Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-09-30 / 40. szám

SIMKÓ TIBOR Tele a hegy kökénnyel, szedtem is egy köténnyel, el is gurult — le a lejtőn — kettő, három, négy szem; haj, dani — dáré, brummhajja, kökényszemű kislányoknak nincsen híja mégsem; haj, dani — dáré, brummhajja! KEDVES GYEREKEK! Harmincnegyedik számunkban találós kérdéseket közöltünk. Hibátlan megfejtést - sajnos — nem kaptunk tőletek. Az elhangzott kérdések a következők voltak: A feje a hegyet éri, a farka a tengert veri, mi az? A helyes válasz: a folyó. Röpül, pedig nincs is szárnya: fut, pedig nincs is lába: úszik, pedig uszonya sincs, mi az? A felhő. Nincs füle, mégis hall: nincs keze, mégis ír; nincs szája, mégis beszél, mi az? A magnetofon. Az utolsó kérdésre a helyes válasz: a fán egyetlen madár sem maradt, mert megriadtak és elrepültek. Harminchatodik számunk keresztrejtvényének helyes megfejtése: Aki mer, az nyer. Könyvjutalomban részesül Mács Attila Rimaszombatból (Rim. Sobota), Lados István Losoncról (Lucenec) és Hangya Tamás Pár­kányból (Stúrovo). ARANY LÁSZLÓ: A kóró és a kis madár Egyszer volt, hol nem volt, volt a vi­lágon egy kis madár. Ez a kis madár egyszer nagyon megunta magát, rászállt egy kóróra. — Kis kóró, ringass engemet! — Nem ringatom biz én senki kis madarát! A kis madár megharagudott, elrepült. Amint ment, mendegélt, talált egy kecskét. — Kecske, rágd el a kórót! Kecske nem ment kórórágni, a kóró mégse ringatta a kis madarat. Megint ment, mendegélt a kis madár, talált egy farkast. — Farkas, edd meg a kecskéi! Farkas nem ment kecskeenni, kecske nem ment kórórágni, kóró mégse rin­gatta a kis madarat. Megint ment, mendegélt a kis madár, talált egy falut. — Falu, kergesd el a farkast!' Falu nem ment farkaskergetni, farkas nem ment kecskeenni, kecske nem ment kórórágni, kóró mégse ringatta a kis madarat. Megint ment, mendegélt a kis madár, talált egy tüzet. — Tűz, égesd meg a falut! Tűz nem ment faluégetni, falu nem ment farkaskergetni, farkas nem ment kecskeenni, kecske nem ment kórórágni, kóró mégse ringatta a kis madarat. Megint ment, mendegélt a kis madár, talált egy vizet. — Víz, oltsd el a tüzet! Víz nem ment tüzet oltani, tűz nem ment faluégetni, falu nem ment farkas­kergetni, farkas nem ment kecskeenni, kecske nem ment kórórágni, kóró még­se ringatta a kis madarat. Megint ment, mendegélt a kis madár, talált egy bikát. — Bika, idd fel a vizet! Bika nem ment vizet inni, víz nem ment tüzet oltani, tűz nem ment falu­égetni, falu nem ment farkaskergetni, farkas nem ment kecskeenni, kecske nem ment kórórágni, kóró mégse rin­gatta a kis madarat. Megint ment, mendegélt a kis madár, talált egy furkót. — Furkó, üsd agyon a bikát! Furkó nem ment bikaütni, bika nem ment vizet inni, víz nem ment tüzet oltani, tűz nem ment faluégetni, falu nem ment farkaskergetni, farkas nem ment kecskeenni, kecske nem ment kórórágni, kóró mégse ringatta a kis madarat. Megint ment, mendegélt a kis madár, talált egy férget. — Féreg, fúrd ki a furkót! Féreg nem ment furkót fúrni, furkó nem ment bikaütni, bika nem ment vizet inni, víz nem ment tüzet oltani, tűz nem ment faluégetni, falu nem ment farkaskergetni, farkas nem ment kecs­keenni, kecske nem ment kórórágni, kóró mégse ringatta a kis madarat. Megint ment, mendegélt a kis madár, talált egy kakast. — Kakas, kapd fel a férget! Szalad a kakas, kapja a férget; sza­lad' a féreg, fúrja a furkót; szalad a furkó, üti a bikát; szalad a bika, issza a vizet; szalad a víz, oltja a tüzet; sza­lad a tűz, égeti a falut; szalad a falu, kergeti a farkast; szalad a farkas, eszi a kecskét; szalad a kecske, rágja a kó­rót; a kóró bezzeg ringatta a kis mada­rat! Ha még akkor se ringatta volna, az én mesém is tovább tartott volna. Bátrabb, igényesebb olvasóinknak ajánljuk a méhészkedést. Táplálkozá­sunk szempontjából a méz szinte nél­külözhetetlen terített asztalunkon, s ezenkívül kit ne érdekelne a méh­­pempő, a méhszurok (propolisz), a mé­hek által gyűjtött virágpor gyógyító hatása, rendkívüli tápértéke. Ezzel is magyarázható, hogy sokakat csábít a méhészkedés. S aki elkezdte, már azt is tapasztalta, milyen csodálni való a méhek élete, a velük való foglalkozás igazi örömet jelent a méhésznek. Kezdőknek természetesen azt ajánl­juk, először szegődjenek idősebb, ta­pasztaltabb méhész ismerősük mellé, hogy a kiinduláshoz tapasztalatot sze­rezzenek. Kedvcsinálónak haszonnal forgathatják Krizán: Ezer kérdés a mé­hészetből c. könyvét is. Ajánlatos az első méhcsaládokat is készen venni, mert ezek gondozása egyszerűbb és gazdaságosabb, mint kezdettől felépíteni egy új családot. Mivel a befektetés ko­moly anyagi kiadásokat is követel (5—6 családdal kezdve körülbelül két­­három ezer koronával számolunk), na­gyon ajánlatos a lelkiismeretes szak­felkészültség. Kitűnő szakkönyvek kap­hatók könyvesboltjainkban. És persze bármilyen szorgalmasak is a méhek, türelem kell, amíg az első mézzel telt kereteket kipörgethetjük. Ez függ a táj (növényzet) jellegétől, az időjárástól és természetesen a méhész szakmai fel­­- készültségétől, ügyességétől. :g Akik pedig sikeresen startoltak, je­­lentkezhetnek a Szlovákiai Méhészek .. Szövetségének alapszervezetébe, ahol a '.2 továbbiakban szakmai és anyagi segít­­(2 séget kaphatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents