Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-02-07 / 6. szám
,—v görög monda szerint, amikor az /A\ ember még nem ismerte a munkát ^ és a mesterségeket, Zeusz, az Olümposz ura magához hivatta lapetosz két fiát, az együgyű Epimétheuszt és a furfangos Prométheuszt, és reájuk bízta: ruházzátok fel a föld lényeit a különféle tulajdonságokkal és képességekkel. Epimétheusz a madaraknak tollazatot adott, a halak uszonyt és hajlékony testet kaptak, más állatokat karmokkal, erős fogakkal látott el, hogy élelmet találjanak és védekezhessenek támadóik ellen. Már minden tulajdonságot szétosztott az állatok között, amikor Prométheusz .észrevette: testvére megfeledkezett az emberről! Elhatározta, hogy ezt jóváteszi és ellopja az istenektől a tüzet. A tűz segítségével aztán az emberek megtanulták a mesterségeket, az anyag' megmunkálását és a fémek feldolgozását, téglát égettek és házat építettek, szerszámokat készítettek maguknak, s amint munka közben ügyesedett a kezük, dóul a burgonyát. Akármilyen jól raktározzuk is el, tavasz felé csírázni kezd, s tápanyagai jelentős részét elveszti, ízetlen, fogyasztásra alkalmatlan. De ha raktározás előtt néhány perces radioaktív sugárzás éri, a csírázás elmarad, raktározási ideje meghosszabbodik. Ugyanez érvényes a hagymára i$. A sampinyon gombát, az epret konzerválás nélkül friss állapotban csak egy-két napig tarthatjuk. Am a besugárzással két hónapig is friss marad! A fogyasztók, amikor megtudták, hogy radioaktív sugárzással tartósított élelmiszer került a piacra, bizalmatlanokká váltak. De amikor megkóstolták és azt tapasztalták, hogy izük változatlan maradt, minőségük pedig javult, megnövekedett az érdeklődés irántuk. A mezőgazdasági termékek feldolgozásánál nagy tartalékok vannak a radioaktív sugarak kihasználására. A hatodik ötéves terv végére például a hústermékeknél a romlást előidéző mikroorganizmusokat besugárzással irtják majd. Az állatok mesterséges megtermékenyítésére használt edényeket is e sugarak segítségével fertőtlenítik. Az értékes faszobrok, műtárgyak, képek tartósítására is nagyon jó bevált a kobaltsugárzás, amely megvédi a régiségeket a szótól és más kártékony rágcsálóktól. A múzeumok számára ez nagy segítség - felmérhetetlen kulturális értékeket ment meg a jövő nemzedeke számára. A radioaktív sugarak alkalmazása az emberiség egészségvédelmében, gyógyításában is forradalmi változásokat hozott. A rezi kutatóintézetben például még 1974- ben készítettek egy olyan készüléket, mely megkönnyíti a fájdalmas kivizsgálásokat bizonyos betegségeknél és segít a pontos diagnózis megállapításában. Ezt a 131—J nevet viselő berendezést, mely radioizotópot tartalmaz, az egész ország területén sikerrel alkalmazzák a máj, a vese működésének vizsgálatában A Ceské Budéjovice-i kerületi kórházban szemtanúi lehettünk annak is, hogyan gyógyítják a különböző daganatokat a radioaktív kobaltágyúkkal. Rudolf Rubes, a ramm рц©1¥1ЕтнЕ 1тж©1с туж е értékes faszobrokat, kulturális műveket radioaktiv besugárzással tartójak. Uo о ■о оU_ Az orvostudományban is egyre nagyább tért hódit az atom felhasználása. dioterápiai osztály főorvosa, hazánk fő onkológusa elmondta, hogy az országban ők alkalmazták először ezt a gyógyítási módot. Eddig több mint ezerháromszáz nőnél gyógyítottak kobalt- és izotópsugarak segítségével rákos daganatokat; a gyógyulási arány a betegségtől függően ötvenhetven százalék. Rosszabbak az eredmények a tüdődaganatoknál, ami gyakrabban a férfiaknál fordul elő. A kórház folyosóján gyermekeket is láttunk várakozni a gyógykezelésre. A főorvostól megtudtuk, hogy e csúnya betegség a gyermekeket is sújtja. Van, aki már daganattal születik. Már négynapos