Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-01-09 / 2. szám
j/Á\ÍU/f\ÍD)D Hogy a gyermek érvényesüljön... Bernáthné Krúg Erzsébet, a Bratislava! Pedagógiai Kutatóintézet dolgozója Ez a szülő aggódásának, törekvéseinek, terveinek oka, mozgatója, célja. Vajon mi kell az érvényesüléshez? A józanul gondolkodó ember tudja, képességekhez választott hivatás, szakképesítés, tudás, társodolomközpontú szándék, hogy a fiatal tehetségét, tudását mindannyiunk javára kamatoztassa. Hazánkban 1948-ban nyíltak meg a magyar tanítási nyelvű iskolák, melyekben a Csehszlovákiában élő magyar nemzetiségű gyermekek anyanyelvükön tanulhatják oz olvasástól a matematikáig az összes tantárgyat. A szülő elfogult. Van úgy, hogy roszszul ítéli meg gyermeke képességeit, kudarcának okát; vagy pályaválasztó törekvése anyagiasabb, mint tanácsot, útbaigazítást váró lányáé, fiáé. Vannak szülők, akik - nem tudatosítva eléggé társadalmunk, hazánk mélyen demokratikus jogrendszerét — a gyermek érvényesülése szempontjából kockázatosnak vélik, hogy anyanyelvén tanuljon. Nem mérik fel az anyanyelven könnyebben szerzett tárgyi tudás jelentőségét, s azt sem, hogyha a magyar nemzetiségű gyermek anyanyelvén tanul, két nemzet kultúráját szívja magába, két nyelvet sajátít el párhuzamosan. Gazdagítva ezáltal saját pályaválasztási lehetőségeit és alkotó emberként — hazáját. Az eddigi tapasztalatok és a távlatok ismertetése végett kerestük fel Bernáthné Krúg Erzsébetet, a Pedagógiai Kutatóintézet dolgozóját. A nemzetiségi iskolából kikerülő fiatalok érvényesülését, egyenrangú pályaválasztási esélyeit tovább növeli az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma új intézkedéseivel. Az elmúlt években egyes tantárgyakhoz bevezették a szakkonverzációt, növelték a szlovák tanítási órák számát, és bizonyos tantárgyak szakkifejezéseit is meg kell tanulniuk szlovákul a diákoknak. Ez a kísérlet nem járt sikerrel. A kutatóintézet dolgozóit új feladattal bízták meg.- Mi volt a kutatási, felmérési program lényege, célja, milyen változásokat hoz ez az iskolarendszer fejlődésében? Kutatófeladataink a csehszlovák művelődési és oktatási rendszer további fejlődésével, az iskolatípusok átszervezésével függenek össze. A kísérletek a magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskolákban folytak a specifikus tantárgyakon kívül (magyar, szlovák és orosz nyelv, zenei nevelés) egységes tesztek alapján. A magyar tanítási nyelvű alapiskolákban elsősorban a szlovák nyelv minél hatékonyabb oktatására fektettünk hangsúlyt — sikerrel. Tizenhárom alapiskola vállalta a közös munkát, a pozsonypüspöki (Pod. Biskupice), a szenei (Senec), a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) Vajansky utcai, a gellei (Holice), az érsekújvári (Nővé Zómky), a komáromi (Komárno), a vágsellyei (Safa), a zselízi (Zeliezovce), a losonci (Lucenec), a rimaszombati (Rim. Sobota), a rozsnyói (Roznova). a nagycétényi (Ver. Cetin) és a féli (Tomasov). Mely alapiskolákban járt a kísérlet a legjelentősebb eredménnyel? Szlovák nyelvből Gellén. és Félben, magyar nyelvből Szencen és Félben folyik intenzív kísérlet, ezekbe az alapiskolákba gyakrabban járunk, kísérleti modelleket, óravázlatokat, módszertani javaslatokat, utasításokat dolgozunk ki. A fölmérések alapján Gelléről kapjuk a legjobb, legnagyobb fejlődést tükröző anyagokat szlovák nyelvből. Az n szisztematikus munka, ami ott folyik (Veszelovszky Márta vezetésével) meglátszik a gyerekek tudóién. Ök szinte a nulla szintről indultak másodikharmadik osztályban, most ötödikesként tudásuk megfelel a követelményeknek. Ök bizonyítják, hogy magyar