Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-08-12 / 33. szám
RSDr. JOZEF GAZDIK, AZ SZLKP TÖKETEREBESI (TREBlSOV) JB VEZETŐ TITKÄRA A DINAMIKUS FEJLŐDÉS A tőketerebesi járás és annak székhelye több évszázados történelmi múltra tekint vissza, amelynek fényesebb pontjai az 1831-es nemesi felkelés, az 1919. évi harcok a Szlovák Tanácsköztársaság védelmében. A második világháború idején a járásunk területén élők közül sokan bekapcsolódtak a fasiszta ellenes harcokba a Pugacsev, a Csapajev és a Pozarsky partizáncsoportok tagjaként. Járásunk lakossága már 1944 novemberében és decemberében köszönthette a felszabadító szovjet csapatokat, amelyek oly sok szenvedés, nyomorúság és megaláztatás után elhozták az igazi szabadságot. Mert a burzsoá köztársaság és az ú. n. Szlovák Állam idején, is nagy nyomorban éltek az itt lakók. A terebesi cukorgyár volt az egyetlen ipari létesítmény, azt is még a Monarchia idején építették. Az elhanyagolt mezőgazdaság csak néhány kulák és kisgazda családnak adott megfelelő megélhetést, a dolgozók tízezreinek a létminimumot is alig tudta biztosítani, nem csoda hát, hogy szinte megszámol hatatlanul sokan voltak a munkát kereső kivándorlók. Határkő volt hát az 1944—45-ös év járásunk történelmében, úgy mint egész hazánkéban. Az elmúlt harmincöt év alatt, a CSKP vezetésével dolgozó népünk olyan eredményeket ért el a szocialista társadalom építésében, annyi új értéket hozott létre, amennyit évszázadok folyamán nem tudtak megteremteni. Mi jellemző járásunkra? — kérdezzük önmagunktól is, ha a megtett 35 éves út eredményeit vizsgálgatjuk. Hiszen Tiszacsersnő (Ciema nad TÍ- sou), legnagyobb szárazföldi kikötőnk, hazánk külkereskedelmének meghatározója, a vajáni (Vojany) hőerőmű az egyik legnagyobb országunkban, egyre fejlődő mezőgazdaságunk mind nagyobb szerepet vállai az önellátás elérésében, könnyűipari termékeink már külföldön is ismertek, gép- és vegyiparunk az utóbbi időben olyan fejlődésnek indult, hogy rövidesen meghatározója lesz tervteljesítésünknek. A hatalmas fejlődést döntőn befolyásolták a hatvanas évek, amikor kezdetét vette a vajáni hőerőmű építése, felépült a DÉVA csokoládégyár Terebesen, és az utóbbi évek nagy vállalkozásai: a Frucona nemzeti vállalat, a tejfeldolgozó, valamint — szintén a járás székhelyén — a vagongyár üzemrészlege, Gálszécsen (Secovce) a Strojstav, Király-ÚTJÁN helmecen (Kráíovsky Chlmec) a Kablo, Tisza cser - nőn a vasútforgalmi berendezések üzeme. Vegyiparunkat a vajáni Slovnaft, feldolgozó iparunkat a királyhelmeci bútorgyár, a vajáni szőnyeg- és textilüzem, a JAS cipőgyár vajáni és parchovanyi üzemrészlegei gazdagítják. A mezőgazdasági fejlesztésében az 1948- év volt a meghatározó. A mezőgazdaság kollektivizálása 1957-re befejeződött, ami annak is köszönhető, hogy az első szövetkezetek kitűnő eredményeket értek el, s ez jó, követendő példaként hatott. A modern szocialista mezőgazdaság építésének jelenlegi fokán sikeresen oldottuk meg a mezőgazdaság nagyüzemesítését és szakosítását. Az üzemek nagysága, anyagi- és káderhelyzete lehetővé teszi a tudományos kutatások eredményeinek felhaszhasználását, a legmodernebb gépek megvásárlását és gazdaságos üzemeltetését, s mindez biztosítéka a mezőgazdaságra háruló egyre bonyolultabb és igényesebb feladatok teljesítésének. Természetes, hogy a döntő szeiep továbbra is az emberé. Dolgozóink pártunk vezetésével szorgalmasan és odaadóan teljesítik feladataikat. A mezőgazdaság helyzetét boncolgatva nem száljáé megfeledkeznünk arról a hatalmas segítségről, melyet járásunk a párttól és a társadalomtól kapott. Közel egymilliárd koronát fordítottunk ezidáig a termőterületek minőségi javítására, a gépparkok szélesítésére, nem beszélve egyéb gazdaságilag fontos befektetésekről. Külön meg kell említenünk a szovjet elvtánsak támogatását, amely a tudományos együttműködésen kívül a gyakorlati segítségben is megnyilvánul. Különösen értékes egyre bővülő együttműködésünk a beregszászi járással. Mezőgazdászaink az 5. ötéves terv időszakában figyelemreméltó eredményeket értek el. A gabonatermesztésben elérték a 40 métermázsás hektárhozamot, amiért járásunk magas kitüntetésben részesült — Munka Érdemrendet kapott. Külön említést érdemel a beruházások fejlődése. A munkaerő-fejlesztés és a tercier szféra beruházásai még az 5. ötéves tervidőszakában elérték az 5 milliárd koronát, jelenleg 5,7 milliárd koronára emelkedett ez az összeg. A dinamikus fejlődést az is bizonyítja, hogy míg a negyvenes évek végén mindössze tizenkét ezer ember dolgozott a szocialista szektorban, ma több, mint 46 ezer, ebből