Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1979-02-28 / 9. szám

JLDB Osiw©©sd ©cg[P(S®ss(S[JifüD(s" ПО с—^ 30 éves a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége Harminc éve egy olyan szervezet alakult, amely — Major István az alakuló közgyűlésen elmondott beszédéből idézve — az új szoeialista gondolkodás­­módnak lesz az úttörője. Kérem vezetőtikár elvtár­sat, tömören jellemezze a szervezet tagságának és magának' a szervezetnek is a fejlődését! Az 1948 februárja utáni forradalmi, demokratikus átalakulás folyamatában a CSKP elkezdte a cseh­szlovákiai magyarság nemzetiségi kérdéseinek rendezé­sét is. Ennek lényege, hogy felszámolják a nemzetiségi elnyomást, megkülönböztetést és törvényekkel, valamint törvényerejű rendeletekkel, határozatokkal biztosítsák minden dolgozó egyenjogúságát, nemzetiségre való tekintet nélkül. Egyben kialakultak a feltételek, hogy minden állampolgár közvetlenül részt vegyen a gazda­sági, társadalmi életben, a közügyek intézésében. Gya­korlatilag biztosították az anyanyelvi oktatást, az anya­nyelv szabad használatát. A szocialista forradalom egyik fontos vívmánya volt a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének, a CSEMADOK-nak a megalakulása is. Senki sem kételkedhet abban és nem vitathatja el a CSEMADOK-nak azt az érdemét, hogy születésének pillanatától a csehszlovákiai magyar­ság kulturális igényeinek egyik kielégítője és gyakori tolmácsolója volt. Kihasználta az adott lehetőségeket, hogy a legfelsőbb párt- és állami szervekhez benyújtott számtalan javaslatával elősegítse a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók problémáinak megoldását, beleértve a nemzetiségi kérdés marxista—leninista rendezését. A szö­vetségben folyt kulturális-népművelő tevékenységben elért eredmények igazi, maradandó értékekkel gazda­gították az egyetemes magyar kultúrát és a csehszlovák szocialista kultúrát; hozzájárultak a cseh, szlovák és a magyar nemzetiségű lakosság barátságának elmé­lyítéséhez, internacionalista kapcsolataink szilárdításá­hoz. Az elért eredmények alapján joggal állíthatjuk, hogy a CSEMADOK szilárd alapokra épült és három évtizedes munkáját siker koronázta. 1949 decemberében már 63 helyi szervezetben 3380 tag dolgozott, köztük 713 nő. Közülük csak néhányat említek — Hemerka Olga, őszi Irma, Prihradszky Irma, Kovács Margit, Kardáné Steiner Jolán, Miklós Janka, Tamás Józsefné, Vadkerti Katalin, Pullman Ilona, Kurucz Nándomé, Kosa Zoltánné, Fehér Dóra — akik alapítótagként, majd később aktív szervező­ként is hozzájárultak a harminc év eredményeihez. Ma milyen munkát végeznek a nők? Tisztelettel gondolunk szövetségünk alapítótagjaira, akik áldozatkész kultúrrmmkósokként az elmúlt harminc esztendő alatt nemes érzésektől fűtve szerveztek, fárad­ságot nem ismerve dolgoztak. A szocialista ember formálásán fáradoztak. Őszintén köszönjük nekik. Jelen­leg a szövetség 70 000-es tagságának 40 százalékát a nők alkotják, vagyis a CSEMADOK-nak 28 000 cseh­szlovákiai magyar nő a tagja. A szervezeteinkben aktí­van dolgoznak, különösen az amatőr művészeti munká­ban, néptáncmozgalomban, színjátszó csoportokban és irodalmi színpadokban, az énekkarokban és az éneklő­­csoportokban, de ott találjuk őket az iskolánkívüli ne­velés minden területén. Sokan közülük a szervezetekben dolgoznak, mint vezetőségi tagok. 