Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-12-22 / 51-52. szám
Kérdez: Gyurász Imréné kétgyermekes édesanya Nagykürtösről (Vetky Krtis) Ismerőseim körében gyakran hangzik el a kérdés: nem tudod hol vehetnék harisnyanadrágot a gyereknek? Mert Kürtösön nincs. Ha kapnak is, éppen azok nem jutnak hozzá, akik dolgoznak és csak délután vásárolhatnak. A lányomra pamutharisnya hiányában müszálasat adok, mire hazajön ezen már fut a szem és eldobhatom. A nagykürtösi járásban nincs harisnyajavító, mindennap újat nem vehetek. Miért nem gyártanak elég pamut harisnyanadrágot a gyerekeknek? Válaszol: Pavol Mazánik, a Slovakotex vezérigazgatója A gyermek-harisnyanadrágok pillanatnyi hiányának okát a következőkben látom: A Tatrasvit nemzeti vállalat az idén összesen 1 millió 328 ezer darab gyermekharisnyanadrágot készít. Ebből 1 millió 200 ezret pamutból, a többit műszálból. Ez a mennyiség csak tizedrésze a Csehszlovákiában gyártott mennyiségnek. Minden darabot, amit a Tatrasvit gyárt, a hazai piacra adunk. Hogy még sincs elég belőle? Azt elsősorban az ingadozó kereslet és az ezzel kapcsolatos problémák okozzák. Az egyik, hogy a fölvásárlókkal kötött kereskedelmi szerződések hosszú lejáratúak és folyamatos eladást feltételeznek. A másik, hogy a gyermek-harisnyanadrágok keresletét befolyásolja az aránylag alacsony kiskereskedelmi ár is. Nem érdemes javítására pocsékolni időt, amikor néhány koronáért újat vehetünk. Ha ehhez a „vásárlási láz“, vagy hidegebb időjárás társul, úgy megnövekszik a kereslet, hogy egyszerre elfogy a készlet. Ez történt az utóbbi időben nálunk is. A gyermekruhával kapcsolatban szeretnék néhány adatot ismertetni. Idén a Slovakotex üzemeiben a 17 millió 800 ezer darab, kötött felsőruházatból csaknem 11 millió darab a gyermekek részére készült. A 718 ezer darab kötött készruhából 52 százalék gyermekméret. Hasonló az arány a kötött fehérneműeknél is: a 21 millió darabból 44 százalékot a legkisebbek és a fiatalok részére gyártottunk. 3,5 millió darab készruhának a 44 százaléka volt gyermekruha. A megnövekedett kereslettel egyszerre bővítjük a termelést a presovi és a púchovi üzemekben. Kérdez: Szalai Anna, a losonci (Lucenec) Pofana n. v. kivarrónöje Csarnokunkban százkilencven nő dolgozik. Az utolsó négy hónapban, amióta Losoncon megindították a váro-Kérdez: Varga Ilona, a Füleki (Fiíakovo) Városi Nemzeti Bizottság dolgozója A nemzeti bizottság dolgozójaként szinte naponta találkozom lakásra váró fiatal házasokkal, idősebb emberekkel, többgyermekes családokkal. Hozzánk jönnek érdeklődni, sürgetni, követelni. Mivel nálunk évente aránylag kevés lakás épül, csak nagyon lassan fogy a lakásigénylők száma. Gyakran olvassuk az újságokban, hogy országszerte hány lakás épül. Mi ezt nemigen érezzük. Mi ennek az oka? si autóbuszjáratokat, naponta zsörtölődünk miatta. Dolgozóink többsége ugyanis ingázó. Szeptember elsejéig a CSAD rendszeres járatai az üzemig hozták őket. Akit viszont a íolujáró busz az állomásra vitt, onnét a helyi járattal havi nyolc koronáért jutott el a munkába. Szeptembertől a vidéki autóbuszok nem járnak az üzemhez, a dolgozóknak a városi járatra kell átszállniuk. Amíg például Gácsról (Halic) Losoncig 28 korona a havi bérlet, a városi járat most 8 korona helyett 60 koronába kerül havonta. Elvben ismerjük a városi tömegközlekedés előnyeit — meghosszabbított útszakaszon közlekednek, külvárosi lakótelepekre is eljutnak, gyakrabban járnak - de a bejáró dolgozók éppen olyan tömött városi busszal utaznak, mint eddig. Azt szeretnénk tehát tudni: így van-e ez minden városban, annyit fizetnek-e a bérletárt az utasok mindenütt, mint nálunk? Válaszol: