Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1979-01-17 / 3. szám

de sok az olyan apróság, aminek nem tudunk örül­ni. Nem jó az, hogy a nyugati megrendelők a fér­finadrágokat 29 féle nagyságban rendelik, míg bel­kereskedelmünk 7 nagyságban. A konfekció külde­tése, hogy mindenkire jó legyen. Más téma, hogy modelljeinkből mit vesz át és mit nem a belkeres­kedelem. Az sem jó, hogy gépeink nagy része el­avult. Több korszerű, programozható automatára lenne szükségünk, hogy megszüntessük a könnyű­iparban a nehéz fizikai munkát, pl. a vasalást. A kézi és gépi munka kombinálása sem képes az olyan jó minőség előállítására, mint az automaták. Természetes, hogy szembeszegülünk a nehézségek­kel, természetes, hogy fölösleges anyaghiány ese­tében a lehető legrugalmasabban állunk át egy póttermékre, hogy korszerűtlen gépeinkkel is meg akarunk maradni a világpiacon, hiszen terméke­ink nem a körülményeinket, hanem minket rep-1. Dr. Stefan Kravéák vállalat igazgatója a 2. Minőségi munkát végző kezek... 3. Anna Mattová műszak­­vezető 4. Az 1978-as termelési tervet (743 millió helyett 745 millióra) túlteljesí­tették 5. Magasabb színvonalra emelték a szocialista munkaversenyt 6. Tíz év alatt 99 új szo­cialista brigád alakult Huszár Tibor felvételei rezentálnak. Vállalunk túlórákat és feszített mun­kaütemet, hiszen szocialista brigád vagyunk, de ugyanakkor hiszünk és reménykedünk abban is, hogy korszerűbb gépeken és átgondoltabb nyers­anyagellátás mellett fogunk dolgozni a közeljövő­ben. Ez a meggyőződés éltet. Hiszen ha energián­kat jobb feltételek között fektettük voina a mun­kába, az „egyensúlyozás” helyében nagyon nagy értékek, a többlet született, termelődött volna meg A szocialista brigádok címszó kétféle lehetőséget takar. Az egyik a rosszabbik, de könnyebbik for­ma, a statisztikai számadat, a formális brigádmoz­galom kimutatásokkal elrejthető lehetősége, a má­sik a formalitásmentes *új termelési és társadal­mi közösségek megteremtése és ezen keresztül a szocialista demokrácia széles frontú megalapozása. Az eperjesi ruhagyárban ezt a másik, a tartalma­sabb formát választották, lehetőségeit próbálgat­ják. Az eredmények azt bizonyítják, hogy ez az út az értelmes, követésre érdemes távlat felé vezet. A Ruhmpari Vállalat a tavalyi évben minisztériumi vándorzászlót, ez év első félévi eredményeiért pe­dig a vezérigazgatóság, a Slovakotex vándorzász­laját nyerte el. Anna Mattová üzeme, az eperjesi üzemrészleg már háromszor egymás után elnyerte a vállalat vándorzászlaját Pedig éppen ez az üzemrészleg készíti a legigényesebb termékeket, gyártmányai­nak 70 százaléka exportra készül. — A szocialista brigád nem gyógyír — mondja az igazgató és nem varázsszó, amitől meggyógyul­hat minden bajunk. Ma ezzel a szóval, ezzel a módszerrel lehet terjeszteni a tisztességes munkát, a becsületes helytállást, a hétköznapok hősiességét. Fejlett szocialista társadalmunkban olyan tudatos a munkásság, hogy csak nyílt lapokkal lehet ját­szani. És csak így érdemes, mert akkor társulnak az emberek, felveszik a közös harcot. Azt sem tit­kolhatjuk el, hogy a termelékenység fejlesztése az adott keretek között szűk lehetőségeket kínál. Min­den dolgozónk tudja, hogy a korszerűsítésben le­het csak bíznunk. Stanislav Mráz mérnök a külkereskedelmi osz­tály vezetője szerint termékeiknek jó neve van a világpiacon. Ez pedig azt jelenti, hogy megfelelő korszerűsítéssel tovább fokozható a nyeresség mind a dollár- mind a rubelelszámolás zónájában. A leg­fontosabb alap — hátország — a szakképzett és teremteni vágyó munkásnők Ok a fejlődés — a fejlesztés — biztosítékai. A ruhákon, amelyeket készítenek nincs kicsi cédula ilyesfajta szöveggel: „Made in szocialista munkaerkölcs”, de aki megvá­sárolja és viseli ezeket a ruhákat, talán megérzi ezt. gAgyor Péter N01»

Next

/
Thumbnails
Contents