környezetben, magyar alapiskolában is meq lehet tanulni bármilyen idegen nyelvet — tehát a szlovákot is, természetesen -, ha a pedagógus is akarja, ha a tanár szívügye a gyerekek sorsa, életútja, pályaválasztási lehetőségei. Statisztikai kimutatást ugyan nem készítettünk, de azok a gyerekek, akik jól megtanulják a szlovák nyelvet a szlovák órán a magyar tanítási nyelvű alapiskolában vagy gimnáziumban, a szlovák tanítási nyelvű középiskolákban és főiskolákon is megállják a helyüket. A pozsonypüspöki magyar tanítási nyelvű alapiskolában végzett gyerekeknek például a szlovák középiskolában sincs rosszabb jegyük szlovákból, mint az alapiskolában volt. A fölvételiken pedig a magyar tanítási nyelvű alapiskolát végzett tanulók külön feladatot oldanak meg. Sajnos, sokszor az iskola tájékozatlansága miatt esnek el ettől a lehetőségtől, melyet rendelet biztosít. Milyen feladatokat kaptak a tanulók a kísérlet során szlovák nyelvből? Fogalmazásokat, tematikus felmérőket írtak, szókincsfejlesztő' feladótokat gyakoroltak, nyelvtani ismereteiket alkalmazták beszédben. (Gellén, Püspökin és Félben 5—10 perces konverzációkat rögzítettek magnetofonszalagra.) A tanulók általában a fogalmazásokat kedvelik legjobban, de most már nem idegenkednek a grammatikától sem, hiszen nem teoretikus ismeretek bemagoltatására törekszünk, hanem arra, hogy a beszédből kiragadott mondatokon vizsgálják a szabályt, s ök maguk vonják le. így szívesen tanulják a szlovák nyelvet, mert érdekesek a témák, fejlesztik kreativitásukat, önálló gondolkodásukat, logikai készségüket. Tehát nem a leghatékonyabb megoldás, hogy bizonyos tantárgyakat szlovákul tanulnak a gyerekek az alapiskolában vagy a középiskolában? Ez nem volt jó módszer. Így o szlovák nyelvet sem sajátítják el kellőképpen, és tárgyi tudásuk is kisebb lesz. A konverzációk bevezetése sem volt szerencsés megoldás, mert szlovák társalgási órán nem lehet kémiai, fizikai kísérleteket végezni, bemutatni, nem ez az óra célja, feladata. Ha a gyerekek jól megtanulnak szlovákul - ismétlem, ez elsősorban a szlovák szakos pedagógusokon múlik! - a szlovák órákon, és a szaktárgyakból az általánosan (a köznapi beszédben) használt kifejezéseket, akkor - ha csak képességei nem zárják ki vagy gátolják — boldogulnak a szlovák tanítási nyelvű szakközépiskolákon, főiskolákon, A kétnyelvű szakterminológia tanítása pedagógiai szempontból sem megoldott. A szakkifejezéseket "Qgyan a szaktanároknak kellene (pontosabban kellett volna) megtanítaniuk, de nem mérték föl, hogy hány szót kell a gyerekeknek két nyelven elsajátítani, s azt sem, hogy az óra melyik szakaszában a legcélszerűbb a szakkifejezések oktatása, hiszen ez megbontja az órák menetét. Január a beiratkozások, a pályaválasztás időszaka. Kutatómunkája alapján mit javosol a szülőknek és a gyerekeknek? A gyerek értelmi fejlődése szempontjából leghelyesebb, ha az anyanyelvén tanul. A szülő is csak akkor tud neki segíteni. A magyar tannyelvű óvodákban a gyerekek ötéves koruktól tanulnak szlovákul. Az óvónőknek csupán arra kell ügyelniük, hogy ne iskolai jellegű nyelvoktatás folyjék, hanem az artikulációs bázis fejlesztése (mondókákkal, játékokkal, dalokkal). Természetes szituációt kell teremteni, így a gyerekek is szívesen tanulnak. Az alapiskolák első osztályában képes nyelvkönyvből tanulják a szlovák nyelvet, a második osztály második félévétől írni-olvasni tanulnak, később más irodalmi szövegeket olvasnak. így az alapiskola elvégzése után a magyar tanulók szlovák nyelvtudása megfelel a követelményeknek. A 2500 szót, amit aktívan kell ismerniük, elsajátítják. Az így szerzett jó alapokkal