Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-12-05 / 49. szám
C0 A Szlovákiai Nőszövetség hetilapjo Főszerkesztő: HARASZTI-MÉSZAROS ERZSÉBET Főszerkesztőhelyettes: JANDANÉ HEGEDŰS MAGDA Grafikai szerkesztő: SCHREIBER KATARINA Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB ZIVENA kiadóvállalata, 89719 Bratislava, Nálepkova 15 - Szerkesztőség 897 36 Bratislava, Martanovicova 20. Telefon: központ: 585 02, titkárság: 549 25 — Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat - Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél - Előfizetési díj negyedévre 23,30 Kcs. — Külföldi megrendelések: a Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálat - PNS, Ostredná expedíció a dovoz tlace, 884 19 Bratislava. Gottwaldovo nám 6. Magyarországon terjeszti o Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) -Előfizetési díj: egyéni, évi 180.- Ft. - közületi 220- Ft. Csekkszámlaszám MNB 215- 96162 A SÜTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaciarne, n. p„ 042 67 Kosice, Svermovo 47. indexszám: 49413. Kéziratokat és képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon: L. Lisicky felvétele Az eurorakétók kísértete nemcsak földrészünk 34 éves békéjét, hanem az egész világét fenyegeti. Arról nem is szólva, hogy ismét új fordulóval tetézi a fegyverkezési hajsza ijesztő spirálisát, és amellett veszélyesen megmérgezheti a légkört Kelet és Nyugat között. Az új típusú amerikai közép-hatósugarú nukleáris rakétafegyverek Nyugat-Európába telepítésének terve világszerte tiltakozást váltott ki, sok ezres tömegek tüntettek a nagy- és kisvárosokban a NATO tervei ellen, ezért járt Andrej Gromiko, szovjet külügyminiszter Bonnban és tárgyalt Schmidt kancellárral; békemozgalmak, pártok, szakszervezetek tiltakoznak, és számos nyugati politikus nyíltan állást foglalt a rakétatelepítési tervek ellen. Andrej Gromiko tárgyalásai befejeztével sajtókonferenciát tartott, amelyen többek között elmondta, hogy kormányát elsősorban az NSZK álláspontja érdekli, s mindjárt sajnálattal állapította meg, hogy az NSZK a rakétatelepités tervével egyetért. Hangsúlyozta: néhány NATO-orszóg kormánya úgy véli, hogy a Szovjetunióval az erő pozíciójából kell tárgyalni. Ez azonban - mondotta - előzetes politikai feltételt jelent és zavarja a megbeszélések bázisát. Egyik fél sem kényszeríthet a másikra olyan megoldást, amely számára elfogadhatatlan. A szovjet külügyminiszter nem titkolta aggodalmát, hogy a NATO új tervei beláthatatlanul hosszú évekre elodázhatnák a SALT—III. tárgyalások megkezdését, s ez a holtpont hatalmas veszélyt jelentene Európa békéjére és biztonságára nézve. A közelmúltban a belga De Haane városban megtartott európai leszerelési és biztonsági fórumon Fred Werner, a kaliforniai Claremont egyetem professzora kijelentette: „A Kelet és Nyugat kapcsolatai most valamiféle válaszúihoz értek. Vagy előre haladunk, hogy olyan megoldást találjunk, amely garantálja a békét és a biztonságot, vagy az őrült fegyverkezési verseny ellenőrizhetetlenné válik, és valamennyiünket megsemmisít. Sok időnk nincs . . ." Időnk valóban nagyon kevés, különösen, ha meggondoljuk, hogy az Egyesült Államok arzenáljában már több mint 10 000 rakétafegyvert halmoztak fel. De rakétákkal nem lehet a békét megvédeni ... - gé -Irán már több hete ismét a nemzetközi élet „rivaldafényében" áll - azóta, amióta a diákok elfoglalták a. íeheráni amerikai nagykövetséget, s oz ott tartózkodókat túszul ejtették, illetve egy részüket lapzártáig még mindig fogva tartják. A cselekmény súlyos konfliktushelyzetet teremtett az iszlám köztársaság és az Egyesült Államok kapcsolataiban, és olyannyira elmérgesedett, hogy félő: túlnőtt a szokványos diplomáciai rendezés keretein. A követelmény az, hogy az Egyesült Államok adja ki Iránnak az elűzött sahot, akit egy New York-i klinikán kezelnek. A túszügy rendezésének kilátásai ugyanis napról napra rosszabbodnak. Khomeini ayatollah kijelentette, hogy a túszokat kémtevékenység vádjával