Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-02-14 / 7. szám
gáról szóltunk. Tehát halhatatlan, egy halála sincs? És a történelem süllyesztőibe, ősi és új műveket szemlélve, olvasva erősödhet bennünk a kultúrák kontinuitásának képzete, de továbbra is szégyenlenünk, sajnálnunk kell elveszett és elvesztett kincseiket. Halhatatlanság ... újra háborúra emlékeztető emlék villan fel. Az autódefekt pukkanásától mindig elvágódó háborújárta ló, amelyet úgy kellett újra meg újra csülökre ráncigálni. Sok, sok apró halála folytán egyre szomorúbb tekintete, mintha csak azt kérdezte volna: „vétettek valaha is a lovak az emberiség ellen valamit?“ Vagy anyám pincemeséiből az asszony, aki végigremegett minden bombázást, miközben lányai azzal vigasztalták pubertás bátorságukat fitogtatva, hogy ne féljen, „hiszen csak egyszer halhat meg!“ Az asszony és a ló bölcsebbek voltak a kamaszoknál... mert meghalni végtelenszer lehet. És ki úgy él, hogy a folyamatosságba kapcsolódik, hogy a kapott életet folytatja és folytattatja, az egyszerre nem tud meghalni, az örökre nem tud meghalni, halhatatlan... mint a kultúrák. Mi hát a kultúra definíciója? Ezt nemcsak én, mi kérdezzük, az UNESCO fórumán is hosszabb ideig vitatták. Végre, mert milyen lehetett eddig az emberiség közérzete, (interkulturális) kapcsolatai, ha arra sem volt kíváncsi, hogy ki mit ért a kultúra fogalma alatt? Vagy kíváncsi volt, csak a hidegháború befagyasztotta az ilyen kérdések feltevésének még a lehetőségét is? Mi hát a kultúra? Boldizsár Iván, a magyar kultúra utazó nagykövetének tudósítása nyomán tudom, hogy a szintén nemzetiségi sorsban, csak burzsoá társadalmi viszonyok között élő katalánok szerint: „Kultúrán a nyelv, a gondolat, a magatartás és az életforma minden megnyilvánulását értjük.“ Az UNESCO tanácskozás végül is (évek vitája kellett hozzá) imigyen definiálta: „A kultúra ihleti és serkenti minden emberi közösség életét, körülhatárolja egyéniségét és azonosságát, fenntartja történelmi folytonosságát és megveti jövője alapját.“ Okos, megfontolandó és nagyon tanulságos szavak, definíciók. * A kultúra számunkra a béke védelmét, a fegyverek elleni harcot, a természeti környezet megóvását, az emberek fejlődését, a társadalom, a szocializmus építését, az igazság védelmét, a nyelvek és kultúrák istápolását jelenti. A kultúra nem több és nem kevesebb tehát — jövőnk felé tekintve — mint az optimizmus lehetőségei. GÄGYOR PÉTER építő munkába, és végezhessék munkájukat közép-gazdasági, műszaki dolgozókként az egyes szakterületeken. A szakközépiskolák oktató-nevelő munkájának tartalma általános, politechnikai, szakelméleti és szakgyakorlati műveltséget kell nyújtania a fiataloknak. 3. Az alapiskola befejezése után a tanulók többsége gimnáziumba jelentkezik, de nem elsősorban azért, mert főiskolára készül, hanem azért, hogy érettségi bizonyítványt szerezzen. Sokan ugyanis még ma is a gimnáziumi érettségit tartják a legmagasabb, legjobb végzettségnek. Mit kell tenni annak érdekében, hogy a magyar tanítási nyelvű alapiskolákból több tanuló jelentkezzen szakközépiskolába? A magyar tanítási nyelvű gimnáziumokba aránylag nagy a jelentkezés. Az érettségizők nagy része középfokú általános műveltségével — szakképzettség nélkül — nehezen talál olyan beosztást, amelynek ki tudja elégíteni a követelményeit. Az alapiskolák növendékeinek további életútját, érdeklődését, célját, pályaválasztását a szülők mellett legjobban az iskola tudja irányítani és befolyásolni. Ebben döntő szerepe van a pályaválasztási tanácsadó tisztével megbízott tanárnak, az osztályfőnöknek. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy általában a szülő szava a elöntő a pályaválasztást illetően. Az is több esetben bebizonyosodott, hogy éppen a szülőknek nincs kellő áttekintésük a továbbtanulási lehetőségekről. 