Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-06-27 / 26. szám
...... bujdosó nemzetemmel együtt élek, halok! Isten engem úgy segéljen!“ — visszhangzik a szó az ebédlőpalotában. Ha ez nem üres fogadalom, érzik az asztalnál ülők, de a magatartás akarata benne ég, akkor sok. A legtöbb, ami egy ifjú hadvezértől kitelik. Az ifjú hadvezérhez hozzászegődötl a szerencse: nagy sikerrel nyomult előre bujdosó hadával. Megverte a császár két ellene küldött tábornokát, Leslie-t és Loborde-ot, megvette Putnok, Torna, Murány várait, ő aratta le a bányavárosok aranytermését, Kassát- körülzárta, Liptában és Árvában visszafoglalta ősi birtokait, mire elküldte hadait Ausztria és Morva széleire, s azokat dúlatta, hogy a császárt Bécsben békeajánlatra kényszerítse. De ha békét nem is ajánlott fel az ijedt bécsi udvar, fegyverszünetet azonban annál szívesebben kötött. A farsangi húszfokos hideg, a méteres hótorlaszok és járhatatlan utak ellenére a küszöbön álló béke híre bejárta a kifosztott falvakat, rettegő városokat, begubózott kastélyokat és udvarházakat, és örömmel töltötte el a szíveket. Mégiscsak legény a talpán ez a Thököly, hogy a bujdosók élén fegyverszünetet, majd pedig várható békét kényszerít ki a császártól! Zrínyi Ilona is fenn, Makovica várában boldogan köszönti a reájuk virradó fegyverszünetet. Büszke, hogy az ifjú Thököly Imre ilyen erős karú hős, ilyen helyét megálló ember... Mivel bizony ott tartanak: Thököly uram, aki semmibe sem veszi a korkülönbséget, elérte nála a fejedelmi özvegynél, hogy megvonhassa néki vágyát és törekvését o házasságkötésre. A levélben pedig, amelyet hozzá eljuttatott, azt is tudatta, hogy Teleki Mihály kancellár és Veér Judit leányának, özvegy Apafi Miklósáénak visszaküldötte jeggyűrüjét, minekutána azt az eljegyzést úgy „fortélyoskodták" ki tőle Erdélyben ... Nemegyszer jutott ez azóta Ilona eszébe. Ki tudja, mely titkos csapdával, mely könnyűvérű asszonyi csábítással birták reá a szerencsés kezű hadvezért, hogy a kancellár elözvegyült leányával jegyet váltson ... Mert Thököly uram leveléből, amikor ezt a kapcsolatot érinti, minden beszél, csak szerelem nem. És most, hogy ő Zrínyi Ilonához közeledett, hogy szabad volt vele kapcsolatba jutnia: egyetlen rándítással elszakítja a köteléket. Nem bánja, hogy DÉNES ZSÓFIA / imxmri 12. HÍV! az erdélyi kancellár leányát ezzel vérig sérti, és porig alázza. Mi lesz — töpreng Ilona —, mi lesz ezek után a gonosz és nagy erejű Teleki uram bosszújával? Bizton várva várja az órát, hogy Thököly Imre valamennyire legyöngüljön ... Talán hogy sebekből vérezzen, amiket mások ütöttek .... Hogy védtelenül terüljön el. és akkor majd lesújt Teleki uram, erre számítani lehet - ha valaha eljő az a nap. Vagy pedig sikerül neki végleg Telekiék fölé kerekednie? A jövő titka! De mit bánja gonosz Telekit — szerelmes Thököly Imre. A kuruc fővezér nagy hadisikereivel szemben a felvidéki városokat egytől egyig német katonaság szállta meg. Patakra is bevonult a császári őrség, hiszen ezért is tölti a telet Makovica váróban Ilona. A megszállás csak Munkácsot és Ecsedet kímélte meg, ezt érte el súlyos áldozatok árán Báthori Zsófia a jezsuitákon át. Az öreg fejedelemasszony pedig az ő munkácsi sasfészkéből, ahol együtt fészkel szeretett szerzeteseivel, menye- felé szurkálóbb és zsémbesebb, mint valaha. Bármely titkos volt is két éven át Zrínyi Ilona levelezése Thökölyvel, az öreg Rákócziné zsoldjában álló papok és apácák sok mindenre felhívták őkegyelme figyelmét, ő azután nem is rejtegette semmiképp menye előtt, hogy sohasem adná beleegyezését Ilona újabb házasságkötéséhez. Elsősorban is az ő fiának özvegye, fia gyermekeinek anyja ne menjen újra férjhez, és ne öltözzék világ skandalumjára piros bársonyba, karmazsinba, aranyba, hanem üljön gyászt. Ügy, miként egy Rákóczi özvegyéhez időtlen időkig illik. Miként ő, Báthori Zsófia tartózkodott az élettől fejedelmi ura halála