iráni bíróság elé állítják, amennyiben az Egyesült Államok nem adja ki Reza Pahlavit. Ugyancsak Khomeini felhívására Teheránban százezrek tüntettek az Egyesült Államok ellen, transzparenseiken „Halál a sahral", „Halál Carterre!" jelszavakkal. James Carter elnök nyilvánosan jelezte, hogy az Egyesült Államok esetleg katonai erőt alkalmaz Irán ellen, ha nem engedik szabadon valamennyi túszt. A fenyegetést alátámasztották azzal a ténnyel, hogy a távol-keleti támaszpontokról a Perzsa-öbölbe irányították o Kitty Hawk repülőgép-anyahaját és további öt hadihajót. Több diplomata. köztük Andrew Young, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete is megkísérelte a közvetítést, mindeddig eredménytelenül. A kormányok többsége elítéli az iráni magatartást (amely nem kis mértékben a vallási fanatizmus felkorbácsolásával manipulál). Szálaim Ahmed Szalim, az ENSZ 34. Közgyűlésének elnöke nyilatkozatot tett közzé, □ melyben felszólítja Khomeini ayatollahot az összes túsz szabadon bocsátására, mert ez megfelelne az ENSZ-tagáltamok általános követeléseinek. A tagállamok - hangoztatja a nyilatkozat — ragaszkodnak a diplomáciai személyzet és berendezések sérthetetlenségéhez, és tekintet nélkül az Egyesült Államok és Irán ellentéteire elkerülhetetlen, hogy következetesen tiszteletben tartsák a diplomáciai kapcsolatokról szóló nemzetközi megállapodásokat. A 47. hét a nagyvilágban Hétfő: - Bolíviában kétnapos konzultáció utón Lídia Gueiler államfőnek sikerült megalakítania a nemzeti egység kormányát, amely Natusch ezredes katonai juntáját váltja fel. Az Andok Paktum külügyminiszterei nyilatkozatban üdvözölték, hogy az országban helyreállt az alkotmányos rend, s baráti kapcsolataik folytatásáról biztosították az új államfőt. Kedd: — Az ENSZ-Közgyűlés 34. ülésszakán a ciprusi kérdés került megvitatásra. Algéria, Kuba, Guyana, India, Mali, Sri Lanka és Jugoszlávia közös határozattervezetet terjesztett a Közgyűlés elé, amely követeli, hogy Ciprusról azonnal vonuljon ki minden idegen katona, továbbá követeli, hogy a sziget két közössége, a görög és a török, mihamarabb újítsák meg konstruktív tárgyalásaikat a helyzet rendezéséről. Szerda: - Több napos szünet után helyreállt a hajóforgalom a Boszporuszon. A közlekedést az bénította meg, hogy egy görög teherhajóval összeütközött a nyersolajat szállító Independente nevű román tartályhajó. A román hajón több robbanás történt, az olaj egyharmada kiömlött és lángba borult. Csütörtök: - A legnagyobb szakszervezeti központok felhívására az olasz dolgozók - ebben az évben már másodszor - 24 órás általános sztrájkot tartottak, tiltakozásul a kormány gazdasági politikája, a nyugdíjak rendezetlensége, a tömeges munkanélküliség, a szolgáltatások és a lakbérek inflációs drágulása miatt, s követelték, hogy a kormány ne halogassa tovább e gondok megoldását. Péntek: - A francia parlament nemzetvédelmi bizottsága elutasította a Francia Kommunista Pórt parlamenti csoportja által előterjesztett törvényjavaslatot, miszerint oszlassák fel az idegenlégiót. A kommunista képviselők hangsúlyozták, hogy a gyarmati háborúkból oly hírhedt egységeknek semmi közük sincs Franciaország biztonságának védelméhez. Szombat: — A tunéziai fővárosban véget ért az arab állam- és kormányfők 10. csúcsértekezlete, amelynek záródokumentuma ismét leszögezte az Arab-Liga változatlanul egységes állásfoglalását a közel-keleti válsággal kapcsolatban. Titkos dokumentum rögzít egy Jasszer Arafattal kötött félhivatalos kompromisszumos megállapodást, amely szerint a palesztinok nem vonulnak ki Dél-Libanonból, de jelenleg nem indítanak onnan támadásokat Izrael ellen. Vasárnap: — Antonio Ramalho Eanes államfő elnökletével megtartott ülésén a portugál kormány fontos intézkedéseket hagyott jóvá. A kormány mindenekelőtt beszüntette a bérek növekedését betiltó rendelkezést, emelte a minimális nyugdíjakat, intézkedéseket fogadott el az egészségügyi ellátás javításával, valamint a lakásépítés bővítésével kapcsolatban.
