Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-08-19 / 34. szám
A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja Főszerkesztő: HARASZTI-MÉSZÁROS ERZSÉBET Főszerkesztő-helyettesek: NESZMÉRI SÁNDOR JANDÁNÉ HEGEDŰS MAGDA Szerkesztőségi titkár: DUSZA ISTVÁN Grafikai Szerkesztő: SCHREIBER KATARINA Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB ZIVENA kiadóvállalata, 89719 Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség 897 36 Bratislava, Martanovicova 20. Telefon: központ: 585 02, titkárság: 585 19, főszerkesztő: 549 25 - Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat - Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési díj negyedévre 23,30 Kcs. - Külföldi megrendelések: a Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálat — PNS, Ústredná expedíció a dovoz tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nán 6. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V„ József-nádor tér 1.) - Előfizetési díj: egyéni, évi 180.- Ft. — közületi 220.— Ft. Csekkszámlaszám MNB 215- 96162 - A SÜTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaciarne, n. p„ 042 67 Kosice, Svermova 47. indexszám: 49413. Kéziratokat és képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon: Könözsi István felvétele A NŐSZÖVETSÉG ÉLETÉBŐL Jelentős események játszódtak le az elmúlt hónap folyamán a hazai és a nemzetközi nőmozgalomban. A június 27-én kezdődött nemzetközi szeminárium, amelyet a Csehszlovák Nőszövetség KB, a Csehszlovák NF KB és az Afrikai és Ázsiai Szolidaritási Bizottság szervezett, július 10-ig tartott; a rendező szervek és a résztvevők egyaránt hasznosnak ítélték. A közel két hétig tartó szemináriumon több értékes előadás és tanulmányút adott képet az afrikai és a ázsiai küldötteknek szocialista társadalmunk fejlődéséről. A legjelentősebb előadásokat Tomás Trávnícek, a Nemzeti Front KB alelnöke, Marcel Nolc, a Csehszlovák Újságíró Szövetség főtitkára és Jaroslav Havelka, a Munka- és Szociálisügyi miniszterhelyettes tartotta. A szemináriumra ellátogatott Freda Brown, a Nemzetközi Demokratikus Nőszervezet elnöke is, aki Marie Kabrhelovával megbeszélte a CSSZNSZ külpolitikai tevékenységének irányvonalát az 1981-es évre. Ezt követően utazott el Marie Kabrhelová, a CSKP KB Titkárságának tagja, a CSSZNSZ KB elnöke vezetésével nőszövetségünk küldöttsége a koppenhágai világkonferenciára, amelynek alelnökévé választották Marie Kabrhelovát. Felszólalásában nőszövetségünk tapasztalatait és a nők helyzetét taglalta, s nagy visszhangja volt szavainak különösen a fejlődő országok küldöttei körében. Delegációnk tagjai aktívan részt vettek a különböző bizottságok és albizottságok munkájában. E két legfontosabb eseményen kívül a Csehszlovák Nőszövetség Központi Bizottságán látogatást tett egy háromtagú küldöttség a Fülöp-szigetekről, valamint egy négytagú japán küldöttség is. Az előbbivel Kabrhelová elvtársnő a nemzetközi kérdésekről tárgyalt, a japán küldöttséget Milada Pospísilová, a KB titkára fogadta.