Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-09-16 / 38. szám
A nemzetköziség eszméje tehát még az ország keretein belül sem valósulhatott meg olyan mértékben, ahogy annak a proletárok közös érdekében megvalósulni kellett volna ... ... Túl vagyunk már azokon az időkön, amikor a szép eszmékért csak azért tudtunk lelkesedni, mert azok szépek voltak, mert azoknak a hangoztatása jóleső örömmel és megnyugvással töltötte el a lelket. Ma már sokkal materiálisabban gondolkozunk, mert látnunk kellett a legszebb eszmék kudarcát is. Ma már azt mondjuk, hogy valamelyik szép eszme csak akkor szép igazán, ha nemcsak könyvekben olvashatjuk, nemcsak szónoklatokban hallhatunk róla, hanem láthatjuk a megvalósulását, érezhetjük a megvalósulásának gyümölcseit is. (Kassai Munkás, 1921. május 1.) * A nemzetiségi végrehajtó bizottságoknak feladatául adatik, hogy minden erejükkel a statisztikai felméréseken dolgozzanak, amelyek a pártszervezetek titkárait és más üzemi megbízottait érintik, nem kevésbé azokon, amelyek a párt kiadóvállalatainak és lapjainak hatékonyságát vizsgálják... ... Különösen fontos, hogy a helyi szervezetek nyilvános rendezvényeiket közösen szervezzék, az újságok terjesztőinek kötelezővé tegyék a folyóiratok, brossúrák és könyvek terjesztését a párt valamennyi nemzetiségének nyelvén, ugyanígy az előfizetők szerzését. (Részlet a CSKP alakuló kongresszusának jegyzőkönyvéből. Karlín, 1921. május 14—16.) * FELHÍVÁS AZ EGYSÉGES CSEHSZLOVÁK KOMMUNISTA PART MEGALAKÍTÁSÁRA A cseh, szlovák, német, lengyel, magyar és ukrán proletariátus képviselői a párt egyesítő kongresszusán üdvözlik a III. Kommunista Internacionálé világkonferenciáját, amely kifejezte kívánságát, hogy alakítsák meg az egységes nemzetközi Csehszlovák Kommunista Pártot. Elhatároztuk az egységesítés végrehajtását, annál is inkább, mivel ez a kívánság összhangban van az oriyiág proletariátusának akaratával, amellyel egységes nemzetközi proletár Front megteremtésén fáradozik. A harmadik világkongresszus határozata nem volt egyéb, mint az osztályharc szükségességének és az osztályöntudatos proletariátus létrejöttének felismerése. A nemzetközi osztályöntudatos proletariátus megbízottai teljesítve a nemzetközi osztályharc szükségszerűségét, tudatában vannak, hogy az egyesítés újabb lépés lesz a proletariátus nagy menetében, és nem marad csupán formális átszervezés, különösen akkor nem, ha végrehajtása szerves egységben, közös alapelvek, taktika és szervezés alapján valósul meg. (A csehszlovák kommunista pártok egységesítését elhatározó kongresszus. Smíchov, 1921. október 3. — november 4.) * FÖLDES SÁNDOR: Még él a pária! Nyelvünkön hasztalan a békó, nem nemül el kezünkön a lánc — minden sejtünkben földrengés láza, testünk ordít: még él a pária! sikolt tüdő, a kéz, a láb, az agy s amit érintünk, viharkórussá zendül: üllőn a pöröly, vártán a fegyver... zúg, él dübörög minden halálszerszám s e szóra nincs törvény: még él a pária! a tárnák szája véres kikiáltó: jertek, áll a cirkusz: éhesek görcstánca — de a nézők röhejében torz fintor remeg, csilláros termekben hívatlan árnyékkal a fénycsiholó suhan: a rongyos pária! ott vagyunk az élet duzzadt gyökerében édeslombú hernyófészkek alatt, ott vagyunk a hitben, melyből kitagadtak — magvető és kalász, forrás és sivatag: minden a mi szívünk: világüzem motorja, vérünkben ezer Jézus, hős és költő hajtja, fűti, kiált — hiába némítnak, ekénk izzón robbant mállott sírokat: A Proletárka 1923. május 1-i címlapján látható grafika. élünk, mert az Élet, a Holnap mi vagyunkl velünk minden: sugár, hő, energiák — vulkáncinkosokkal ciklon-kürtőkön a Föld is értünk lázad — világvihar villáma: és új istent teremt a győztes pária! (Munkás, 1924. február 22.) * Egyízben szó esett az iskolában az úgynevezett pápai indekszről, mely — mint tudjuk — azoknak a könyveknek és újságoknak címeit tartalmazza, melyeket ha katholikus hivő elolvasni merészel, kizáratik az egyházból. Fel volt említve ebben a „Népszava“ című munkáslap is. Igen kíváncsi voltam, miféle istentelenségeket tartalmazhat ez az egyházi átokkal sújtott lap és a tilalom dacára elolvastam egy számot. Legnagyobb csodálkozásomra semmiféle hitetlenséget, istentelenséget nem találtam benne, hanem ehelyett magunkfajta szegény emberek keserves panaszait, tisztességes munkabér követelését, néhány gazság leleplezését és hasonló dolgokat. Ez a dolog akkor gondolkodóba ejtett. Itt valami huncutságnak kell lenni. Hát azért tanítanak minket arra, hogy nem szabad elolvasni ezt az újságot, mert az igazságot tudnánk meg belőle? Ez volt az első lépés a világosság felé. . Kozák Józsefné, Körmöcbánya (Nőmunkás, 1925. április 20.) * Három dátum — három esemény a forradalmi sajtó történetében. 1920. február 15-én jelent meg először napilapként a Kassai Munkás. 1920. szeptember 15-én jelent meg először a Pravda. 1920. szeptember 21-én jelent meg először a Rudé Právo. Ma ezen a napon ünnepeljük a sajtó napját. Hatvan esztendő telt el azóta. Az akkori osztályharc más követelményeket állított a korabeli kommunista újságírókkal szemben, mint a mai. Az akkor jogokért harcoló munkásosztály, ma vezető hatalma a szocialista világrendszernek. Ennek ellenére ma sem csökkent az újságírás szerepe, a kommunista újságírók felelőssége. A forradalmi hagyományok köteleznek. Az elődök egyszerre voltak az írott és az élő szó mesterei. Lelkesítettek, mozgósítottak a lapok hasábjain, tanítottak, neveltek a munkásgyűléseken. Ma ebből a szempontból könnyebb a helyzetünk. Mégis nap mint nap felkészültebben, tudásban gyarapodva kell leülnünk az írógépek, a mikrofonok, a kamerák elé. Ezt kívánja tőlünk olvasónk, hallgatónk, nézőnk, aki minden elődeinél felkészültebb, műveltebb, okosabb, tájékozottabb. A múlt forradalmi hagyományaira építve a mai újságírónak egyetlen feladata van: őri magát szakadatlanul művelve, igazat szólni a világról. A kimondott igazságnál nincs mozgósítóbb erő. összeállította: DUSZA ISTVÁN mr)
