmű építésé­ben nagyon sok tervező, kivitelező vesz részt. Munkájukat nekik kell összehangolni, irányítani, ellenőrizni. Kiválasztani a legcélszerűbb műszaki és gazdasági megoldásokat. Ez pedig rengeteg tárgyalást, tanácskozást hoz magával. És utazást. — Ha a család nem állna mellet­tem, nem is tudnám ezt az állást betölteni. Talán ezért is van ebben a munkakörben olyan kevés nő... Ha csak egy-két napos kiküldetésről van szó, a férjem gondoskodik a hároméves Zoltánkáról. Ha hosszabb időre kell távol maradnom, szüleim el­viszik Peredre (Tesedikovo). Egy gye­reknél még ez megoldható. Kettővel nehezebb lesz. Igaz, a háztartási mun­kával így sem tudom soha utolérni magam . . . Mint minden munkában, a miénkben is vannak hullámvölgyek. Ha valami nem sikerül, latolgatom, vajon megéri-e feláldozni a családot, a gyerekeket, a szabad időmet? De HETI ff ff OSTiT házásának előkészítésén | É iA í m » Krajcovicová Mária a másik oldalon jó érzés tudni, hogy egy ilyen óriási építkezésben, mint az atomerőmű, az én munkám, tudásom is benne van. — Mint nőt, szakembert — még­hozzá ilyen fiatalos alkattal, hogyan fogadják el a munkatársak? — Az elismerésért keményen meg kell küzdenem. És ez sokszor nem is olyan egyértelmű. A nők ugyanis en­gedékenyebbek, kompromisszumok kö­tésére hajlamosabbak, mint a férfiak. A beruházónál pedig az ilyen tulaj­donságok hátrányt jelentenek a válla­lat szempontjából. Olykor el kell en­gednem a fülem mellett a kétértelmű megjegyzéseket is ... Néha időbe te­lik, végül mégiscsak megértik, hogy elsősorban szakember vagyok. Néha úgy érzem, háromszor annyit kell küzdenem az elismerésért, mint férfi­kollégáimnak. VESZÉLY NÉLKÜL A lakosság körében nálunk is gyak­ran felmerül a kérdés: az atomerő­művek üzembehelyezésének gazdasági jelentősége mellett milyen a hatása a környezetre? Veszélytelen-e az élő­lényekre, növényzetre a sugárzás? Felismerhető-e már most mindaz, ami negatívan hathat az emberiségre? Krajcoviéová Mária vegyészmérnök, a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű külső sugárzást mérő laboratóriumá­nak vezetője elmosolyodik kérdésünk hallatán. — Ezt gyakran kérdik az emberek. S a kérdésre leggyakrabban kérdés­sel válaszolok. Vajon a mosatlan gyü­mölcs, amit megeszünk, a mosópor, amivel mosunk, a levegő, amit az út­kereszteződésben beszívunk vagy a ci­garetta nem veszélyes az ember szá­mára? Sokkal veszélyesebb, mint az atomerőműből származó kisugárzás, mégsem védekezünk ellene, sőt eszünkbe sem jut rákérdezni: ártal­mas-e? Megszoktuk, elfogadtuk. Az atom békés célú felhasználása új do­log, az emberek tudatában ma még inkább a háborús célok élnek. Az atom szó hallatára az ember elsősor­ban a negatívumra gondol, holott annyira hasznára is lehet az embe­reknek, mint kárára. Csak erről még mindig keveset beszélünk ... Az atomerőművek a környezetre sokkal kevésbé ártalmasak, mint pél­dául a vegyiművek, vagy a hagyomá­nyos fűtőanyaggal működő üzemágak. A kutatás, a sokrétű védekezési intéz­kedés is erre vall. Jaslovské Bohu­­nice környékén már akkor elkezdték a környezetvédelmi kutatást, amikor szóbakerült az atomerőmű építése. Az üzembeállítás előtt tíz évvel vizs­gálták a növényeket, levegőt, talajt, hogy ez majd alapot nyújtson a ké­sőbbi összehasonlításhoz. Krajéoviéo­­vá Mária négy éve vezetője ennek a laboratóriumnak. Azóta az atomerőmű közvetlen közeléből kiköltöztek Trna­­vára, hogy tizenöt kilométeres kör­zetben figyeljék a hatást a környe­zetre. — Miből áll a 15 tagú kollektíva munkája? — Rendszeresen ellenőrizzük a ra­dioaktivitást, a levegőben, talajban, mezőgazdasági termékekben; gabona­félékben, takarmányban, tejben, zöld­ségben. Havonta kétszer veszünk min­tát a kijelölt helyeken, ezeket vegyi­leg vizsgáljuk, az eredményt össze­hasonlítjuk az előzőekkel. Eddig sem­milyen negatív hatást nem észleltünk-, amit a sugárzás idézett volna elő. Hasonló tevékenységet végeznek a kutatóintézetben is, tehát lehetősé­günk van az eredmények öszehason­­lítására, ami teljesen kizárja a téve­dést. — Az esetleges sugárzás nem veszé­lyes a női szervezetre? — Félévenként szigorú orvosi ellen­őrzésen veszünk részt. Ezenkívül a terhes nőt más munkakörbe helyez­zük át, s a szülés után még kilenc hónapig nem térhet vissza eredeti munkahelyére. Ha dolgozóink vala­milyen betegségben szenvednek — például gyomorfekélyük van, vagy megsebesültek —, addig nem dolgoz­hatnak aktív területen, amíg teljesen meg nem gyógyultak. Az emberről való gondoskodás te­hát itt kezdődik, saját dolgozóik kö­rében, és folytatódik tovább, kiterjed minden élőlényre. Mert az atom békés felhasználása az emberiség javát kell hogy szolgálja. Nálunk és mindenütt a világon. H. ZSEBIK SAROLTA

Next

/
Thumbnails
Contents