a magyar alapiskolát végző gyerekek nyugodtan jelentkezhetnek továbbtanulásra. Alkotmányunk biztosítja, hogy a gyerekek anyanyelvükön sajátítsák el az ismereteket, hogy megismerjék nemzetiségi kultúrájukat. Kutatómunkánk eredményei bizonyítják: aki nem ismeri jól az anyanyelvét, nem képes jól elsajátítani idegen nyelveket sem. Szlovák nyelvből sem érhet el magasabb szintet. Ezért is kell a magyar tanítási nyelvű alapiskolákon párhuzamosan haladni a szlovák és a magyar nyelv tanításának korszerűsítésével. Beszélgetett: GRENDEL ÁGOTA w </) >* Kedves „Kismama!“ j__, önökhöz hasonlóan, a baba J; . érkezése előtt minden csalódban C^sl hetekig fontolgatják, milyen nevet adjanak neki. Ennek ellenére nemegyszer előfordul, hogy a \y/ gyermekágyas anya a kórházi . személyzet kérdésére bemond ^ egy nevet, amit később esetleg megbán. Azt Írja, ha a megszülető gyermek kislány lesz, akkor az Enikő nevet adják neki. Mivel vezetéknevét nem irta meg, csupán az utónévről mondhatok véleményt, pedig legalább olyan fontos a tulajdonnevet alfn kotó vezeték- és utónév kapcsotata, összecsengése. (Furcsán hat '[-LJ például a Szűcs Roland, Czucz Z Csaba, Kovács Zsanet.) Az Enikő egyike azon neveinknek, amelyeket szépségük ellenére a mai gyerekek közül kevesen viselnek. Ugyanilyen ritkán adják a többi szép utónevünket is, mint például az Erzsébetet, a Máriát, az Ilonát, de az ön által említett egyik példát, az Emesét is. Ugyanez érvényes a mostanában született fiúkra, mivel közülük kevesen viselik a Sándor, István, Károly, Árpád, László nevet. Hogy milyen fontos, hogy az embernek egyszer és mindenkorra egyetlen neve legyen; olyan, amelyet mindenkinek el kell fogadnia, és a nevet hallva tulajdonosát meg kell becsülnie, azt a József Attila „Curriculum vitae"-jéből vett idézet is bizonyítja: „Nem csupán azért érdekeltek a hun királyról szóló mesék, mert az én nevem Attila, hanem azért is, mert Öcsödön nevelő szüleim Pistának hívtak. A szomszédokkal való tanácskozás után fülem hallatára megállapították, hogy Attila név nincsen. Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy a létezésemet vonták kétségbe.“ Gondjuk ezért is érthető. Az Enikőnek nincs szlovák megfelelője, s az önök esetében nem is kell egyetlen névnek sem ilyet keresni. A névválasztás hagyományai nemzetenként sajátosak. Ez a névadási szokás ma is él, de esetenként közbeszól a divat vagy a „sznobság“, a kitűnni vágyás, a kivagyiság. Így keletkezhetnek az alábbi furcsa hangzású tulajdonnevek: Attila Skreko, Patrik Mtynár, Henrieta Veseiá. Ugyanígy találkozhatunk Kerekes Rastislovval, Kalmár Dusánnál, Budai Drahossal, ami szintén ellentmond a nyelv törvényeinek. A Szlovák Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete — mivel mindketten magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok — kérésükre engedélyezheti, hogy gyermekük nevét hivatalosan magyarul használhassák. Ilyen kéréseknek személyes látogatás esetén azonnal, várásra eleget tesznek. Levélben természetesen tovább tart az ügy intézése. Az intézet címe: Jozykovedny ústav C; Stúra SAV, Bratislava, Nálepkova 26. Remélem, gondjaikon segítettem. S ha már gyermekük nevéről esett szó, engedje meg, hogy önről is szóljak. Sajnos, a levélben sem a nevét, sem a címét nem irta meg. A szerkesztőséget a titoktartásra törvény kötelezi, de a jeligére adott válaszoknál is szükséges a név és a pontos cim. Gyakran előfordult már, hogy valakinek sürgős segítségre volt szüksége, de a név és a cim hiánya miatt meg kellett várnunk, amíg válaszunkat a lapban közölhettük. Ilyen esetekben is fontos szerepe van a névnek. Szeretettel üdvözli
