Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-07-15 / 29. szám

flj ^ [JlSZAKÁCSKÖNYVÉBE

Főzni

tudni kell

A gombaszögi (Gömbösek) országos kulturális napok keretében idén néhány csoport a rozsnyói járás mogyar községeiben is fellépett. A Tavaszi szél győztese, a nyitrai (Nitra) járás folklórcsoportja és a Jókai-napok kisszínpadi versenyének első helyezettje. a kassai (Kosice) Szép Szó Kecsőn (Kecovo) vendégszerepeit. A művelődési ház megtelt érdeklődőkké), hiszen nem mindennapi esemény az ilyen kis faluban két országos hírű csoport fellépése. A siker a kecsőiek sikere is volt. Elsősorban azért, mert munkájukkal kiérdemelték, hogy éppen nálunk kerüljenek színpadra e műsorok, másodsorban, hogy az érdeklődők olyan tömegét vonzották az igényes műsorok, hogy a lépcsőn és az erkélyen is alig volt hely.

A vendégszereplésért Kecsőn vendégszeretet jár. Nem távozhat borát, kedves ismerős, tisztelt vendég a faluból addig, míg meg nem kóstolta idős CABAN JÁNOS pásztor, „fővadász és szoknyavadász vén betyár" (így nevezi magát legszívesebben) főztjét, a KECSÖI MÓDRA KÉSZÜLT MAGYAR GULYÁST.

— Az igazi gulyás üstben készül, ebbe tesszük a zsírt, az apróra vágott hagymát és megpirítjuk. Amikor a zsír jó forró, pirospaprikát szórunk a hagymára, összekeverjük, beletesszük a kockákra vágott húst és megdinszteljük, utána befűszerezzük: borsot, majoránnát, sót, keménymagot, babérlaput szórunk rá, majd levet, vagyis forró vizet öntünk alá. Egy-egy üst mogyar gulyásba teszünk két üveg lecsót, vagy paradicsomot és paprikát, néhány karikákra vágott petrezselymet. sárgarépát és egy csokor petrezselyem zöldjét (összekötve!). Amikor a hús megpuhult, hozzátesszük a krumplit, s azt is puhára főzzük.

Hogy mitől lesz a kecsői magyar gulyás igazán kecsőivé? Attól, hogy én főzöm, én választom ki a húst, adagolom a fűszereket, mondom, hogy mit milyen sorredben rakjanak bele. Es én adom meg az ízt is. Dirigálom az asszonyokat, mert főzni tudni kell! Magam csak akkor főzök, ha férfitársaságban vagyunk. Olyankor szoktam készíteni a BIRKA PÖRKÖLTET is.

Ennek a receptje úgy kezdődik, hogy levágjuk a birkát, megnyúzzuk, aztán kiválasztjuk a legjobb részeket. A jó birkapörkolt a tiszta húsból, a combból és a gerincből készül. A húst leforrázzuk, utána kockákra vágjuk. Közben az üstben sűrű rántást készítünk. Felolvasztjuk a zsírt, grízlisztet teszünk bele, apróra vágott hagymát, borsot, sót, paprikát, erre tesszük a húst. Utána rövid ideig a saját levében dinszteljük, majd kevés vizet öntünk alá és puhára főzzük. Kenyérrel fogyasztjuk. Úgy az igazi.

És mert nemcsak pásztor voltam, hanem vadász is vagyok, a vadászházban is száktam főzni. Ennek is megvan a maga fortélya, s az, hogy mit főzök a vadhúsból, a lövéstől is függ. A vadhús minden húsok közül a leggyengébb. Én az őzet meg o vaddisznót szeretem. Leggyorsabban a belsőrészekből készíthető el az étel. MÁJBÓL például: Vékony szeletekre felvagdafjuk. A serpenyőbe (mert ezt abban főzöm) zsírt, hagymát teszünk, erre a májat, és pároljuk. Aztán jól befűszerezzük, de csak ha már kész, különben megkeményedik a máj. Sót, borsot, paprikát szórunk rá, kenyérrel, savanyúsággal fogyasztjuk.

A TUDÓT TEJFÖLÖSEN szoktam készíteni. Megfőzöm, utána kockákra vágom; zsírban hagymát pirítok, erre teszem, majd jót befűszerezem sóval, borssal, paprikával, végül tejföllel behabarom.

Az ÖZGERINCBÖL LEVEST is

főzhetünk. A húst erre a célra is leforrázzuk, s az igazi leves üstben készül. Az üstbe kevés zsírba paprikát teszünk (hogy a leves szép piros legyen), erre a feldarabolt őzgerincet, majd rövid párolás után sárgarépát, petrezselymet, karalábét, paprikát (cseresznyepaprikát), sót és borsot adunk hozzá. Felöntjük

vízzel és addig főzzük, míg a hús puha nem lesz.

Sütéshez a vadhúst legjobb pácolással előkészíteni. A páclébe szemesborsot, fokhagymát, mustármagot, majoránnát, babérlaput és ecetet teszünk. Felforraljuk, és ha kihűlt, a húsra öntjük. Ebben néhány napig is állhat.

A KIRÁNTOTT VADDISZNÓCOMBot úgy készítjük, hogy a húst vékony szeletekre vágjuk, borsos, sós, paprikás liszt- és morzsakeverékben bebundázzuk és forró zsírban hirtelen kisütjük.

A KARMENADLIT kirántáshoz a gerinccel együtt szeleteljük, rajtahagyjuk a vastaghúst is, úgy verjük ki. Aztán bebundázzuk (az előbb leírt módon) és forró zsírban hirtelen kisütjük.

