Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-04-25 / 17. szám
□ Q)\PU a kertészmérnök nazt a mondást kitalálta, hogy senn lehet próféta a saját hazájában, biztosan nem volt csallóközi ember. Mert akárhovó menjen is a csallóközi ember tanulni vagy világot látni, dolgozni — hazatér, hogy megpróbáljon ha nem is próféta, de szűkebb szülőföldje számára hasznos lenni. Nem kivétel ezalól Bors Borbála sem, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Egységes Földművesszövetkezet fiatal kertészmérnöke. Harmadik éve dolgozik már. Amikor elvégezte a Budapesti Kertészeti Egyetemet, alig várta, hogy hazatérjen. Édesanyja szavai jártak az eszében, menjen inkább pedagógusnak, az való nőnek. És saját elhatározása, ami szőlőmetszés közben, édesapja mellett szilárdult meg benne: nem az anya hivatását, az apáét folytatta. Csakazértis! Mert ismeri a csallóközi szemléletet. Itt gyerek születik meg lányka, a nőt és a férfit úgy különböztetik meg, hogy az ember meg az asszony ... Az az idő már elmúlt, amikor az asszony az ember mögött mehetett csakagyalogúton, de azért ott él még ez a nézet mélyen földijeiben. Nem is csodálkozott, amikor meghallotta a háta mögött összesúgni az embereket: Mit akar itt egy nő? A szőlészetben! Férfimunka ez... Mert szakképzettségének megfelelően a szőlészet irányítását szerette volna átvenni. Menynyit izgult, hogy igyekezett, hogy ne valljon szégyent. Milyen kritikus szemmel figyelték! Talán észre sem vette igyekezetének külső jeleit: amikor hazajött, hosszú hajával olyan más volt, olyan városi, idegen. Ma sportos kabátja, rövidre vágott haja, még a mozdulata is olyan, mint a többieké, az itthoniaké. A szőlészethez januárban hozzácsatolták a kertészetet Ezt is rábízták. Még a szövetkezet pincéjét is .. . I pedig ez aztán igazán férfímunka. Azóta az itt termő bort úgy emlegetik: I „A Boriska bora ...” Igaz, sok ideje rámegy, hogy minden I rendben legyen, a szőlőtőkék is, a hordókban levő bor is. De hogy gyorsabban térüljön-forduljon, motorosán járja a birodalmát. Bérházi lakását nem nagyon szereti, csak arra jó, hogy elzárja a külvilágtól. Főz, olvas, tanul. Most már a szakkönyveket is másképpen olvassa, mint az iskolában. Szereti a mozit, a színházat, a hangversenyt. Tagja a járási SZISZ mezőgazdasági klubjának. Mindig kitalálnak valamit: gépészeknek ügyességi versenyt, a borászoknak borászati versenyt rendeznek. Hétvégén rohan haza a szüleihez Keszölcésre (Kyselica). Apjával végignézi az ültetvényeket, megbeszélik mire milyen vegyszer kellene. És kapálnak, gyomiáinak, mert édesapja mindig azt mondja, két kertész van a házban, szégyen lenne a gyomos kert... Itt érzi jól magát. Ha érzi a föld szagát, ha keze, kapája nyomán termést ígér a kert, a szőlő. Mi ehhez mérten a nagyváros rohanása, a fények, a színházak?... Azt, ha akarja innen is elérheti éppúgy, mint más ... mint I a legtöbb idevalósi ember. Szeretik a részlegen dolgozó asszonyok. I Azok is, akik nem tudnának másutt dől- I gozni, csak itt. Akik szeretik a földet, ezt I az esőben-napsütésben nehéz munkát. És I szó nélkül is megértik — érzik — Boris- I ka is úgy van ezzel, mint ők. Vannak I akiknek kényszermegoldás a szövetkezet. I Szívesebben mennének a konzervgyárba, I baromfifeldolgozóba dolgozni, de a fér- I jük nem engedi őket. Ebéd kell a család- I nak — délben sietnek haza. Boriska őket I is megérti, segít ahol tud, s biztatja az I asszonyokat, ez a munka is könnyebb lesz I egyszer... A nyugdíjasokra is szükség van még, nem is tudnak meglenni nélkülük. Elmegy értük, meghallgatja a panaszukat. Az egyiknek a lába nem bírja már az állást, a másiknak a dereka a hajlást. Van, aki a vegyszerre érzékeny. De I a figyelem, a jó szó pótolja, ami a I munkakörülményekből és a hetvenéves I emberek munkabírásából hiányzik. Tavaly a negyvenhektáros kertészetben három és fél millió korona értéket termeltek. Az idén ezt az értéket harminc hektáron akarják megtermelni. Boriska tervei, elképzelései mások voltak az iskolában, mint amilyen feladatok elé a mindennapi gyakorlat állítja. A kísérletezésre — amit annyira szeretne megvalósítani — nem jut idő. Az anyagbeszerzés sok utánjárást, a munkaerőhiány torlódást okoz. A szervezés azt az időt is leköti, amit tudományos munkára szánna inkább. Mit szeretne még? Átgondoltabb, a nők fáradságát jobban értékelő normákat. Megbízható kertészeti gépeket, hatékony növényvédőszereket, és azt, hogy a férfiak egyenrangú munkatársnak ismerjék el! H. ZSEBIK SAROLTA