után, pedig ő is fiatal volt még, amikor kisfiával magára maradt. De ő - miként az illik, és hív lélekhez való - eltávolodott a földi dolgoktól, és minden szenvedélyével csupán imádott egyháza karjaiba vetette magát. Miért nem követi az ő példáját Ilona? Azt természetesen nem látja meg önmagában Báthori Zsófia, hogy miközben erkölcsről prézsmitál, legfőképpen irigyli, hogy Ilonát szeretik, és hogy szeret. Annál inkább hangoztatja mindazt, amiért — úgy véli — az asszonyi erényerséq nevében igazságos joga elítélnie Ilonát. legjobban az keseríti, hogy választottja a bujdosók vezére, azé a gyülevész. sehonnai népé, elbocsátott katonáké, összeverődött pórságé, szökött lobbáqyoké, ordas farkasoké, akik ellen neki évek óta védenie kell várait és uradalmait. Bár igaz, hogy a bujdosók ajánlatokkal akarták őt rávenni, ne makacskodjék ellenük, mint ellenség, de csatlakozzék ő is békésen hozzájuk. Ne tapossa vérbe a protestánsokat, ne hurcoltassa el őket, ne gyújtássá fel házaikat. Felnevet fagyosan, pokoli iróniával. Mit mondott ő legutóbb is Wesselényi Pál uramnak — annak az eretnek Lónvdi Anna fejedelemasszony fiának -. aki mert nála jelentkezni Thököly úrfi nevében a bujdosók ajánlatával? „Megnézett engem kegyelmed? Én? Soha! Nem akarom magam állhatatlansággaf megjegyezni!" A pontot úgy tette a mondat után, hogy öklével rávert az asztalra. Másnap Dedig felgyújtotta Beregkovácsit. Mivel híre járt, hogy a falu titkosan eretnek. A bujdosó lutheránus Thököly merte azt, hogy fölemelje szemét az ő menyére! Hallatlan merészség! Úgy hát az óriás vagyon, mely a Rákócziaknak főidben és várakban itt a Felföldc.i elfekszik - az a lutheránusok faláiiksógát táplálná? Az mind hadieszközzé válna az ő kezükben a katolicizmus ellen? A Rákóczi-vagyon lutheránus kézen tehát legelsősorban a papokra sújtana le. Az ő papjaira ... — Atkozott Zrínyi-lyány! (folytatjuk) SZÁZ ÉVE SZÜLETETT A Móricz család Sárospatakon. A szülőföld a nagy tágasságot, a színes és csillogó végtelent jelenti, a tavaszi napfényt és a tág tüdőt.. . Számomra Csécse szín, hang, íz, szag és tapintáns. Az öt érzék indukciója kitölti a szülőföldről minden élményemet. (Csécsen született, Szatmár megyében, az anyakönyvi bejegyzések szerint július 2-án, a családi hagyomány szerint június 29-én, Péter-Pál napján.) Az esküvői képen Jankával ... az volt a legnagyobb baj, hogy nem akartam elvégezni az egyetemet. Nem akartam hivatalnok lenni, se ügyvéd, se bíró, se semmiféle foglalkozású ember: csak író akartam lenni. ... Az író . .. nem levegőből dolgozik, hqnem a valóságból ... az élet ránézve a laboratórium, ahol ő maga mint szereplő éppen azért olyan idegen, mert az agya szakadatlanul egy külön, önző munkát végez: fotografál, boncol, elemez, csoportosít, feldolgozza kész anyaggá a lénye bűvkörébe került létet. (1911-ben megjelenik nagy feltűnést keltő regénye, a Sárarany és egy nyaralás élményeiből született kisregénye, Az isten háta mögött. Az ezt követő években regények, novellás kötetek, színművek sorát jelenteti meg.) Móricz Balogh Edgárral A regény nem kitalált dolgok sorozata, a regény a lélek tükre. Mindegy, hogy megtörténtek-e a leírt események : az író a keretet úgy tölti meg mézzel, mim a méh, s ez a méz is csak részben az övé: benne átfinomul, mézzé válik valami, amit mint nyersanyagot szívott fel harcok, ütődések, szóval a munka közben. (1927 — A szlovákiai magyar ifjúság meghívására előadókörútra utazik, s megismerkedik a Sarlós mozgalommal. Látogatását 1930-ban megismétli, ekkor előadást tart Pozsonyban és Prágában is.) Az utolsó fénykép 1942-ből Én hosszú pályámon ahhoz edzettem magamat, hogy csupa olyan dolgot írjak le, amit más szégyellt volna meg is érinteni... (1942: Júniusban c könyvnapra megjelenik utolsó regénye, a Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét. Augusztus végén agyvérzés éri, szeptember 4-én hal meg Budapesten, a Korányi klinikán.)