Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-10-28 / 44. szám
A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja Főszerkesztő: HARASZTI-MÉSZÁROS ERZSÉBET Főszerkesztő-helyettesek: NESZMERI SÁNDOR JANDANÉ HEGEDŰS MAGDA Szerkesztőségi titkár: DUSZA ISTVÁN Grafikai szerkesztő: SCHREIBER KATARINA Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB 2IVENA kiadóvállalata, 897 19 Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőséq 897 36 Bratislava, Martanovicova 20. Telefon: központ: 585 02, titkárság: 585 19, főszerkesztő: 549 25 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat - Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél - Előfizetési díj negyedévre 23,30 Kcs. - Külföldi megrendelések: a Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálat - PNS, Ústredná expedíció a dovoz tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nán 6. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) — Előfizetési díj: egyéni, évi 180.— Ft. — közületi 220.- Ft. Csekkszámlaszám MNB 215— 96162 - A SÜTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaciarne, n. p., 042 67 Kosice, Svermova 47. indexszám: 49413. Kéziratokat és képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon: Nagy László felvétele OKTOBER 31-E VILÁGTAKARÉKOSSÁGI NAP Mennyi pénzünk van? Ilyen kérdést nemigen szoktunk feltenni egymásnak. Kinek mennyi a pénze, az többé-kevésbé magánügy, legföljebb akkor kerül szóba, ha éppen fogytán van. Októberben már hagyományosan mérlegeljük a lakosság pénzgazdálkodását — megtartjuk a takarékossági napokat. A takarékossági napok huszonötödik évfolyamát két jelmondat jegyében tartjuk: „A takarékossági napok a jól gazdálkodók napjai" és „A rendszeres takarékosság a családi költségvetés szilárd alapja". Az első jelmondat a munkahelyi takarékosságokra az ésszerű gazdálkodásra utal. Mert tulajdonképpen az egyéni takarékoskodás is itt kezdődik. Ahogyan a munkahelyen gazdálkodunk, ahogyan a közös vagyonnal takarékoskodunk, olyan mértékben tudunk bánni a magunkéval is. Minél jobb eredményeket érünk el munkánkban, annál több kerülhet saját pénztárcánkba. A Szlovák Állami Takarékpénztár kimutatása szerint a hatodik ötéves terv tartama alatt lakosságunk 13,5 milliárd koronát helyezett el a takarékpénztárakban. Ezzel június 30-ig a lakosság takarékbetéte elérte a 46 milliárd 400 millió koronát. Az utóbbi időben nagyon sokan szervezett formában (vállalati, ifjúsági, készpénz nélküli folyószámla) takarékoskodnak rendszeresen; számuk már elérte a kilencszázezret. Közkedvelt a fiatalok jutalékos takarékoskodása is; fennállásának 11 éve alatt 1 milliárd 764 millió koronával emelkedett a betétek összege. Előrelátó, megfontolt takarékoskodás ez. Vannak célok, amelyeket nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani, használati cikkek, amelyeket nem lehet egy fizetésből megvenni. Ezek megvásárlásához rendszeres takarékoskodásra van szükség. Ebben segítenek a különböző nagyságú kamatokat kínáló betétkönyvek. Persze az így „félretett" pénz népgazdasági szempontból sem holt tőke, ebből folyósítják a lakosságnak nyújtott különböző kölcsönöket. Csupán a hatodik ötéves terv ideje alatt a lakosságnak 1 millió 403 ezer kölcsönt adott a takarékpénztár, több mint 17 milliárd 592 millió korona értékben! Ennek az összegnek csaknem a fele lakások építését és a fiatal házasok lakberendezését segítette. 1953-tól a Szlovák Állami Takarékpénztár 340 ezer kölcsönt nyújtott lakásépítésre, több mint 10 milliárd korona értékben. S az utolsó* öt évben családi házak, tömbházak, szövetkezeti lakások építésére több mint 61 ezren vettek fel kölcsönt. Az egyéb kölcsönök közül meg kell még említeni a vásárlásra nyújtott összegeket, amelyek a hatodik ötéves terv időszaka alatt elérték a 4 milliárd 128 millió koronát. Láthatjuk, milyen fontos szerepe van nemzetgazdaságunkban a takarékosságnak. A pénz, amit munkánkért havonta kopunk, nem lesz holt töke, hanem céltudatosan szolgálja terveink megvalósítását. Fontos tehát, hogy a pénzzel jól gazdálkodjunk, ne csak a takarékossági napokon, hanem az év minden napján. Ne szórjuk el pénzünket haszontalan dolgokra, hanem megfontoltan, okosan gazdálkodjunk vele. Ez az alapja egyéni jólétünknek, életszínvonalunk emelésének is. Zs. S. KOMMENTÁRUNK Francia jellem és kínai ínyencfalatok Valéry Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök egyhetes kínai látogatását a vendéglátók gondosan, a diplomácia követelményeinek, írott és íratlan illemszabályainak megfelelően előkészítették. Attól a pillanattól fogva, hogy a magasrangú vendég lába a vendéglátó földjére lép, napirendje a lehető legrészletesebben megírt forgatókönyv szerint alakul. Sokszor még a látogatás befejeztével kiadandó közös közlemény szövege is készen áll, amiben utóbb esetleg csak egy-két jelző módosul, némi szórendi változás fejez ki vagy hallgat el menet közben kimondott árnyalatokat, finomságokat. Mert más a teljes nézetazonosság és megint más a nézetazonosság ... A francia elnök kínai látogatása az utóbbi tekintetben