520 helyi szerveze­tünkben 85 nő tölt be elnöki tisztséget. Sokan kapcso­lódnak be az egyes versenyekbe, vetélkedőkbe. Leg­utóbb, a Tavaszi szél... országos népdalverseny 3600 résztvevője közül 2365 nő volt. A nők számarányukhoz képest sokkal többet vállal­nak a kulturális és népművelő munkából. Ezt bizo­nyítja az a tény is, hogy az irodalmi színpadok, színjátszócsoportok, énekkarok és néptáncegyüttesek állandó „férfihiánnyal“ küzdenek. Miben látja a megoldást? Valóban így van. Ha számba vesszük, hogy a szö­vetségünkben dolgozó amatőr művészeti csoportok 20 000 tagjának a 60 százaléka nő, okkor az említett 28 000 nő közül 12 000 tevékenykedik ezen о szokaszon. így a mérleg a nők javára billen. A „férfihiány“ kikü­szöbölését szerintem azok nagyobb fokú aktivizálásával érhetjük el. Különösen vonatkozik ez az ifjú generá­cióra. Az egész társadalomban tudatosabban kell töre­kednünk, hogy az anyagi és tárgyi értékek mellett szel­lemi és emberi értékeinket is átplántáljuk az ifjú nem­zedékbe, hogy necsak a kapott dolgok el- és befoga­dására, hanem cselekvő továbbvitelére is megtanítsuk őket. Számos falu, város van Dél-Szlovákiában, ahol a CSEMADOK-ban generációk egymásnak adták át a stafétabotot. Pontosabban fogalmazva: egy család­ból az évek folyamán többen dolgoztak egy-egy helyi szervezetben. A nagyszülők után a gyerekek, majd az unokák is. Mennyiben tartja fontosnak a CSEMADOK Központi Bizottsága az örökség ilyen formájú átadását? Nagyon fontosnak tartjuk. Minden társadalom fej­lettségének egyik legérzékenyebb mutatója volt, és ma is az: mit tud és akar tenni a gyermekekért. Felelős­ségünk még fokozódik, hogy a világtörténelemben elő­ször a szocialista társadalom körülményei között élő, alkotó embereket kell nevelnünk. Az a szülő és CSE­­MADOK-tag cselekedett helyesen, aki úgy nevelte gyer­mekét, hogy az megismerte és megszerette anyanyel­vűnket, nemzetiségi kultúránkat, szövetségünket, és megtanulta más nemzetek fiait becsülni. Gyermekeivel megismertette azt a társadalmat, amelyben élnek, ta­nulnak, amelyben majd alkotnak, dolgoznak, ahol a számukra legkedvesebb emberek, szüleik, testvéreik, nagyszüleík, tanítóik élnek, ahol elődeik küzdöttek és dolgoztak. Az ilyen emberek nem csupán befogadói, élvezői lesznek annak, amit elődeik megteremtettek, hanem aktív alakítói saját életüknek. A lehanyatlott klubmozgalom az utóbbi években újra kibontakozott. Megszületett az alapszabályzat, másodszor is megrendezték Orsújfalun a művelődési tábort. Mindezek után hogyan fejlesztik tovább a klubmozgalmat? A klubmozgalommal foglalkozó országos értekezlet óta két év telt el. Azóta viszonylag gyors ütemben alakultak helyi szervezeteinken belül a művelődési klu­bok. Jelenleg 35-öt tartunk nyilván. Megtettük a szük­séges szervezési intézkedéseket, hogy sikeres működé­süket elősegítsük. Jól döntöttünk, amikor elhatároztuk a klubmozgolom kiszélesítését szövetségünk keretei között. Egyre terebéi/esedik, a klubok munkája rend­szeressé és sokrétűbbé válik. Rövidesen jól bevált for­mája lesz a népművelő munkának. A szervezet életében kiemelt helyet töltenek be az országos és a járási dal- és táncünnepélyek. Mintha a múlthoz képest kevesebb lenne a járási rendez­vény s az elmúlt esztendőben fölvetődött, hogy az országos fesztiválokat, ünnepélyeket is összevonják, illetve megszüntetik. Mi lesz a sorsuk ezeknek a seregszemléknek? Nem mondanám, hogy a múlthoz képest kevesebb a járási rendezvények száma. Járásaink az