Az őzgerincet is kiránthatjuk. Csak arra ügyeljünk, hogy hirtelen süljön, mert így megtartja jellegzetes „vad"-ízét.

SÜLTEKET vadhúsból pácolás után készítek. Felszeletelem a húst, zsírba rakom, sót, borsot, paprikát teszek rá, s a szeleteket beborítom vékonyra vágott füstölt szalonnával.

Hogy mivel fogyasztom ezeket a finomságokat? Legszívesebben kenyérrel. Egy széfét jó kenyérre teszem a frissen sült húst, nincs annak párja. Persze otthon a mamókám, az asszony, fóz hozzá mást is, amit a húsokhoz általában szokás. De azt már ő jobban tudja. Mert otthon a konyha az asszony dolga. Ha a faluban valamilyen ünnepély, összejövetel van, az más, akkor szívesen főzök. Meg vadászaton is. De otthon soha. Nem is szólok bele, de nem is panaszkodhatom, igen kedves mamókám van, negyvenhat éve főz már a családnak, mert így szoktattam. És íqy illik

A nőszervezetek életéből

A rozsnyói (Roznava) járásban 97 nőszervezet működik, taglétszámuk 6886, ebből 1582 magyar nemzetiségű, 546 politikailag szervezett. Az alapszervezetek tagságából 1467 nő harminc éven aluli. Legtöbben az ipari alkalmazottak közül léptek be szervezetünkbe (1888), a háztartásbeliek közül 1089 tagja a nőszervezetnek.

■ A századalmási (Jablonov nad Turnou) nőszervezet 55 tagú, ebből 47 magyar nemzetiségű. A járás legaktívabb szervezetei közé tartoznak. Részt vesznek községükben a társadalmi-politikai életben, politikai iskolázásokat szerveznek, a környezetszépítésben elismerést vívtak ki a községi park példás rendbentartásával. Együttműködnek a központi népkönyvtárral, évente könyvkiállítást rendeznek, író—olvasó találkozókat szerveznek. A nemzetközi gyermeknapon a dobsinái gyermekotthon kis lakóit látogatják meg, és ajándékkal kedveskednek nekik.

■ A szalóci (Slavec) nőszervezet munkája most van fellendülőben. Fiatal, vállalkozó kedvű, tevékeny új elnöknőjük érdeme a megnövekedett aktivitás. A szervezetből 10 csak formálisan dolgozó tagot kizártak, helyettük fiatalokat vettek fel. A felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére rövid kultúrműsort készítettek, s nemzetközi gyermeknapon karnevált rendeztek, melyen minden gyermeket megajándékoztak.

■ A bárkái (Bőrka) nőszervezet nagyon jól dolgozik, munkájukat dicséri a falu többi tömegszervezetének tagsága és vezetősége is. Együttműködnek a CSEMADOK-kal, a püttel, a népművelési intézettel; a Nemzeti Front választási programjának teljesítésében is példásan vesznek részt. Évfordulók megünneplését, nyilvános gyűlések létrehozását szervezik, a „Barátság és béke stafétája” megszervezésében segítenek.

Az utóbbi hónapokban 100 órát dolgoztak társadalmi munkában az elesett hősök sírjának rendbetételén, s további 100 órát a sürgető mezőgazdasági munkáknál.

■ A gicei (Hucin) nőszervezet 42 tagja közül 39 előfizetője a Nö-nek. Az alapszervezet tagsága rendszeresen látogatja azokat a cigány szülőket, akiknek iskolaköteles gyermekei vannak. Egész évben figyelemmel kisérik a cigány tanulók iskolalátogatását. Aktívan részt vesznek a szülői tanács, a püt és a többi társadalmi szervezet munkájában. A nemzetközi nőnapon köszöntik a nőszervezet legidősebb tagjait, az öregek hónapjában pedig a község legidősebb polgárait.

■ A csoltói (Coltovo) nőszervezet a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójára kézimunka-kiállítást rendezett, melyet százhatvanan tekintettek meg. A legjobb munkákat díjazták is. A csehszlovák—szovjet barátság hónapjában tartott „Barátság és béke stafétája” alkalmából üdvözlőszalagot küldtek a járásban élő szovjet asszonyoknak. Minden évben aktívan részt vesznek a környezetszépítésben és a mezőgazdasági társadalmi munkákban. A májusi felszabadulási ünnepségek keretében a helyi SZISZ-tagokkal együtt esti tábortűznél emlékeztek meg környékük munkásmozgalmi hagyományairól.

■ A dernői (Drnava) 87 tagú nőszervezet főbb feladatai az 1980. évben: a politikai-nevelő munka hatékonyságának fokozása, elősegíteni a nők közéleti tevékenységét, növelni szerepüket a közéletben; elmélyíteni a fiatalokban a nő családban betöltött szerepének jelentőségét, az anyaság és a nevelői feladat fontosságát.

Az elmúlt évben az alapszervezet tagsága társadalmi munkában 200 órát dolgozott a ravatalozó építésén (mintegy 2500 Kés értékben), további 200 órát a környezetszépítésben.

■ A hárskúti (Lipovník) szervezet tagjai: Nagy Emma, Tóth Valéria és Jerga Mária az 1979-es évben tavasszal és ősszel értékes mesedélelőttöt tartottak a gyermekeknek. Népmeséket adtak elő, meséket, verseket hazai és szovjet szerzőktől. A szülői tanáccsal együttműködve három előadást tartottak a gyermeknevelésről, az iskolába való felkészítésről és a tudományos világnézetről.

céh