Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-08-12 / 33. szám

1. Veres Sándor mérnök, a jnb alelnöke

2. ..Szeptemberben fel kell futnunk a kétmüszakos termelésre

I. Az uj üzemek többségében betanított munkások dolgoznak.

4. Tőkeler?bes környékén az asszonyok foglalkoztatottságát szinte teljesen megoldotta a hatalmas élelmiszeripari kombinát, melynek teljes üzemeltetésű részlege a csokoládégyár

Mert itt nem magyar iskolák vannak. hanem magyar tanítási nyelvűek. E (mellett minden törekvésünk az, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákban is tökéletesen elsajátítsák a gyerekek a szlovák nyelvet, hiszen nincs minden szakközépiskolában magyar nyelvű oktatás, tanoncképzés is csak a mezőgazdasági iskolában és a bútorgyár egy osztályában folyik magyar nyelven is. De ez nem a mi asztalunk, hozzánk az alapiskolák tartoznak, ott meg úgy irányítjuk a dolgokat, ahogy társadalmunk megköveteli tőlünk. Minden határozatunknak megvan a törvényes alapja — kezdi a beszélgetést Ondrej Gajdos, a jnb iskolaügyi osztályának dolgozója.

Ján Cervenák, az osztály vezetője rövid ideje dolgozik csak ebben a beosztásban, statisztikai kimutatások mégsem kellenek a tájékoztatáshoz:

— Az iskolaügy két fő feladata az elmúlt időszakban az új iskolarendszer bevezetése és az iskolák integrációjának tervszerű megoldása volt. Mindkettő jó ütemben folyik. Összesen 55 iskolát központosítottunk. így maradt a jelenlegi 71. melyből 51 szlovák, 20 magyar tanítási nyelvű. A jövőben azonban diferenciáltabban vizsgáljuk majd ezt a kérdést, mert az iskolák integrálásának van néhány negatív vetülete is. Mindenekelőtt szellemi irányitó nélkül maradnak azok a faluk, ahol nincs iskola. Igaz, szinte mindenütt van mezőgazdasági értelmiség, különböző társadalmi szervezetek, de a pedagógusok (munkáját nehezen tudják helyettesíteni. Legalábbis ilyenek eddigi tapasztalataink. Ezenkívül figyelembe kell vennünk, hogy a központosítás legintenzívebb időszaka a demográfiái görbe legmélyebb pontjára esik. Természetesen, ha valamelyik faluban olyannyira megnő a gyerekek száma, hogy megnyithatjuk az iskolát, nem lesz semmi akadálya. Ez a déli részen lesz nehéz, mert ott jelenleg is az a (helyzet, hogy két iskola közt oszlik meg a gyerekek száma, s hiába van a kettőiben együtt megfelelő mennyiség, ha fcülön-külön a szlovák és a magyar tanítási nyelvűben nincs elég tanuló. Jelenleg 10 689 gyerek jár szlovák, 3103 pedig magyar tanítási nyelvű iskolába.

A járásban az oktatás — a helyi szakemberek szerint is — megfelelő színvonalon van. Ez talán annak is köszönhető, hogy a pedagógusok képzettsége szinte száz százalékos. Sőt, jelenleg pedagógusfelesleg van. A magyar tannyelvű iskolák pedagógusai közül pl. 39- nék valamilyen munkát kell biztosítani. Gondot okoz még a további integráció-tervezet, mely szerint a következő ötéves tervben még 17 iskolát 'kellene központosítani, pedig 18—20 százalékukban most is kétmüszakos oktatás folyik, új iskola építésére nincs kilátás. A tervezet szerint ezekhez az iskolákhoz is kellene körzetesíteni, hiszen az előírást be kell tartani: 1—4. osztályos tanulók számára a lakhely és az iskola közti távolság nem haladhatja meg a 8, az 5—8. osztályos tanulók számára a 12 kilométert.

— Az oktatás színvonalán kívül természetesen egy másik dolgot is figyelünk, hiszen a jövő nemzedékének nemcsak szakmailag kell jól felkészülnie, hanem politikailag is, hogy hivatástudó, becsületes emberként szolgálja a közérdeket, aktívan vegye ki részét társadalmunk építéséből — mondja Ján Cervenák. — Pártunk 15. plénuma is ezt határozza meg. A magyar tanítási nyelvű iskolák fő feladata az internacionalizmusra és a szocialista hazafiságra nevelés, s meg kell mondanom, ilyen tekintetben is elégedettek vagyunk a pedagógusok munkájával. Egyre inkább érződik járásunk déli részén az emberek gondoskodásmódjában az a változás, amelyet a második világháború befejezése, felszabadulásunk hozott.