Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-01-24 / 4. szám
Amatőr IТттЪУШ ЦТ К ОШ ÚL : .т1й»’ ^ - «* V< т'к^Л ¥!% iV «т ■ <■ repedés, rianás barázdálta síkságokkal. A hegyek éles, sötét árnyékot vetnek. Az árnyékban dermesztő hideg van, a napsütötte részeken pokoli a hőség. Síri csend mindenütt, mert az űr nem vezet hangot. A Földről mindig ugyanazt az oldalát látjuk a Holdnak. Csak az utóbbi években sikerült lefényképezni a túlsó oldalt is, amelyen ugyancsak hegyláncok és völgyek találhatók, csak az elhelyezkedésük más. Az utolsó két évtizedben kezdték a Holdat közvetlen módszerekkel kutatni. A különféle amerikai és szovjet űrszondák eddig több mint 90 000 felvételt készítettek a Hold felszínéről. 1969. július 20-án lépett először földi lakó a Holdra, Armstrong és Aldrin az Apollo 11 űrhajósai. A gyakorlati információkon kívül 385 kg kőzetmintát hoztak magukkal. Feldolgozásuk, értékelésük még napjainkban is folyik. A csehszlovák csillagászok tekintélyét jelzik, hogy a Holdtérképen gyakoriak a róluk elnevezett kráterek, képződmények. (Pl. Andel, Biela, Becvar, Nusl, Purkyné, Safarik.) LADISLAV DRUGA, Ógyallai (Hurbanovó) Csillagvizsgáló Intézet REJTVÉNYÜNK: 1. Hány perc alatt ér a Nap fénye a Földre? 2. Mit nevezünk Naprendszernek? 3. Mit ábrázol a fénykép? (Galilei látta először a csillagászati távcsövén.) A válaszokat levelezőlapokon küldjék a következő címre: Nő szerkesztősége, 897 36 Bratislava, Martanovicova 20. - Amatőr Csillagászok Egyeteme. Minden jó választ jutalmazunk, a sorozat végér pedig értékes dijakat sorsolunk ki azok között, akik minden fordulc kérdéseire beküldik a válaszokat.
