Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1979-08-15 / 33. szám

AC0 SZAKÁCSKÖNYVÉBE Nagyanyáinknak a galambtenyésztés még az olcsón kitermelt húst jelentette. Ma is sokan ínyencfalatnak tartják a galambhúst, mely könnyen emészthető, mindamellett tápláló, s ráadásul gyorsan elké­szíthető. GALAMBBECSINÁLT Fiatal galambokat megtisztítunk, gondosan megmosunk, besózunk és kétfelé vágunk. Beletesszük egy lábasba, leöntjük forró olajjal vagy vajjal (három galambra számítva), 1 dl fehérborral, így pároljuk. Ami­kor már majdnem puha, tisztított nagyobb darabokra vágott gomba­szeleteket szórunk rá, és együtt pároljuk, amíg el nem fő a leve. Ekkor kivesszük a galambokat, a lábasban levő gombára kevés daralisztet szórunk, kissé sárgulni hagyjuk, majd finomra vágott zöld­petrezselymet keverünk bele. Meg­borsozzuk, felengedjük zöldség­lével, és visszatesszük bele a ga­lambokat. Tálaláskor néhány kanál sűrű tejfölt keverünk hozzá. Körít­­hetjük galuskával, rizzsel vagy krumplipürével. TEJFÖLÖS GALAMB CITROMOSÁN Négy fiatal galambot megtisztí­tunk. Besózzuk és igen vékony, majdnem átlátszó szalonnaszeletek­be burkoljuk. Tűzálló üvegtál alját kivajazzuk, belerakjuk a galambo­kat, leöntjük féldeci citromos bor­ral, és puhára pároljuk. Ezután tepsibe tesszük, leöntjük 2 dl tej­föllel, és forró sütőben hirtelen tűz­nél pirosra sütjük. Gombás rizst adunk hozzá. GOMBÁS RIZS A gombát jól megtisztítjuk és na­gyobb darabokra vagdaljuk. Finom­ra metélt vöröshagymát fonnyasz­­tunk, megpaprikázzuk és rátesszük a gombát. Megsózzuk, megborsoz­zuk, és takaréklángon puhára pá­roljuk. A rizst megtisztítjuk és forró olajra dobjuk. Egy kevés ideig állandó kevergetés közben pirítjuk, majd felengedjük vízzel. Megsóz­zuk, beleteszünk egészben egy kö­zepes vöröshagymát, és fedő alatt puhára pároljuk. Amikor kész, egy csokor finomra vágott petrezselyem­zöldjét vegyítünk hozzá, elkeverjük, és hozzátesszük a párolt gombát. Igen finom, ha idényzöldségből friss salátát adunk hozzá. TOLTOTT GALAMB A galamb mellén a bőrt felfejt­jük és a galambot megtöltjük. Töl­telék: Tejbe áztatott áttört zsemlét egy tojássárgájával, kevés vajjal, sóval, borssal, elkapart csirkemájjal összekeverünk, egy pici apróra metélt zöldpetrezselymet is adha­tunk bele. Tűzálló edényt megke­nünk vajjal, beletesszük a galam­bokat, betakarjuk, és a sütőben, mérsékelt tűzön pirosra sütjük. Ro­pogósra sült krumplit, krumpli­­pürét tálalhatunk hozzá. SÜLT GALAMB A galambokat megtisztítjuk, meg­mossuk, besózzuk, a mellét és a combjait megtűzdeljük füstölt sza­lonnával, tepsibe tesszük, egy ke­vés olajat öntünk alá, és gyakori locsolgatás közben pirosra sütjük. Petrezselymes rizzsel, vagy krumpli­val és salátával tálaljuk. GALAMB BORBAN A húst óvatosan leszedjük a csontokról és szeletekre vágjuk. A szeleteket rétegezve lábasba rak­juk, minden réteg közé apróra vá­gott petrezselyemzöldjét, reszelt hagymát, apróra vagdalt gombát, sót és borsot teszünk. Legfelül be­borítjuk füstöltszalonna-szeletekkel, 2-3 dl fehér bort öntünk rá, be­takarjuk és pároljuk. Amikor már majdnem puha a hús, hozzáöntünk fél dl olajat és tovább pároljuk. ÖSZIBARACKFAGYLALT Egy kg őszibarackot megmosunk, lehúzzuk a héját és átpasszírozzuk. 3 tojássárgáját elkeverünk 35 dkg cukorral és hozzáöntünk 7 dl tej­színt vagy nyers tejet. Tűzre tesszük és állandóan erősen keverjük, amíg forrni nem kezd. Ezután levesszük a tűzről és tovább keverjük, amíg ki nem hűl. Ráöntjük az átpasszírozott barackra, jól összekeverjük, rácsos fagylaltformába öntjük, és hűtő­­szekrényben megfagyasztjuk. ŐSZIBARACK PONGYOLÁBAN A gyümölcsöt megmossuk, ketté­vágjuk, kiszedjük a magját, konyak­ban vagy rumban megforgatjuk, sűrű palacsintatésztában megmárt­juk, és forró olajban kisütjük. Még melegen, vaníliás cukorral meg­hintve tálaljuk. A recepteket Szladkó Mária prágai (Praha) és Nagy