kisfiút is operáltak. A gyermekeknél leggyakrabban a vér- és csontrák fordul elő. Az atom békés célú felhasználására alakult nemzetközi bizottság segítségével Prága mellett intézetet építenek, melyben a gyermekek rákos megbetegedésének gyógyításával foglalkoznak majd. A mai Prométheuszok tüze — az atom - nálunk az emberiség javát szolgálja. Fölhasználása ma még kísérleti stádiumban van, de évről évre bővülnek azok a lehetőségek, amelyek békés célú kihasználásukkal segítik az emberiség előrehaladását. Prométheuszt, amiért ellopta az istenek tüzét, büntetésként a Kaukázus sziklájához láncolták, ahol egy saskeselyű harmincezer évig marcangolta a máját. A mai Prométheuszok csak akkor nyernék el mondabeli ősük - büntetését, ha megkísérelnék a tüzet az emberiség ellen fordítani! H. ZSEBIK SAROLTA egyre világosabb lett az értelmük is. A monda szerint tehát Prométheusz ajándékának, a tűznek köszönhette az ember, hogy kiemelkedett az állatok sorából, és megbirkózott a természet erőivel. A tűz végigkísérte az embert fejlődésének évezredein. A huszadik század elején új Prométheuszok jelentkeztek. A radioaktivitás és az atomok természetes bomlásának felfedezői új tűzzel ajándékozták meg az emberiséget. Amikor 1942. december 2-án Enrico Fermi olasz tudós vezetésével a chicagói egyetem stadionjában üzembe helyezték a világ első atomreaktorát, megnyílhatott az út az atomenergia békés céJú felhasználására. Magam is csodálkoztam, amikor megtudtam, hogy hazánkban már több mint ötven üzemben dolgoznak radioaktív anyagokkal. A villamos energián kívül a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban, orvostudományban, gyógyszergyártásban is használják. Az atom tehát egyre jobban behatol mindennapi életünkbe. Vegyük pél-Г7ПИ HARMINC évvel ezelőtt közgazdasági fogalmaink között egy új talált helyet. Kezdetben csak a politikusok, közgazdászok nyelvében, de nemsokára átkerült a mindennapi köznyelvi használatba is. Ez a fogalom a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, ahogy leggyakrabban írjuk és mondjuk: a KGST. 1949 januárjában Moszkvában találkozott hat szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, a Szovjetunió — képviselője, hogy elkészítsék ennek a sokoldalúan fejlődő gazdasági szervezetnek az alapokmányát. Egy évvel később az NDK és Albánia is csatlakozott a szervezethez. Ha már bevezetőben a fogalom ismertté válásánál is elidőztünk, meg kell említenünk a KGST ma már beszélgetéseinknek, vitáinknak ugyanúgy témája, mint az időjárás, vagy a sport. Néha már azt hinné az ember, hogy divat lett a KGST-ról beszélni. Tény, hogy a szervezet megalakulása óta egyre növekedett társadalmunkra és a többi szocialista országra gyakorolt hatása. Ezzel együtt életünket is megváltoztatta. Első feladata volt, hogy összehangolja a tagországok iparosítási terveit. Nem volt ez könnyű, hiszen az ötvenes évek elején csupán az NDK és hazánk volt iparilag fejlett ország; a Szovjetunió a háborús károk eltávolításán dolgozott. Az iparosítás CUKORBORSÓ, KOZM ennek ellenére sikeresen elkezdődött, mivel ez a három ország segítette a többnyire elmaradott, agrár gazdasági rendszert örökölt országokat. Ennek köszönhető, hogy fokozatosan megszűnt a KGST államok között meglevő különbség. Mindez abban az időszakban történt, amikor a Nyugat hidegháborús mesterkedései, gazdasági embargója nehezítette a szocialista országok életét. Nem tartott sokáig és a kereskedelem, az együttműködés szintjéről feljebb lépve előtérbe került a közös gazdaságfejlesztés új formája. Ennek a lényege, hogy az együttműködést már közvetlen a gyártás, az előállítás egybehangolásával megkezdik. A felismerés és a törekvés 1971-ben vált gya-
