Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-10-28 / 44. szám
szerint jelenleg 200 nukleáris erőmű található a világon, s számuk 1985-re eléri az 500-at. Az atomenergia felhasználása — bár az elmúlt években gyors ütemben fejlődött — a szocialista országok gazdaságában még nem jelentős. A Szovjetunió után Csehszlovákia a második szocialista állam, amely céltudatosan hozzálátott az atomenergia békés célú felhasználásához. A XV. pártkongreszszus határozatainak értelmében hazánkban az atomenergia fejlesztésére a feltételek adva vannak. A KGST tagállamainak együttműködésével, a Szovjetunió sokrétű segítségnyújtásával olyan feltételeket teremtettünk, amelyek lehetővé teszik más országok számára is az atomenergia gyártásához szükséges berendezések előállítását. Ezzel Csehszlovákia bekerült azon kevés államok közé, amelyek konkrétan hozzájárulnak a KGST tagállamai atomenergia-iparának fejlesztéséhez. Nálunk a Jaslovské Bohunice-i V 1-es Atomerőmű I. blokkjának üzembehelyezésével kezdődött meg az atomenergia ipari felhasználása. Nemrég működésbe lépett- a 2. blokk is, és ugyanitt további kettőt építenek. A Brno melletti Dukovanyban 1974- ben kezdték el a négyblokkos atomerőmű építését. A tervek szerint a 7. ötéves terv végére mind a hat jelenleg még építés alatt levő blokknak működnie kell. 1985 végén villamos áramot szolgáltat majd a lévai (Levice) járásban készülő mohi (Mochovce) atomerőmű is. Ez az igényes atomerőmű-program nemcsak a beruházásokban, hanem a munkaerőellátásban, a szervezésben is óriási követelményeket támaszt. Megvalósítása azonban elkerülhetetlen. Az utóbbi harminc év alatt hazánkban a villamosenergia-fogyasztás a kilencszeresére növekedett. S ez a jövőben, ha lassabban is, de tovább emelkedik. A természetes források apadását pe-Ftiri Erzsébet A kérdés senkinek sem lehet közömbös. Világításra, melegre — mindarra, amit energiával biztosítunk, mindnyájunknak szüksége van. S ez az igény szinte napról napra nagyobb. Az életszínvonal emelkedésével növekedik a lakosság energiafogyasztása is. A kényelmes lakások, ezek praktikus berendezései, a korszerű életmód magával hozza a villamosenergia felhasználásának növekedését. Ugyanígy emelkednek az igények az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatás terén és más ágazatokban is. 1913 előtt nemcsak nálunk, hanem másutt is a világban az energiaszükséglet nagyobb részét fával fedezték, az ezt követő időszak forradalmi változást hozott. A két világháború között a Világ energiafogyasztása évi 1 százalékos növekedést ért el. 1945 után a gazdasági növekedés, s ezzel együtt az energiafogyasztás felgyorsult, az összenergia-fogyasztás évi 5 százalékkal' nőtt. Ez a gyors növekedés a tőkés világgazdasági válság hatására a jövőben előreláthatólag évi 3 százalékos növekedéssel folytatódik. Hogyan fedezhető ez a gyors növekedés? Az 1970-es évek elején a világ energiaszükségletének csaknem kétharmadát a szénhidrogének adták. Ha ez az arány továbbra is fennmaradt volna, az ezredfordulóig az összes készlet kimerülne. Olyan strukturális változásokra kellett törekedni, amelyek egyre nagyobb súlyt fektetnek az atomenergia kihasználására. Szakemberek szerint a századfordulóig terjedő időszak összenergia-igényének mindössze 10 százalékát fedezi majd az atomenergia. Az arány gyors növekedése elé nem annyira a készletek szűkössége, mint inkább a gyorsan növekvő beruházási költségek, a kapacitáshiány, a szakképzett munkaerő hiánya és a környezetvédelmi szempontok gördítenek akadályokat. A legtöbb országban az energiagondok megoldását a jövőben mégis az atomerőművek jelentik. Az atomenergia békés célú felhasználása a tőkés országokban gyakran vitát vált ki. Az atomerőművek építését ellenző megmozdulások nem spontán módon keletkeznek, hanem legtöbb esetben különféle csoportok érdekeit szolgálják. Mindezeket a mozgatórugókat a tömegek nem ismerik fel, hanem felkapva a tetszetős jelszavakat, általában környezetvédelmi és biztonsági okokra hivatkozva tiltakoznak az atomerőművek további építése, a nukleáris energia elterjedése ellen. Valóban jogos ez a félelem? Kockázatot jelent-e az atomerőművek működése? A tudósok bizonyították, hogy az eddig épült és működő atomerőművek tapasztalatai alapján az üzemeltetéssel kapcsolatos kockázat minimális. Egy erre vonatkozó számítás szerint például az atomerőmű veszélyes zónájában bekövetkező csőtörés esélye 1:20 000, azaz reaktoronként húszezer évben egyszer következhet be. A fűtőanyag teljes szétszóródása veszélyének valószínűsége gyakorlatilag szinte nullával egyenlő. A közeljövőben tehát várhatóan világszerte élénkül az atomerőművek építése és tervezése. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tájékoztatása dig csak atomenergiával tudjuk a szükségletnek megfelelően pótolni. Ezt hangsúlyozta Lubomír Strougal elvtárs is a CSKP KB Elnöksége jelentésében, rámutatva arra, hogy a tüzelőanyag és energetika fejlesztésére fordított költségek a hatodik ötéves tervhez mérten a hetedik ötéves tervidőszakban 22 százalékról 27 százalékra emelkednek. S ebből jelentős összeget fordítunk az atomerőművek építésére. FÉRFIPOSZTON Ha az utcán találkozom vele, biztosan arra gondolok: diáklány. Alacsony, törékeny alkata, fiús frizurája erre utal. Nem is csodálkozom, ha a beruházó-kivitelezők tárgyalásán — ahol csupán meglett férfiak vesznek részt — aki először látja, felteszi a kérdést: mit keres itt ez a kislány? De ez a feltételezés csak addig él bennük, amíg Füri Erzsébet atommérnök szót nem kap. Mert ekkor kénytelenek nézetet változtatni. Komoly, megfontolt, szakmai tudásra alapozó véleménye tekintélyt vált ki még a legelfogultabb férfikpllégában is. S a második találkozásnál már nem a kislányt,
