Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-02-28 / 9. szám
JLDB Osiw©©sd ©cg[P(S®ss(S[JifüD(s" ПО с—^ 30 éves a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége Harminc éve egy olyan szervezet alakult, amely — Major István az alakuló közgyűlésen elmondott beszédéből idézve — az új szoeialista gondolkodásmódnak lesz az úttörője. Kérem vezetőtikár elvtársat, tömören jellemezze a szervezet tagságának és magának' a szervezetnek is a fejlődését! Az 1948 februárja utáni forradalmi, demokratikus átalakulás folyamatában a CSKP elkezdte a csehszlovákiai magyarság nemzetiségi kérdéseinek rendezését is. Ennek lényege, hogy felszámolják a nemzetiségi elnyomást, megkülönböztetést és törvényekkel, valamint törvényerejű rendeletekkel, határozatokkal biztosítsák minden dolgozó egyenjogúságát, nemzetiségre való tekintet nélkül. Egyben kialakultak a feltételek, hogy minden állampolgár közvetlenül részt vegyen a gazdasági, társadalmi életben, a közügyek intézésében. Gyakorlatilag biztosították az anyanyelvi oktatást, az anyanyelv szabad használatát. A szocialista forradalom egyik fontos vívmánya volt a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének, a CSEMADOK-nak a megalakulása is. Senki sem kételkedhet abban és nem vitathatja el a CSEMADOK-nak azt az érdemét, hogy születésének pillanatától a csehszlovákiai magyarság kulturális igényeinek egyik kielégítője és gyakori tolmácsolója volt. Kihasználta az adott lehetőségeket, hogy a legfelsőbb párt- és állami szervekhez benyújtott számtalan javaslatával elősegítse a csehszlovákiai magyar dolgozók problémáinak megoldását, beleértve a nemzetiségi kérdés marxista—leninista rendezését. A szövetségben folyt kulturális-népművelő tevékenységben elért eredmények igazi, maradandó értékekkel gazdagították az egyetemes magyar kultúrát és a csehszlovák szocialista kultúrát; hozzájárultak a cseh, szlovák és a magyar nemzetiségű lakosság barátságának elmélyítéséhez, internacionalista kapcsolataink szilárdításához. Az elért eredmények alapján joggal állíthatjuk, hogy a CSEMADOK szilárd alapokra épült és három évtizedes munkáját siker koronázta. 1949 decemberében már 63 helyi szervezetben 3380 tag dolgozott, köztük 713 nő. Közülük csak néhányat említek — Hemerka Olga, őszi Irma, Prihradszky Irma, Kovács Margit, Kardáné Steiner Jolán, Miklós Janka, Tamás Józsefné, Vadkerti Katalin, Pullman Ilona, Kurucz Nándomé, Kosa Zoltánné, Fehér Dóra — akik alapítótagként, majd később aktív szervezőként is hozzájárultak a harminc év eredményeihez. Ma milyen munkát végeznek a nők? Tisztelettel gondolunk szövetségünk alapítótagjaira, akik áldozatkész kultúrrmmkósokként az elmúlt harminc esztendő alatt nemes érzésektől fűtve szerveztek, fáradságot nem ismerve dolgoztak. A szocialista ember formálásán fáradoztak. Őszintén köszönjük nekik. Jelenleg a szövetség 70 000-es tagságának 40 százalékát a nők alkotják, vagyis a CSEMADOK-nak 28 000 csehszlovákiai magyar nő a tagja. A szervezeteinkben aktívan dolgoznak, különösen az amatőr művészeti munkában, néptáncmozgalomban, színjátszó csoportokban és irodalmi színpadokban, az énekkarokban és az éneklőcsoportokban, de ott találjuk őket az iskolánkívüli nevelés minden területén. Sokan közülük a szervezetekben dolgoznak, mint vezetőségi tagok. 