Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-02-07 / 6. szám
korlati elvvé. Akkor fogadták el a szocialista gazdasági integráció tökéletesítésének és elmélyítésének programját. Az okmány elfogadása óta a mai napig az előrelépés nagyobb, mint volt 1949-től 1971-ig. 1971 után alakultak azok a gazdasági szervezetek (Interchinvolokno, Intertextilmas stb.), amelyek az egyes ágazatok fejlesztésén dolgoznak. Rövid idő alatt elkészült a „Szajúz“ gázvezeték, amely a Szovjetunió nyugati határáig szállítja a földgázt. A fejlesztés legutolsó lépcsője a tavaly elfogadott úgynevezett hosszútávú célprogram, amely a nyersanyagtermelés, a tüzelőanyag és energetikai ipar, a gépgyártás, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar közös feladatait foglalja magába. A KGST fejlődésével egyszerre gazdagodnak az egyes tagországok is. Vegyük példának hazánkat: ha nincs a KGST, nehezen és nagyon drágán tudnánk a kőolajat, földgázt, vasércet megvásárolni. Nem rendelkeznénk fejlett gépiparral, vegyiparral és atomerőművekkel sem. Esetleges elszigeteltségünk csökkentené az életszínvonalunkat. Csupán egyetlen gyakorlati példát: A háztartásokban körülnézve könnyedén megállapíthatjuk, mennyivel kevesebb műanyag árut, tisztító- és mosószert tudnánk vásárolni a vegyipari együttműködés nélkül. Másik bizonyíték egy ország, Albánia fejlődése, amely a földkerekség egyötöde és a világ lakosságának egytizede él bennük. Ám az ipari termelésük a világ termelésének negyven százalékát teszi ki. A növekedés üteme pedig jóval meghaladja a Közös Piac Országaiban és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalhatót. A KGST nem csupán a gazdasági fejlődésünket gyorsítja és segíti, befolyással van az emberek gondolkodására is. Egy-egy tagország eredményeiről hallva mindannyiunkban felötlik, nálunk miért nem lehet úgy, kezdjük el, próbáljuk meg. S így kialakul egy egészséges versenyszellem. Más területen kifejtett hatásáról egy példát: Nem is olyan rég még technikusaink, szakmunkásaink azon sopánkodtak, milyen szerszámgépeket gyártanak a bolgár elvtársak, amikor ők csak a paradicsomtermesztéshez értenek. S amikor megérkeztek üzemeinkbe az első esztergapadok, marógépek, vagy a motoros emelőkocsik és kipróbálták őket, megváltozott a véleményük. Ma már a Bolgár Népköztársaság akár megduplázhatja a szerszámgépgyártását, hogy kielégítse a csehszlovák üzemek igényeit. A bolgár gépek helyett említhetjük a szovjet halkonzerveket, személyautókat, vagy a lengyel és a magyar kozmetikai cikkeket, az NDK vegyipari termékeit. Egyszóval a közvetlen gazdasági együttműködés alaposabb oda-ПКА, HÁZTARTÁSI GÉP, HALKONZERV... @[pd2 [°>®[M®| j'-i —I о о I—I о о г~\ Ф f a hatvanas évek elején kilépett a KGST-ből. A visszafejlődés következményeként Albániát ma a világ szegény országai között tartják számon. A KGST-nek jó neve van a világban. A csatlakozott szocialista országokon — Mongólia, Vietnam és Kuba — kívül szoros és közvetlen a kapcsolat Jugoszláviával, amely megfigyelőként vesz részt a szervezet munkájában. Számos fejlődő és tőkés ország, köztük Irak, Mexiko, Laos, Angola és Etiópia, Gayana, Jamaika, Kolumbia, Afganisztán is szoros kapcsolatokat tart fenn a KGST-vel. A legfejlettebbek és a legsokoldalúbbak a kapcsolatok Finnországgal az 1973- ban megkötött szerződés nyomán. A tíz tagország területe ma figyelést, jobb megértést, több bizalmat, őszinte barátságokat is teremtett. Lenin egyik művében írta, hogy a szocializmus az emberek együttélését új, magasabb erkölcsi normák szerint fogja irányítani. A gyakorlat ebben is őt igazolja. A KGST nemcsak a szó nyelvtani értelmében bír fogalommal, munkaerkölcsünk meghatározója, normája is. Az exportra készülő árut nagyobb gonddal kell készítenünk, az importált gyártmányokat bizalommal fogadjuk. Így kell becsülnünk egymást, nekünk, akik a KGST képzeletbeli hatalmas üzemében együtt dolgozunk, közös jólétünkért munkálkodva. PETER PRlBYL mérnök a Csehszlovák Külkereskedelem dolgozója 'NO »