mintegy tizennyolc ezer a nő. A járás fejlődésével párhuzamosan fejlődik annak székhelye is. Munkalehetőséget elsősorban az élelmiszeripari kombinát biztosít, de egyre többen dolgoznak a gyorsan fejlődő gépiparban is. Így nem csoda, hogy a lakosok száma, mely 1948-ban mindössze hétezer volt, a kétszeresére emelkedett. A munkalehetőségek gyarapodásával egyre szükségesebbé vált a szolgáltatások fejlesztése. Elmondhatjuk, hogy e tekintetben is tervszerű munka folyik, bár akadnak még hiányosságok, járásunk lakossága sok fajta és jó minőségű szolgáltatásokat használhat ki. Megemlíteném az autójavítókat, az elektromos gépek — főleg a rádió és televízió — javítását, ezenkívül számos új üzletet, üzletközpontot adtunk át, s nemcsak városainkban, hanem a kisebb falukba^ is. Az egészségügy területén elért eredményeink a legszembetűnőbbek, hiszen 1945- ben nem volt egyetlen kórházi férőhely sem a járásban, ma pedig 1018 hely áll á betegek rendelkezésére, ahol kitűnő egészségügyi ellátásban részesülnek. A javulást a Terebesen átadott kórháznak köszönhetjük elsősorban. Hatalmas fejlődésen ment át az isikolaügy is a járásban. A háború befejezése után nem volt a járásban egyetlen olyan iskola sem, ahol általános vagy szakérettségit szerezhettek volna a tanulók. Jelenleg négy gimnázium, két mezőgazdasági szakközépiskola, valamint egy-egy ökonómiai és élelmiszeripari középiskola nevel kitűnő szakembereket, készíti fel tanulóifjúságunkat a főiskolai tanulmányokra. Az alapiskolák integrálása járásunkban tervszerűen folyik, jelenleg 51 alapiskola működik járásunk városaiban és falvaiban. A bölcsőde- és óvodahálózat kiépítésében is szép sikereket értünk el. 1960-ban mindössze 112 óvodai osztály volt, jelenleg kétszázegyben folyik oktatás; 5400 gyereket tudtunk elhelyezni — az óvodás korú gyerekek 79,2 százalékát —, ez országos viszonylatban is nagyon jó arány. Az életszínvonal emelkedésének egyik mutatója az is, hogy a felszabadulás óta 23 419 új lakást építettünk, ebből 17 029 a családi ház. És ki kell emelni még egy adatot: a lakások 70 százaléka 1948 után épült. Bár még ma is vannak munkaképes nők, akik a háztartásban dolgoznak, járásunk hatalmas fejlődése az elmúlt 35 évben e tekintetben is sok változást eredményezett. Jelenleg 18 411 nő van alkalmazásban, ami az összes dolgozó 39 százaléka. Ez az arány tovább növekszik majd, hiszen olyan üzemek épülnek, amelyek főleg a nőknek biztosítanak munkalehetőségeket. Ilyen például a terebesi húskombinát, az élesztőgyár és a kenyérüzem; és több üzem — a helmeci bútorgyár, terebesi Tesla, a bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) gépgyár — mely még nem dolgozik teljes kapacitással. Az elmondottakból is kitűnik, hogy járásunk, mely szinte teljes mértékben mezőgazdasági jellegű volt, egyre iparosodik. Az ipari termékek értéke már most 4,4 milliárd korona, ami az 1975-ös évhez mérten 38,3 százalékos emelkedést jelent. Ezzel már teljesítettük is az előirányzott terveket, melyek szerint 1980-ban kellett volna elérni a 38 százalékos emelkedést. A Nemzeti Front választási programjának teljesítése is folyamatos. Az 1976—79-es időszakra kitűzött feladatokat néhány beruházást és a mezőgazdasági termelés egyes ágazatait leszámítva tervszerűen teljesítettük. Mindez még dinamikusabbá teszi a járás fejlődését mind gazdasági, társadalmi, mind pedig kulturális téren. A fő feladatok egyike a meliorációs munkák gyors befejezése, mellyel tovább növelhetnénk mezőgazdaságunk eredményességét, fokozhatnánk a termelékenységet, növekedhetne az elmúlt négy év alatt elért 5,8 százalékos fejlődési ütem. Az 1976-tól 1979-ig a meliorációs munkákat 5499 hektáron végeztük el. A 6. ötéves terv első négy évében a beruházások elérték a 4,5 milliárd korona értéket, ami a tervezet 78,8 százaléka. Járásunk lakosságának aktivitásáról tanúskodjanak a következő adatok: „Z" akcióban 16 óvoda épült fel, összesen 26 osztállyal, 9 kulturális intézmény, 9 bevásárlóközpont, 65 váróterem, 4 kanalizációs egység, és sorolhatnám tovább a fontosabbnál fontosabb építkezéseket. De azt hiszem, ennyi is elég, hogy leszögezhessem: pártunk irányításával járásunk dolgozó népe sikeresen teljesíti a kitűzött feladatokat, politikai és társadalmi aktivitása kitűnő biztosítéka a további tervek megvalósításának, s megalapozza a XV. pártkongresszus határozatainak sikeres megvalósítását. Derülátón tekinthetünk a hetedik ötéves terv felé, hiszen a megteremtett anyagi alap, lakosságunk politikai fejlettsége, társadalmi elkötelezettsége az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan nő.