Ilona kassai (Kosi­ce) olvasónk küldte be. NÉMETH IZABELLA az udvardi (Dvory n/2.) gyermekévi akcióról küldött részletes beszámolójában az alábbiakat írja: „A hnb és az efsz 70 férőhelyes bölcsődét épít 3 600 000 korona értékben. Átadását eredetileg 1980 áprilisára tervezték, s most azon fáradoznak az építők, hogy október 1-én, tehát hat hónappal előbb fejezzék be a munkájukat. Ez lenne az ő gyermekévi ajándékuk. Ugyanakkor, 1979. október 1-én kez­denék a 120 férőhelyes óvoda munká­latait, előre hozva ezáltal annak át­adási idejét. Ezek a létesítmények társadalmi munkában épülnek, fedezetük az a 3610 egyéni vállalás, melyet a falu lakói és a tömegszervezetek a nem­zetközi gyermekév és a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója tiszteletére tettek. A vállalás 69189 munkaóra, anyagi értéke 969 920 ko­rona. Ez a szép eredmény a jó szer­vezésnek, céltudatos agitációnak is köszönhető. Gyermekekhez szóló rendezvé­nyeink közül a június elsejei sport­nap, a hnb elnökének díjáért kiírt közlekedési verseny, a délutáni kar­nevál, a június másodikai honvédel­mi verseny és kerékpártúra említés­re méltó. Június harmadikén a na­gyobb tanulók kiránduláson, a kiseb­bek az „Űt a meseerdőben“ szóra­koztató vetélkedőben vettek részt. A nyár folyamán a helyi társadalmi szervezetek budapesti kirándulásra viszik a gyerekeket.“ Az udvardiak tevékenysége példa arra, hogy közös munkával, jó szer­vezéssel maradandó értékek és élmé­nyek hozhatók létre. Ilyen élményekről tudósít DÁNIEL ERZSÉBET is: „A szálkái (Salka) CSEMADOK irodalmi színpada ked­ves gyermekévi meglepetésnek szán­ta azt a mesejátékot, amelyet mű­sorára tűzött. Bemutatták már a helyi óvodában, a párkányi (Stúrovo) gyermekotthonban, és a nagykéri (Milanovce) dal- és táncünnepélyen. A kis mesekedvelő nézők mindenütt nagy örömmel és lelkesedéssel fo­gadták.“ HAJTMANN KORNÉLIA olyan eseményről számol be, melynek a szereplői voltak a gyerekek. „Pár-Levelezőink írják kánynánán (Stúrovo-Nána) az utcai pártszervezet, a Vöröskereszt, a Jed­­nota, a sportszervezet és a SZISZ anyagi és erkölcsi támogatásával gyermekkarnevált rendeztek. A pöty­­työs ruhás óvodások, a kék inges pionírok, a táncos-babás lányok me­nete sok nézőt vonzott. Utána az Ifjúsági Házban tapsolhattak vidám műsoruknak, melyet igazi diszkó követett. Száraz Gyula, a SZISZ diszkó-mestere gondoskodott a jó „talpalávalóról“. A rendezvényen kis — vásárral egybekötött — könyvkiállítás volt. Sok gyerek tért haza könyvvel a kezében.“ Gondolatébresztő az utóbbi moz­zanat: az anyagi jólét, a szép kör­nyezet biztosítása mellett gyerme­keink szellemi gyarapodására sem ártana jobban ügyelni... 1979. június 21-én író-olvasó talál­kozót rendezett Ordódy Katalinnal a zsitvabesenyői (Besenov) nőszerve­zet, Varga Márta pedagógus veze­tésével. Az asszonyok örültek, hogy az írónőnek tetszett az „Ügyes ke­zek“ kiállítása, és a helyi .éneklő csoport műsora — írja FURUGLÁS MARGIT besenyői tudósítónk. Faluszépítő akció dolgos résztvevői voltak a szentesi (PleSany) asszo­nyok. Kapával, gereblyével „fel­fegyverkezve“ indultak „hódító had­járatukra“. Az akciót a hnb hirdette meg, az asszonyokat Boda Klára ta­nítónő, a helyi nőszervezet elnöke vezette. A tudósítást pedig KUL­CSÁR ÁGNES küldte. — A nemzetközi gyermekév és az SZNF 35. évfordulója tiszteletére a losonci (Luéenec) konzervgyár nő­dolgozói kézimunka-kiállítást ren­deztek, kultúrműsorral egybekötve. Vendégünk volt Ján Braéko, az SZNF partizánja, emlékeiből élén­ken vetítődtek elénk a harcok sors­döntő pillanatai. A rendezvény szer­ves része volt a szolidaritási alapra összegyűjtött 24187 Kés ünnepélyes átutalása a vietnami gyermekek megsegítésére — írja MAGDA MAR­­TINCáKOVÁ, a szakszervezet üze­mi bizottságának elnöke. Kiállításuk anyagából ízelítőül egy terítő-kollek­­ciót mutatunk be. L

Next

/
Thumbnails
Contents