Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-09-16 / 38. szám
Ajándékot adni és kapni egyaránt öröm. Nos, mi, hogy ajándékot adhassunk — ajándékot kérünk! Jövő évben ünnepeljük lapunk megjelenésének 30. évfordulóját. Harmincadik évfolyamunk ünnepi számmal indul. Tudjuk, olvasónak és szerkesztőnek egyaránt esemény egy-egy évfordulós szám, a lap és az olvasó emlékezetes találkozása az újság hasábjain. Már december elején nyomdába kerül ünnepi számunk, ezért éppen ideje, hogy hozzálássunk készítéséhez. De hátha ... hátha nincs annyi jó ötletünk, elképzelésünk, hogy minden olvasónk elégedett legyen, mindenki tetszésével találkozzon. Ezért fordulunk most olvasóinkhoz: ajándékozzanak nekünk jó ötleteket! szerkesszék velünk ünnepi számunkat: A legjobb ötletek beküldőit meghívjuk évfordulónk központi ünnepségére. Írják meg, mi a kívánságuk, mit szeretnének olvasni 30. évfolyamunk 1. számában. A címlaptól a legutolsó oldal képriportjáig, a riportok, portrék, az irodalom, a családi kör, a divat, a háztartási rovat, a kuckó témáját — mind megtervezhetik, javasolhatják. Új rovatokat, vitát is ajánlhatnak. Elképzeléseiket, kívánságaikat, ötleteiket zárt borítékban október 15-ig küldjék be szerkesztőségünk címére. Levelükben tüntessék fel címüket, családi állapotukat, korukat, foglalkozásukat. A borítékra írják rá ünnepiszám-szerkesztő akciónk címét: Ajándék. NSZK után úti programunkon a BENELUX államok szerepeltek, pontosabban: Belgium és Hollandia néhány városa. A BENELUX elnevezés, mint az általában ismeretes - rövidítés. Tagállamainak kezdőbetűiből (BE-lgium, NE-derland, LUX-emburg) állították össze. Az így keletkezett BENELUX szó ráadásul még értelmet is kapott, hiszen latinul „jó fény" a jelentése. Ami azt illeti, a három ország valóban a „jó fény" jegyében él, hiszen még nem is olyan régen gazdag gyarmatok tulajdonosai voltak, amelyekről mérhetetlen kincs áradt a területileg viszonylag kicsiny anyaországokba. Ez a jelenlegi megingott gazdasági egyensúly és a már 4 éve tartó infláció ellenére is lépten-nyomon megmutatkozik. Az 1960-ban önállósult Zaire, a volt Belga-Kongó még manapság is nagy mennyiségű élelmet ad el havonta Belgiumnak. A belga egyetemeken sok kongói diák tanul, de megfordult a kocka: míg azelőtt a gyarmati Kongóban a fehérek voltak az urak és a bennszülöttek a szolgáik, ma a természeti kincsekben és főleg gyémántban gazdag Zairéből érkezett diákok a belga nagyvárosokban fehér taxisofőrök szolgálatait fizetik meg. Ezt tapasztaltuk a fővárosban, Brüsszelben is, ahová az alkonyati órákban érkeztünk. Kényelmes szállodánk a DELTA a Louise-negyed Charleroi (Károly király) utcájában várt bennünket. Brüsszel központjában voltunk, ami vacsora utáni sétára csábított. A rendkívül langyos májusi estén elsétáltunk a Brüsszelt átszelő csatorna partjára, ahol néhány apró fémpénzért belenézhettünk egy nagy méretű távcsőbe, kémlelhettük a csillagos eget, vagy a már kivilágított város távolabbi pontjait. Brüsszel nappali fényben Másnap reggel városnézésre indultunk. Rokonszenves idegenvezetőnk szívesen elidőzött Belgium és Brüsszel régmúltjánál. Belgiumról a legrégibb írásos emlékek a kelta időkből származnak. A népvándorlás folyamán legalább huszonöt fajta nép lakta átmenetileg a területet, ám az L. GALY OLGA ÖT HRTRROR RT in. Belgiumban uralkodó nyelv a kelta volt. 80 évvel időszámításunk előtt Július Cézár is eljutott a mai belga földre. Vele természetesen a latin nyelv is, amely a keltával keveredve a vallon nyelvet eredményezte. A római után frank uralom következett. A francia és a kelta nyelv egybeolvadásából jött létre a fia - mand. Manapság a 10 millió lakosból 4 millió a vallon, 4 millió a flamand, a többi a kettő keverékéből származó brabant nyelvet, a német határszéleken lakók közül mintegy 85 ezer belga a német nyelvet beszéli. Brüsszel flamand terület. Elég sok a nemzetiségi súrlódás, a flomandok föderatív megoldást szorgalmaznak. Amit még Belgium múltjával kapcsolatban feljegyeztem: az ország nevét Belenos kelta istenségtől származtatják, akinek a főváros Esteban negyedében szobra is áll. Brüsszelt az 580-as évek táján alapította Szent Hieronymus combrai püspök. A legenda szerint élete kockáztatásával áthatolt a Soignes-i erdőség sűrűjén és ott a Senne folyó egy kis szigetén apró kápolnára bukkant. Egy évszázad leforgása alatt a kis sziget fontos nagyvárossá fejlődött „Broeksele" néven. Nem sokkal ezután ezt a Broeksele-