4. Vannak úgynevezett monotipusú iskolák, amelyekben speciális szakokat oktatnak, ezért ezek száma korlátozott, magyar tanítási nyelvű nincs közöttük, Így azután a magyar alapiskolát végzett diákok közül sokan léinek ide jelentkezni, sokan pedig nem is tudnak létezéséről. A speciális szakokra a monotípusú szakközépiskolák képeznek szakközépkádereket, mégpedig az egész SZSZK-t ellátva. Tekintettel az aránylag kis számú igényletre, egy-két osztályban, s csak szlovák tanítási nyelven biztosítják a képzést. Ilyen a nitrai és a terebesi (Trebisov) élelmiszeri szakközépiskola, a trencíni ruházati, a tisoveci vegyészeti, a zvoleni és zilinai közlekedési, a kassai (Kosice) kohászati, a ruzomberoki textil- és papíripari, a Stará Turá-i orvosi műszerészi, a modrai és bárcai mezőgazdasági egyes szakágazatai stb. Az említett mototípusú szakközépiskolák a nemzetgazdaság azon ágazataiba képeznek szakkádereket, amelyek a magyarok lakta területeken is fejlettek. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a magyar tanítási nyelvű alapiskolák tanulóinak érdeklődése e szakok iránt nagyon kicsi. Valószínűleg sokan nem tudják, hogy a tanítási nyelv változása okozta nyelvi nehézségek leküzdése érdekében az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma rendeletet adott ki, melynek értelmében a magyar tanítási nyelvű alapiskolákból kedvező tanulmányi feltételeket biztosít, már az írásbeli felvételinél szlovák nyelvből nem állít olyan követelményeket a magyar alapiskolát végzett diákok elé, mint a szlovák alapiskolát végzettek elé. Ami konkrétan azt jelenti, hogy például nem buktatják meg a magyar tanítási nyelvű alapiskolát végzett diákot, szlovák nyelvből nem adnak neki rosszabb jegyet, mint amivel jött — természetesen ezzel nem lehet visszaélni! Ez a törvény a főiskolai hallgatókra is vonatkozik mind a fölvételi vizsgakor, mind az első év folyamon - természetesen az adott feltételek szerint módosítva. 5. Szocialista társadalmunk fejlődésének érdekében középiskoláink - gimnáziumaink, szakközépiskoláink, szaktanintézeteink - hálózata, struktúrája átalakul. A gimnáziumi osztályok száma csökken. Ez érzékenyen érinti a magyar tanítási nyelvű gimnáziumokat... A szocialista nemzetgazdaság fejlettségi foka, valamint a tudományosműszaki forradalom előrehaladása megköveteli, hogy középiskoláink olyan fiatalokat képezzenek, akik eszmei, politikai és szakmai téren is megállják a helyüket a fejlett szocialista társadalom legkülönfélébb szakaszain. Ezzel függ össze az, hogy a szakközépiskolák hálózata egyre bővül, új szakok nyílnak. Természetesen a magyar tanítási nyelvű szakközépiskolákban is — pl. a Komáromi (Komárno) ipari Szakközépiskolában építészeti és vízgazdasági építészeti szakot nyitottak, a Kassai Gépipari Szakközépiskolák erősáramú berendezésekre képesítő szakkal bővült. Néhány gimnáziumba minőségi változás állt be — pl. Ógyallán (Hurbanovo), ahol pedagógiai szakközépiskolát nyitottak, Nagymegyeren (Calovo), ahol közgazdasági szakközépiskola nyílt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gimnáziumok leépülnek, ill. csökken a jelentőségük, hiszen ezek is tartalmi, strukturális változáson mennek át, melynek értelmében adott feltételek mellett az érettségizők olyan képesítést kapnak bizonyos szakágazatban, amely egyenrangú a szakközépiskolai képesítéssel. A gimnáziumok fő feladata azonban továbbra is az, hogy a fiatalokat alaposan felkészítse a főiskolai továbbtanulásra. Sorozatunk következő részében ipari szakközépiskoláink lehetőségeiről számolunk be. Az 1978/79-ee tanévre felvett diákok Iekola Magyar nemzetiség* A középiskolák összes A magyar nemzetiség* diákok diákja diákok számaránya tíP“e jelent.felvettek % jelent, felvet- * százalékban ____________________________________________________________—Lak,___________________________________________ Gimnázium 1741 1335 76,7 14138 13518 95,61 9,8 Szakközépiskola szakt amint. 2046 1786 87,3 28354 20387 71,90 _________8/I____________ Középfokú szakmunkás képző ist. _ 340 139 40.9 5980 4294 71.80__________3^2_____________ Összesem «127 3260 78,9 48472 38199 78,80 8,49 NÜ