-KKOMMENTÁRUNK Az „59-es számú direktíva“ Washingtonban a Fehér Házban új nukleáris doktrína született, amelyet az „59-es számú direktíva“ címen szentesített aláírásával nemrég Carter elnök. A nemrég: augusztus első hete, vagyis Hirosima és Nagaszaki tragédiájának 35. évfordulója. Ez az egybeesés éppúgy lehet véletlen, mint szándékos, bár a tényeken ez mit sem változtat: az amerikai militarizmus a harmadik világégést óhajtja, készül rá, számol vele. Nemcsak azzal, hogy rohamlépésben fegyverkezik, hanem új stratégiák kidolgozásával is. Az „59-es számú direktíva“ egy „körülhatárolt atomháború“ stratégiájának részletes kidolgozása. Carter elnök, egy öszvér csökönyösségével ragaszkodva az emberi jogok bajnokának szerepéhez, most gyöngéd emberbaráti érzelmeiről tett tanúságot kijelentvén: az új nukleáris stratégia lényege, hogy egy új háborúban az első amerikai atomcsapás kizárólag a szovjet területen levő hadászati, katonai objektumokat fogja megsemmisíteni, és a korábbi stratégiai elgondolásoktól eltérően, meg fogja kímélni a szovjet városokat. Mert „az atomfegyverek jelenlegi hatékonyságát tekintve a városok ellen irányított atomcsapás túlságosan drasztikus lenne...“ Valóban, micsoda finomlelkűségre vall, hogy az elnök megkímélni szándékozik a polgári lakosság életét. Egyébként a direktíva leszögezi egyebek között még azt is, hogy „ezzel a humanizált (sic!) módszerrel lehetővé válik egy időben hosszabb, ám „körülhatárolt atomháború“ folytatása...“ A direktíva természetesen azt is kifejti, hogy a „körülhatárolt atomháborút“ a legújabb, pontosan célpontra irányított nukleáris fegyverek teszik lehetővé, miáltal „ez lesz a legalkalmasabb módja bármilyen, Moszkvával kiéleződött konfliktus megoldásának ...“ Ugyan hol akad olyan ember, aki a „humánum“ és a „háború“ fogalmát közös nevezőre tudná hozni? És ki az, aki elhiszi, hogy létezhet „humanizált“ atomháború? Ebben persze a Pentagon stratégiának agytrösztje hisz a legkevésbé, mindazonáltal ezt a kábító labdacsot mindenáron egy egész néppel — az amerikai néppel — szeretnék lenyeletni. Más szóval az amerikaikkal azt akarják elhitetni, hogy az esetleges atomháborúból nem kell olyan nagy gondot csinálni, mert „körülhatároitsága“ révén ők ebből kimaradnak, és egy hajuk szála sem fog meggörbülni. .. Mi tagadás a népbolondításnak van némi alapja, legalábbis, ahogy azt az elnök és katonai szakértői elképzelték. A szovjet katonai célpontok, amelyek ellen az első amerikai atomcsapások irányulnának, főként a Szovjetunió európai területén vannak, s ezek célbavétele nem Amerikából, hanem a nyugat-európai, zömében nyugat-németországi támaszpontokról történne. Tehát az ellencsapás sem Amerikát, hanem a nyugat-európai szövetségeseket venné célba. Az atomháború így az európai kontinensre korlátozódna — miközben az amerikai polgár New York-ban, Philadelphiában, Chicagóban, Los Angelesben, San Franciskóban, Bostonban változatlanul végezné megszokott mindennapi teendőit, mi sem zavarná éjszakai nyugalmát... Hacsak az nem, hogy többször hallgatná meg a híreket, és őszintén, fájdalomtól megtört szívvel sajnálkozna hazája szövetségeseinek tömeghalála, a Rajna-vidék, Bonn, Párizs vagy London pusztulása felett. Nos, ha ezt a tetszetős, sztaniolba csomagolt szörnyű képtelenséget sikerül elhitetni az amerikai kisemberrel, átlagpolgárral, akkor megszokja az atomháború gondolatát is, és Washington könnyűszerrel a kellő időben elhintheti a háborús pszichózis magvát. A moszkvai Pravda így kommentálta az „59-es számú direktívát“: — Nem más, mint a legveszélyesebb népámítás, kísérlet arra, hogy ködfüggönyt vonjanak a hadiipar elé, hogy az teljes gőzzel tovább termelhessen. Egyébként a Fehér Ház új nukleáris stratégiája nem nevezhető másnak, mint a józan ész, az egészséges valóságérzékelés teljes elvesztésének. Az atomháborút „elterelni“, „körülhatárolni“ egyszerűen nem lehet. Csak kivédeni, elkerülni lehet, és ennek egyetlen módja, lehetősége a feszültség csökkentése — az enyhülés irányvonalának folytatása. Carter elnök azonban szemmel láthatóan mindinkább eltávolodik ettől az irányvonaltól, s ennek a távolodásnak újabb bizonyítéka az „59-es számú direktíva“. Nehéz eldönteni, hogy új nukleáris stratégiája pillanatnyilag mit tanúsít még: politikai tehetetlenségét vagy katonai analfabetizmusát? Viszont nem vitás az a példátlan cinizmus, amellyel saját népét akarja becsapni az atomháború lokalizálásának lehetőségével. Ez a hazárdjáték még a választási kampány keretéből is erősen kilóg...- gé -HÉTFŐ: - Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár befejezte kétnapos hivatalos látogatását a Vietnami Szocialista Köztársaságban. Waldheim Hanoiban Nguen Co Tchach vietnami külügyminiszterrel tárgyalt a thaiföldi-kambodzsai és a -thaiföldi-laoszi határokon kialakult feszült helyzetről. A vietnami külügyminiszter átadta Kurt Waldheimnak hazája javaslatát az indokínai országok és Thaiföld között kialakult helyzet rendezését illetően. KEDD: - Hosszú illegalitás után 35 évvel ezelőtt újra megjelenhetett a Volksstimme, az Osztrák Kommunista Párt lapja. Erre a jelentős évfordulóra emlékeztek a párt vezetői és a lap szerkesztői. Az ünnepségen többek között az is elhangzott, hogy az összes párt és lap közül egyedül az OKP és a Volksstimme maradt hű a második világháború után elfogadott néppárti programhoz, mely az ország demokratizálását tartja szem előtt. SZERDA: — Az amerikai túszokat tavaly november óta fogva tartó iszlám diákok ismertették elképzeléseiket az alakuló új iráni kormányról. Baniszadrhoz intézett levelükben felszólították az elnököt, hogy „tanúsítson forradalmi magatartást, a kormányfunkciókat kizárólag az iráni nép fiainak adja, s Khomeini imám kívánsága szerint alakítson iszlám kormányt". CSÜTÖRTÖK: - Szaúd-Arábia és Irak közölte, hogy megszakítja politikai kapcsolatait azokkal az országokkal, amelyek jóváhagyják Jeruzsálem keleti részének izraeli megszállását. A közös közleményt Szaddam Husszein iraki elnök szaúd-arábiai látogatásának befejezése után tették közzé. PÉNTEK: — A washingtoni kormány politikájával s a fekete lakosság gazdasági és társadalmi helyzetének gyors ütemű rosszabbodásával foglalkozott New Yorkban a Nemzeti Városi Liga 70. konferenciája. Az Egyesült Államok legbefolyásosabb néger szervezete záróokmányában hangsúlyozza, hogy amióta Carter elnök van kormányon, lényegesen rosszabbodtak az amerikai négerek életkörülményei. Ellenkező véleményekkel szemben bebizonyosodott, hogy a munkanélküli feketéknek mintegy 70 százaléka sohasem kapott munkanélküli-segélyt. SZOMBAT: — Takkiaddin Szulh kinevezett libanoni miniszterelnök közölte Eliasz Szarkisz államfővel, hogy lemond megbízatásáról. Ezzel fejeződött be Szulh húsznapos igyekezete, hogy megalakítsa a különböző keresztény és muzulmán csoportok képviselőiből a nemzeti egység kormányát. VASÁRNAP: — A Fehér Házban közölték, hogy augusztus 15-i hatállyal lemond tisztségéről Hedley Donovan, Carter elnök tanácsadója, a Time hetilap volt főszerkesztője. A Fehér Ház képviselői ugyan azt állítják, hogy a lemondásnak nincs semmilyen politikai oka, mások viszont szorosan összekapcsolják a feszült helyzettel, amely Carter köreit jellemzi az elnök népszerűségének rohamos csökkenése óta.