520 helyi szervezetünkben 85 nő tölt be elnöki tisztséget. Sokan kapcsolódnak be az egyes versenyekbe, vetélkedőkbe. Legutóbb, a Tavaszi szél... országos népdalverseny 3600 résztvevője közül 2365 nő volt. A nők számarányukhoz képest sokkal többet vállalnak a kulturális és népművelő munkából. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az irodalmi színpadok, színjátszócsoportok, énekkarok és néptáncegyüttesek állandó „férfihiánnyal“ küzdenek. Miben látja a megoldást? Valóban így van. Ha számba vesszük, hogy a szövetségünkben dolgozó amatőr művészeti csoportok 20 000 tagjának a 60 százaléka nő, okkor az említett 28 000 nő közül 12 000 tevékenykedik ezen о szokaszon. így a mérleg a nők javára billen. A „férfihiány“ kiküszöbölését szerintem azok nagyobb fokú aktivizálásával érhetjük el. Különösen vonatkozik ez az ifjú generációra. Az egész társadalomban tudatosabban kell törekednünk, hogy az anyagi és tárgyi értékek mellett szellemi és emberi értékeinket is átplántáljuk az ifjú nemzedékbe, hogy necsak a kapott dolgok el- és befogadására, hanem cselekvő továbbvitelére is megtanítsuk őket. Számos falu, város van Dél-Szlovákiában, ahol a CSEMADOK-ban generációk egymásnak adták át a stafétabotot. Pontosabban fogalmazva: egy családból az évek folyamán többen dolgoztak egy-egy helyi szervezetben. A nagyszülők után a gyerekek, majd az unokák is. Mennyiben tartja fontosnak a CSEMADOK Központi Bizottsága az örökség ilyen formájú átadását? Nagyon fontosnak tartjuk. Minden társadalom fejlettségének egyik legérzékenyebb mutatója volt, és ma is az: mit tud és akar tenni a gyermekekért. Felelősségünk még fokozódik, hogy a világtörténelemben először a szocialista társadalom körülményei között élő, alkotó embereket kell nevelnünk. Az a szülő és CSEMADOK-tag cselekedett helyesen, aki úgy nevelte gyermekét, hogy az megismerte és megszerette anyanyelvűnket, nemzetiségi kultúránkat, szövetségünket, és megtanulta más nemzetek fiait becsülni. Gyermekeivel megismertette azt a társadalmat, amelyben élnek, tanulnak, amelyben majd alkotnak, dolgoznak, ahol a számukra legkedvesebb emberek, szüleik, testvéreik, nagyszüleík, tanítóik élnek, ahol elődeik küzdöttek és dolgoztak. Az ilyen emberek nem csupán befogadói, élvezői lesznek annak, amit elődeik megteremtettek, hanem aktív alakítói saját életüknek. A lehanyatlott klubmozgalom az utóbbi években újra kibontakozott. Megszületett az alapszabályzat, másodszor is megrendezték Orsújfalun a művelődési tábort. Mindezek után hogyan fejlesztik tovább a klubmozgalmat? A klubmozgalommal foglalkozó országos értekezlet óta két év telt el. Azóta viszonylag gyors ütemben alakultak helyi szervezeteinken belül a művelődési klubok. Jelenleg 35-öt tartunk nyilván. Megtettük a szükséges szervezési intézkedéseket, hogy sikeres működésüket elősegítsük. Jól döntöttünk, amikor elhatároztuk a klubmozgolom kiszélesítését szövetségünk keretei között. Egyre terebéi/esedik, a klubok munkája rendszeressé és sokrétűbbé válik. Rövidesen jól bevált formája lesz a népművelő munkának. A szervezet életében kiemelt helyet töltenek be az országos és a járási dal- és táncünnepélyek. Mintha a múlthoz képest kevesebb lenne a járási rendezvény s az elmúlt esztendőben fölvetődött, hogy az országos fesztiválokat, ünnepélyeket is összevonják, illetve megszüntetik. Mi lesz a sorsuk ezeknek a seregszemléknek? Nem mondanám, hogy a múlthoz képest kevesebb a járási rendezvények száma. Járásaink