elmúlt évek­hez viszonyítva több olyan rendezvényt szerveznek, amelyeket az előző években a népművelési intézmények rendeztek. Arra törekszünk, hogy minőségük magasabb szintre kerüljön, hogy a járási dal- és tóncünnepélyek kultúrpolítikailag nagyobb horderejűek legyenek. Ami az akciók összevonását illeti, az SZSZK Kulturális Mi­nisztériuma részéről valóban történnek ésszerűsítési intézkedések az egyes rendezvények módosítására. Ez azonban a magyar nemzetiségi rendezvényeket nem érinti. A CSEMADOK Központi Bizottsága számos esetben sikeresen együttműködött a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságával a Tavaszi szél népdalverseny megrendezésében. Lát-e lehetőséget az együttműkö­Dr. GYÖRGY ISTVÁNNÁL, a CSEMADOK KB vezetőtitkárával beszélgetett Dusza István dés kiszélesítésére? (Alapszervezetek szintjén, sza­valóversenyek, Jókai Napok.) A Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságával a közeljövőben tervezünk egy összejövetelt, amelyen meg­tárgyaljuk a két szervezet közötti együttműködés kiszé­lesítésének lehetőségeit. Szerintünk az együttműködés­nek sokkal sokrétűbbnek kell lennie, kölcsönösen aktí­vabban ki kell venni részünket az egyes rendezvények szervezéséből. Bízünk abban, hogy a jövőben sikerül ezt elérnünk. Vezetőtitkár elvtárs hogyan látja a CSEMADOK szerepét, amelyet a csehszlovákiai magyarság és az ország életében betölt? A jövőben hogyan fejlődik a szervezet, mivel gyarapodik élete, munkája? Hazánk politikai-gazdasági életében és társadalmi szerkezetében a szocializmus építése során bekövetke­zett mélyreható vóltozásokkkal együtt a csehszlovákiai magyar nemzetiség is szocialista nemzetiséggé vált. A nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvény az általános polgárjogokon túlmenően kollektív jogo­kat biztosít, s a cseh és a szlovák nemzetekkel azonos alokulotoknak, államalkotóknak tekinti a nemzetisége­ket, míg az 1960. évi alkotmány csupán egyedi jogokat ismert el a nemzetiségek tekintetében. Ha ilyen össze­függésekben látjuk a nemzetiségi viszonyokat, akkor egy olyan társadalmi szervezet, mint a CSEMADOK a csehszlovákiai magyarság életében nélkülözhetetlen, életének velejárója. Ezt nem helyettesítheti más jellegű szervezet vagy intézmény. Amint mór azt az előzőkben említettem, a jubiláló CSEMADOK különféle akadályok, nehézségek ellenére is jól működő társadalmi-kulturális szervezetté vált, amely jelentős kultúrpolitikai küldetést teljesít, s jó eredményeket ér el a küldetéséből eredő feladatok megoldásában. Ahhoz, hogy az elkövetkező esztendőben még gyümölcsözőbb legyen tevékenysé­günk szövetségünk szerveiben, szervezeteiben, átgon­doltabb és hatékonyabb munkára van szükség. E jubi­leum alkalmából is tudatosítjuk, hogy munkánkban továbbra is csak mindnyájunk odaadása és áldozat­­készsége vihet előre bennünket. Nagy mértékben roj­tunk, szövetségünk tisztségviselőin és tagjain múlik, hogy mit váltunk valóra az elkövetkező évtizedekben abból, amit a CSEMADOK alapítótagjai három év­tizeddel ezelőtt vállaltak, a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális felemelkedésének magasztos fel­adatából. Meggyőződésünk, hogy 70 000 tagunk szorgos munkájával, a párt- és állami szervek támogatásával, más társadalmi tömegszervezetekkel és kulturális intéz­ményekkel együttműködve, az elkövetkezendő időszak­ban még számottevőbb eredményeket ér el N0 3

Next

/
Thumbnails
Contents