Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1979-01-03 / 1. szám

EGY NYOMDA ÚJJÁSZÜLETÉSÉNEK HÉTKÖZNAPJAI ЩЩ NI ^ il»rJ[1© [F/^Ш 6 Gutenberg óta az emberi kultúra fejlődésében a nyomda tölti be az egyik főszerepet. A szó, a gondolat — legyen az versben, prózában, hirdet­ményben, kiáltványban — nagyobb súlyt, jelentő­séget kap, ha nyomtatásban jelenik meg. De többről is vallanak a nyomdafestéket látott számok. Az első magyar nyelvű nyomdatermék Komjáti Benedek könyve (Szent Pál leveleinek fordítása) és valamennyi utána megjelent rene­szánszkori nyomtatott könyv volt a nyelvi és szel­lemi menedék. A könyvnyomtatás hazai hídján kötődött reménytelenségben sarjadó kultúránk az akkori világhoz, Európához. Azóta a nyomdáknak, a nyomtatott betűnek jelentősége fokozatosan nőtt. Rákóczi hadainak már újságot adtak ki, s ha a forradalomról beszélünk, szemünk előtt felrémlik 1848 és 1919, a Tizenkét pont, a Nemzeti dal és a Vörös Üiság. A nyomdák és a nyomdászok, kik mindig a haladás, a forradalmak szövetségesei voltak. Ilyen emlékeket idéz fel bennünk először a nyom­da, és csak aztán a forró ólmot, a rotációs techni­kát, a legmodernebb tipográfiai gépcsodákat. De térjünk még vissza a történelemhez, s rajta keresz­tül a múltbeni városhoz. Fél évszázaddal a sárvári után, a 17. század ele­jén alakult meg az első kassai nyomda. Ezzel a város eljegyezte magát a tipográfiai iparral. Az idén ünnepeljük századik évfordulóját a kassai nyomdai munkások első szociális szervezete meg­alakulásának. Ez a szervezet volt az elődje a nyom­dász szakszervezeteknek, de ide kötődnek munkás­­mozgalni sajtótermékeink hagyományai is. Itt jelent meg a Kassai Munkás, a Munkás és a Nőmunkás. De nemcsak hagyományaink, hanem jelenünk is ide kötődik. A Madách Könyvkiadó könyveinek nagy részét éppen a Kelet-szlovákiai Nyomda ké­szíti el, itt nyomtatják a magyar nyelvű tanköny­veket. Ennek a nyomdának a rotációs gépeiről kerültek le a TÉT, a Hét, a Szovjetbarát és — a mi lapunk — a Nő példányai is. Pontosabban három év után kerül vissza ebbe a nyomdába lapunk, hogy a szedéstől a postai elosztásig — az egész technoló­giai folyamatra itt kerüljön sor, s ne kényszerüljön két nyomda segítségére ahhoz, hogy megjelenhes­sen. HÁROMÉVES SZÜKSÉGÁLLAPOT 1975 áprilisában, egy évvel azután, hogy a nyom­da elnyerte „Az építésben szerzett érdemekért“ ki­tüntetést, tűzvész ütött ki. Az üzemcsarnokok és a korszerű géppark nagy része a lángok martalé­kává vált. A kár nagyságát fokozza, hogy az akkori nyomda nem volt elavult. Hiszen csak 1962-ben kezdett termelni, akkor alakult meg az új vállalat: a Kelet-szlovákiai Nyomda, az Athaeneum, az Erzsé­­bet-nyomda és a VIKO (1951-től Pravda) össze­vonásával. Még a tűzoltók birkóztak a konok, parázsló tűz­zel, de közben már megindult a termelés újra-IndI •

Next

/
Thumbnails
Contents