Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-01-09 / 2. szám
A divattervező önmagáról vagy amikor a hóhért akasztják Bevallása szerint így érezte magát Mária Krásnahorská, divatrovatunk tervezője, amikor fényképezőgéppel megjelentünk nála. De nem sokáig szabadkozott. Lesz, ami lesz. Eltűnt a ruhatárnak kinevezett előszobájában és néhány pillanat múlva fáradtrózsaszin Chanellkosztümjében jelent meg, furcsa grimaszszal az arcán. — Vísszatarlom a lélegzetem, de nem bírom sokáig! Úgy látszik, az ünnepek alatt megint felszedtem néhány dekát. Szeretem ezt a kosztümöt (1), egyenes 2 kabátkája — mint mondják — ápol és eltakar. De a szoknyája .. . (!) Jövő héttől kezdve aktív sportoló- leszek. Hetenként egyszer torna, úszás, turisztika! — A színéről és a kiegészítőkről ítélve ugye ez alkalmi kosztüm? — Annak is megfelel, de tavasszal a műterembe is ebben járok. Ott átöltözöm. Nekem tulajdonképpen nincs „vasárnapi ruhám". Amit megvarrok, azt rendületlenül viselem. Kétrészeseket hordok legszívesebben. A kosztüm kényelmes és nagyszerűen lehet variálni. — Melyik ruhájában tud legkényelmesebben pihenni? — Ebben az otthoniban (2). Ami a ruhaanyagokat illeti, maradi vagyok. Előnyben részesítem a műszálas anyagokat a természetes anyagokkal szemben. Ez a háziruhám is fésült szilonból készült. Akár mindennap kimoshatom, nem kell vasalni, s ami szintén lényeges, az anyag rugalmásan idomul súlykilengéseimhez is .. . — Hosszabb utazásra mit visz okvetlenül magával? — Mindig azt a modellt, melyet utoljára varrtam. Most például ezt a kávébarna jerseykomplét (3). Szűkített szárú, hosszú pantallóból és kis fazonos, elöl végig gombolás, oldalt hasított kabátruhából áll. Garbóval, blúzzal, sállal, bizsuval viselem. — Ezen kívül mi kerülne még útitáskájába? — Mindent felírok, amire szükségem lesz. Nemcsak a ruhaneműt, hanem a cipőt, táskát, bizsut is. Azután elkezdek kombinálni, mihez mi illik. Végül akkora bőrönddel indulok az állomásra, hogy alig cipelem. Ha autóm lenne, talán a fél szekrényt elvinném... A szabadságon szeretek szépen öltözködni, mindennap más ruhát. Szabadságon pihentebb az ember, a tükörképével is elégedettebb. Minden korban kell egy kis sikerélmény. Hát a hiányos toaletten ne múljék. — És ha társaságba, szórakozni megy? — Tudja, nekem nincs is normális alkalmi ruhám. Valamikor minden kulturális megmozduláson ott voltam. Itt az istenhátamögötti lakótelepen maradt a papucskultúra. Rádió, tévé, könyv, hanglemez. Egyedül az ember nehezen mozdul hazulról. De, ha váratlanul például hangversenyre invitálnának, kinyitnám a szekrényt és valamelyik ruhámat pillanatok alatt „szalonképessé" tenném. Barátokhoz azért járok. Tegnap ebben a pepita kosztümben voltam látogatóban (4). Mosolyog rajtam, hogy megint kosztüm?" A teltkarcsúaknak jobban megfelel, mint az egybeszabott ruha. Ameddig csak lehet, ősszel kosztümöt viselek, és ha levetem a télikabátot, újra a kosztümöt veszem elő. A telikabát alatt pedig a ruhakosztüm, szoknya-blúz-mellény * is megteszi. A pepita kosztüm alkalmi viseletnek is megfelel. És nemcsak nálunk divatos. Moszkvától Párizsig mindenütt. — Mennyire követi a legújabb divatot? — Amennyire nekem illik. Minit sohasem hordtam, midit sem. Szoknyám hossza mindig a térd alatt két-három centiméter. Kimonót nem viselhetek, raglánt* sem, mert erős a vállam, a Táncolást is kerülöm blúzon, szoknyán, ruhán. Ami nekem megfelel, az a szűk szoknya, kis fazon, minél simább, egyszerűbb szabásvonal. A ruháimat inkább^ kiegészítőkkel hangsúlyozom és bizsuval. — Ha most sétáro indulna, mit venne magára? — Nincs hideg, a hőmérő plusz nyolc fokot mutat. Jó lesz ez a bézs átmeneti kétrészes, egyenes vonalú szoknya, hétnyolcados kabát, kávébarna garbó és hozzá szőrmeutánzatbál bebújós „lélekmelegítő” és kalap (5). Ne kritizálja ezt is magam kreáltam. Kiegészítők még a bézs-barna színösszeóllítósú kesztyű és cipő. Csak magas sarkút viselek, laposban nem tudok járni. — Még egy rövid előrejelzést kérnénk az 1980-as év divatjáról. — Abnormálisán kitömött vállak, gazdag ráncolással, berakással hangsúlyozva. Széles öv. Szűkebb ruhák, szoknyák. Divatszínek a lila, bordó, fáradtrázsoszín. Díszítőelemek: csat, melltű, virág, tolldísz. Aki divatosan akar öltözködni, legegyszerűbb, ha azt o ruhásszekrényt nyitjo ki, amelyben nagyanyáink háború előtti ruháit rejtegeti. Beszélgetett: J. Hegedűs Magda 3 4 5