szokatlanul rendhagyó volt. Már ott-tartózkodása kezdetén vajmi kevés, de inkább semmi sem utalt arra, hogy a közös közleményben miképpen kell majd megfogalmazniuk az illetékes írnokoknak a nézetek azonossági fokát. Sőt, amint a végén kiderült, ha törték, hát hiába törték a fejüket. Ugyanis a francia elnök tiszteletére rendezett fogadóson, diszebédeken és vacsorákon, a kínai vezetők - közmondásos évezredes udvariassági hagyományaikhoz híven - a kínai konyha legjobb inyencfalatait saját kezükkel rakták a vendég tányériára, de körítésként politikai nézeteiket is kínálták. Szemére vetették például nyugateurópai kollégájuknak, hogy a vitás nemzetközi kérdések rendezésével kapcsolatos francia álláspont túlságosan „elnéző". Két fogás között azt is felrótták Giscard d'Estaing-nek, hogy májusi találkozója Leonyid Brezsnyevvel „a Szovjetunióval szembeni engedmények megnyilvánulása* volt. Továbbá kioktatták arról is, hogy „szükséges a nemzetközi helyzet kiélezése, valamint egy világszövetség létrehozása a Szovjetunió és a szocialista közösség országai ellen*. Egy-két kérdésben - talán a cukros lében pácolt pekingi kacsánál - öszszecsendültek a nézetek, de ettől a vendéglátók nem hatódtak meg. Csak Vietnam és Kambodzsa, illetve Afganisztán kérdésére bólintott rá a vendég. A legnagyobb falatot mindenekelőtt Teng Hsziaoping rakta a francia államfő tányérjára, amikor nyíltan kijelentette, hogy Kína mindent megtesz egy „erős* Nyugat- Európáért, ha az szembeszegül a „hegemonizmussal* (értsd: a Szovjetunióval). Ezután - és hadd folytassuk a megkezdett kulináris hangulatban és nyelvezetben - Valéry Giscard d'Estaing megköszönte a kínai konyha inyencfalatait, melyeket számára oly körültekintő gonddal főztek, s közölte, hogy a francia külpolitika alapja a nemzetközi enyhülésre való törekvés, és hangsúlyozottan elutasította Kína felhívását, hogy Franciaország csatlakozzon a szocializmus elleni „közös fronthoz*. A diszétkezésen jelenlevő diplomaták szerint a vendéglátók a politikai körítést úgy tálalták, hogy az erősen sértő volt a más nézetet valló vendégre nézve. Ezzel szemben a pekingi vezetés úgy döntött, hogy ilyen mély és nyilvánvaló nézetkülönbség nem érdemes az írott szóra. Vagyis: hogy „aki nem lép egyszerre..." annak a látogatásáról nem adnak ki közös közleményt. (Persze, ettől a francia repülőgépgyártás tovább szállítja Kínának a Mirage-vadászgépeket, dehát az üzlet az Kínában is, Franciaországban is üzlet.) LANG ÉVA €il& A 42. hét a nagyvilágban Hétfő: — A Koreai Munkáspárt VI. kongresszusán Kim ír Szén, a párt főtitkára egyebek között ismertette az ország békés újraegyesítésére vonatkozó tízpontos új javaslatot; a párt véleménye szerint egy közös megállapodás alapján létrehozott „demokratikus szövetségi köztársaság“ egységes nemzeti kormánnyal rendelkezne, és nem venne részt semmiféle politikai-katonai szövetségben vagy tömbben. Kedd: — Algériában a természeti katasztrófa — melynek következtében mintegy 150 000-en maradtak fedél nélkül — következményeinek felszámolására háromszakaszos segélyprogramot hagyott jóvá a kormány, amely a legsürgetőbb feladatokon kívül ideiglenes lakóházak és iskolák építését, valamint a helyi közigazgatás mielőbbi felújítását irányozza elő. Szerda: — Budapesten az európai ifjúsági szervezetek kétnapos konferenciáján — amely az elmúlt 35 év legnagyobb európai ifjúsági találkozója volt — megalakították az Európai Ifjúsági Együttműködés Szervezetét azzal a céllal, hogy a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása és a teljes egyenjogúság alapján elsősegítse a szervezetek közötti párbeszédet, információ- és tapasztalatcserét. Csütörtök: — Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága megkezdte a vitát a leszerelésről, annak a húsz napirendi pontnak az alapján, amelyeket túlnyomórészt a Szovjetunió és a többi szocialista állam kezdeményezésére vettek fel a napirendre. Péntek: — Iráni repülőgépek ezen a héten már négyszer bombázták az iraki főváros, Bagdad ipari központját és a keleti elővárosban levő olajfinomítót. Iraki katonai jelentés szerint iraki csapatok súlyos veszteségeket okoztak az irániaknak. A katonai akciókkal párhuzamosan nemzetközi fórumokon tovább folynak az erőfeszítések a konfliktus békés megoldására irányuló közvetítésért. Szombat: — Andreasz Papandreu, a Pánhellén Szocialista Mozgalom vezetője felszólította a görög kormányt, hogy vesse el azokat a terveket, amelyek Görögországnak a NATO katonai szervezetébe való visszatérését célozzák; az ellenzéki mozgalom vezetője hangsúlyozta, hogy a kormány politikájával szembeni elégedetlenség miatt idő előtti általános választások kiírására van szükség. Vasárnsyp: — A múlt hét végén végrehajtott kínai légköri atomrobbantás nyomán keletkezett hatalmas radioaktív felhő elérte az Egyesült Államok nyugati partjait; a környezetvédelmi hivatal megfigyelői 9—12 km magasságban észleltek radioaktív szennyeződést. Szakértők véleménye szerint a kínai atomrobbantás legalább tízszer erősebb volt az 1945-ben Hirosimára dobott atombomba erejénél.
