Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-01-10 / 2. szám
Választ adhat viszont az az aszszony, aki tépett ruhában, karján csecsemőjével ül a lépcsőkön és szomorúan tekint a kicsinél valamivel nagyobb lányára, aki kinyújtott kézzel jön felénk — koldul. Vagy az a roggyant öregember, aki hiába várta, hogy a metrón ülőhelyet kapjon. Tizenöt-tizennyolc éves suhancok terpeszkedtek rajtuk, s azzal szórakoztak, hogy késükkel a plüssüléseket hasogatták. Milyen vagy hát Róma a valóságban? Nagy kiterjedésű, kedvező éghajlatú, a jómódúak száméira bizonyára vonzó is. Történelmi emlékeidet modern épületek váltják fel. Az olyan emlékmű, amely az idegen számára értékes, egyre kevesebb. Nem kell törni a fejünket, miért. A világbajnokság végén az utolsó Rómában töltött éjszakán gondolatban egyre gyakrabban jártunk ott, ahol repülőgépünk néhány óra múlva leszállt. Nem kell már attól tartanunk, hogy nyilvánosan meglopnak, kirabolnak, az utcai árusok ■ ■8 Ahol a korrupció oi úr: о hivatalok negyede becsapnak. Rómában erre minden olyan esemény kedvező, amikor több turista érkezik a városba. Ilyen volt a pápa halála és a világbajnokság is De jó is lesz újra otthon! Nálunk ugyan nincs Forum Trajanum, a legnagyobb és legpompásabb császári tér, nincs Circus Massimus, amely hajdanán 185 000 nézőt fogadott be, nincs Piazza Navona, Piazza del Gesu, sem Piazza di San Pietro. De van valami más. Ami a miénk, a sajátunk! TIBOR LUKAC TITKON INNEN TITKON TÜL Amatőr Csillagászok Egyeteme A világűrben szűkebb környezetünknek a Naprendszert tekintjük, amely a Napból és a körülötte keringő égitestekből áll: a bolygókból, kisbolygókból, üstökösökből, meteorokból, és a bolygóközi porból. Ebben a rendszerben a távolságokat a csillagászati egységgel, vagyis a Föld-Nap távolsággal (mint egységgel) fejezik ki. Ez a csillagászati egység 150 millió kilométer. A Naprendszer határának jelenleg a kb. 100 milliárd üstökösre becsülhető felhőt tekintik, ezt a távolságot pedig már fényévben mérik. A fényév azt a távolságot jelenti, amelyre a másodpercenként kereken 300 000 km-es sebességgel haladó fény egy esztendő alatt eljut. Fényévben kifejezve a Naprendszer határa: 1-1,5 fényév. Ilyen nagy térségben a Nap gravitációs hatása. Fénye 8 perc alatt ér a Földre. A Nap a körülötte keringő égitestekkel egy nagyobb rendszerbe, a csillagokból álló Tejútrendszerbe illeszkedik. A Nap tehát csak egy csillag a Tejútrendszer vagy a Galaxis mintegy százmilliárd csillaga közül. A földi élet nagyrészt a Napnak köszönhető. Nélküle egyetlen élőlény - ember, állat vagy növény sem élne a Földön. A napsugár adja a meleget, a fényt, az idézi elő az esőt, a szelet, a víz körforgását, fgy hát mi, emberek, inkább vagyunk a Nap gyermekei, mint a Földé. Ezt már az ókori népek is megsejtették, ezért úgy képzelték, hogy a Nap isten. Dicsérték jóságát, hirdették mindenhatóságát. A napisten jelképét, a kerek pajzsot, rávésték a határkövekre, a templomok és paloták falára. A tüzet pedig a napisten megtestesülésének tartották, s ezért a templomokban örök tűz égett. így maradt ránk a lángoló pajzsszimbólum. A tudósok ma más szemmel nézik a Napot, bár állandóan izgalmas kutatási terület. A Nap akárcsak a többi csillag, hatalmas gömb, átlagtávolsága a Földtől 149,5 millió kilométer. Anyagát magas hőfokon izzó gázok alkotják. Sugárzó-A NAP sának forrása a hidrogénnek héliummá való átalakulása. A hidrogén elem magjaiból épülnek fel, és az átalakulás óriási energiát szolgáltat. Ez az energia széjjelfolyik a világűrben, és évmilliók óta világit, melegít, energiát termel. A Nap sugarainak csak nagyon kicsiny - mindössze kétmilliárdod része éri el a Földet. A többi a világűrt járja be minden irányban. Tudjuk, hogyha egy test energiát bocsát ki, akkor az fokozatosan kihűl. Ez vár a Napra is. Jelenlegi számításaink szerint ez csak tizmilliárd év múlva következik be. A Nap tömbje több rétegből áll. Mi csak a külső - mintegy 500 km vastag, 6000 C hőmérsékletű köpenyét látjuk, azt is csak egy fényes korongnak. De ha távcsövön nézzük, akkor a korongon különböző alakú foltokat is észreveszünk, - a napfoltokat. Galilei első csillagászati távcsöve jelezte először, hogy a Nap korongján időnként foltok keletkeznek, majd eltűnnek. De Galilei hiába próbálta a vezető egyházfőknek megmutatni a napfoltokat, azok nem mertek belenézni a távcsőbe, mert attól féltek, hogy őket is megszállja az ördög. Generációk százai fogadták el minden meggondolás nélkül a bibliai teremtéslegendát. Csak amikor Kopernikusz besorozta a Földet a Nap körül keringő bolygók közé, jött létre a Föld keletkezése tudományos magyarázatának szakmai előfeltétele. Ehhez azonban még a társadalmi feltételeknek is ki kellett alakulniuk. Giordano Brúnót halálra ítélték, Galileit az inkvizició elé idézték. Az újkori tudósok már sok mindent kiderítettek a Napról. Például azt, hogy „nyugtalanságát" a felszínéről időről időre leszakadó gázmennyiség okozza, ami útnak indul a világűrbe. Hogy napfogyatkozás jön létre, ha a Hold eltakarja előlünk a Napot. Hogy a napfoltmaximum és napfoltminimum között öt és fél év telik el. Hogy a Nap kb. négy hét alatt fordul meg saját tengelye körül. Újabban azt is figyelik a tudósok, hogy a napkitörések (a színes képünkön látható), milyen hatással vannak a Föld bioszférájára, és ezen belül az ember testi, lelki életére. RNDr. BOHUSLAV LUKAC, a Szlovák Tudományos Akadémia dolgozója, Hurbanovo (Ógyalla) REJTVÉNYÜNK: 1. Hány bolygóból áll a Naprendszerünk? 2. Hány holdja van a Vénusznak? 3. A képen látható bolygónak egyedülálló gyűrűrendszere van. Melyik bolygóról van szó? A válaszokat levelezőlapon küldjék a következő cimre: Nő szerkesztősége, 897 36 Bratislava, Martanoviíova 20. - Amatőr Csillagászok Egyeteme. Minden jó választ jutalmazunk, a sorozat végén pedig értékes dijakat sorsolunk ki azok között, akik minden forduló kérdéseire beküldik a válaszokat.