Róbert Zangl mérnök, a Szlovák Szocialista Köztársaság Belügyminisztériuma Közlekedésrendészetének igazgatója Jelenleg Szlovákia 42 városában működik tömegközlekedés: Bratislavában, Kosicén és Presovban a szállítást helyi vállalatok irányítják, másutt a kerületi nemzeti bizottság irányítása mellett a CSAD végzi. A városok társadalmi-gazdasági fejlődése egyre ipkább megköveteli a tömegközlekedés bővítését, melynek meg valósítására a nemzeti bizottságok és a CSAD a helyi viszonyoknak megfelelően keresik a lehetőségeket. Tapasztalatból tudjuk, hogy a városi tömegközlekedés bevezetésekor gyakran merülnek fel problémák a menetjegyek árának meghatározásával. A változások érzékenyen érintik a városokhoz közeli községek lakosait, akik a városi tömegközlekedés megindításáig a CSAD járatain az érvényes díjszabás szerint utaztak. A városi tömegközlekedés azon ban más árrendszerrel üzemel. A városon belül nem érvényes a CSAD díjszabása, sem személy- sem poggyászszállításra. Az árakat itt a 137/1973 törvényrendelet alapján a kerületi nemzeti bizottság határozza meg, figyelembe véve a város és a hozzá közeli területek sajátságos feltételeit. Jelenleg még nincs egységes díjszobás, az egyes városokban ezek eltérnek egymástól. Ebből kiindulva a hivatalos árszabályozó szervek javaslatot készítenek a városi tömegközlekedés díjszabásának meghatározására. Ez változásokat hoz majd a jegyek árában, főleg a bérleteknél, ahol jelenleg a iegszembetűnőbb a különbség. Válaszol: Michal Dinga mérnök, a Szlovákiai Lakásépítő Szövetkezetek Szövetségének alelnöke. A felszabadulás óta Szlovákiában több mint 930 ezer új lakás épült, ami lakásalapunk kétharmad része. A hatodik ötéves terv végére az új lakások száma Szlovákiában túllépi az egymilliót, a lakásalapnak ez mór a 71 százaléka lesz. A kedvező sikerek és az egyre szaporodó lakások mellett sem sikerült még mindenütt megoldani a lakáskérdést. Hogyan lehet mégis, hogy ennyi beruházás és építés mellett még mindig nincs elegendő lakás, sok családnak évekig kell várnia új lakásra? Ennek egyik oka, hogy a felépült lakásoknak csak egy része lesz az igénylőké. Sok lakásra van szükség az elöregedett épületek kicserélésekor, amire főleg a régi városrészek lebontása után az új lakótelepek építésével kerül sor. A városfejlesztés, a munkaerők megfelelő elhelyezése is növeli a lakósigényléseket. Az utóbbi években a fiatal házasok is előbb kémek és kapnak lakást, mint régebben. A lakásépítésben ma fontos szerepet tölt be a lakásépítő szövetkezetek rendszere, amely ez év decemberében Szlovákiában több mint 180 ezer lakással rendelkezik. Ez az összlakásalapnak a 13 százaléka, de ha nem számítjuk ide a családi házakat, akkor a 36 százaléka. A szövetkezeti lakásépítés a XV. pártkongresszus szellemében ma jelentős feladatot tölt be a munkaerők stabilizálásában. Dolgozóink lakásigényeinek kielégítésére reális alapokat látunk a hatodik ötéves terv feladatainak teljesítésével. Mindegyik válaszból nyilvánvaló, hogy apró-cseprő és nagyobb gondjaink megoldásában közvetve mindannyiunknak feladatot kell vállalni. Elsősorban munkánk becsületes végzésével. Semmi újat nem mondunk azzal, hogy ez minden fejlődés meghatározója. Személyes gondjaink megoldását is segíthetjük, ha a társadalom érdekét sem munkánk végzésekor, sem otthonunkban nem veszítjük szem elől. A szocialista életmód és erkölcs úgy kivánja, hogyha magunk így dolgozunk és élünk, ezt követeljük meg másoktól is. Közös munkálkodásunkat hivatott szolgálni a jövő esztendőben rendszeresen jelentkező fórumunk, ahol az illetékes szakemberek válaszolnak majd olvasóink kérdéseire. összeállította H. Zsebik Sarolta