az elmúlt évekhez viszonyítva több olyan rendezvényt szerveznek, amelyeket az előző években a népművelési intézmények rendeztek. Arra törekszünk, hogy minőségük magasabb szintre kerüljön, hogy a járási dal- és tóncünnepélyek kultúrpolítikailag nagyobb horderejűek legyenek. Ami az akciók összevonását illeti, az SZSZK Kulturális Minisztériuma részéről valóban történnek ésszerűsítési intézkedések az egyes rendezvények módosítására. Ez azonban a magyar nemzetiségi rendezvényeket nem érinti. A CSEMADOK Központi Bizottsága számos esetben sikeresen együttműködött a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságával a Tavaszi szél népdalverseny megrendezésében. Lát-e lehetőséget az együttműköDr. GYÖRGY ISTVÁNNÁL, a CSEMADOK KB vezetőtitkárával beszélgetett Dusza István dés kiszélesítésére? (Alapszervezetek szintjén, szavalóversenyek, Jókai Napok.) A Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságával a közeljövőben tervezünk egy összejövetelt, amelyen megtárgyaljuk a két szervezet közötti együttműködés kiszélesítésének lehetőségeit. Szerintünk az együttműködésnek sokkal sokrétűbbnek kell lennie, kölcsönösen aktívabban ki kell venni részünket az egyes rendezvények szervezéséből. Bízünk abban, hogy a jövőben sikerül ezt elérnünk. Vezetőtitkár elvtárs hogyan látja a CSEMADOK szerepét, amelyet a csehszlovákiai magyarság és az ország életében betölt? A jövőben hogyan fejlődik a szervezet, mivel gyarapodik élete, munkája? Hazánk politikai-gazdasági életében és társadalmi szerkezetében a szocializmus építése során bekövetkezett mélyreható vóltozásokkkal együtt a csehszlovákiai magyar nemzetiség is szocialista nemzetiséggé vált. A nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvény az általános polgárjogokon túlmenően kollektív jogokat biztosít, s a cseh és a szlovák nemzetekkel azonos alokulotoknak, államalkotóknak tekinti a nemzetiségeket, míg az 1960. évi alkotmány csupán egyedi jogokat ismert el a nemzetiségek tekintetében. Ha ilyen összefüggésekben látjuk a nemzetiségi viszonyokat, akkor egy olyan társadalmi szervezet, mint a CSEMADOK a csehszlovákiai magyarság életében nélkülözhetetlen, életének velejárója. Ezt nem helyettesítheti más jellegű szervezet vagy intézmény. Amint mór azt az előzőkben említettem, a jubiláló CSEMADOK különféle akadályok, nehézségek ellenére is jól működő társadalmi-kulturális szervezetté vált, amely jelentős kultúrpolitikai küldetést teljesít, s jó eredményeket ér el a küldetéséből eredő feladatok megoldásában. Ahhoz, hogy az elkövetkező esztendőben még gyümölcsözőbb legyen tevékenységünk szövetségünk szerveiben, szervezeteiben, átgondoltabb és hatékonyabb munkára van szükség. E jubileum alkalmából is tudatosítjuk, hogy munkánkban továbbra is csak mindnyájunk odaadása és áldozatkészsége vihet előre bennünket. Nagy mértékben rojtunk, szövetségünk tisztségviselőin és tagjain múlik, hogy mit váltunk valóra az elkövetkező évtizedekben abból, amit a CSEMADOK alapítótagjai három évtizeddel ezelőtt vállaltak, a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális felemelkedésének magasztos feladatából. Meggyőződésünk, hogy 70 000 tagunk szorgos munkájával, a párt- és állami szervek támogatásával, más társadalmi tömegszervezetekkel és kulturális intézményekkel együttműködve, az elkövetkezendő időszakban még számottevőbb eredményeket ér el N0 3
