Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-12-22 / 51-52. szám

CH A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja Főszerkesztő: HARASZTI-MÉSZAROS ERZSÉBET Főszerkesztőhelyettes: JANDANÉ HEGEDŐS MAGDA Grafikai szerkesztő: SCHREIBER KATARINA Kiadja a Szlovákiai Nő­szövetség KB ZlVENA kiadóvállalata, 897 19 Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség 897 36 Bratislava, Martanovi­­cova 20. Telefon: köz­pont: 585 02, titkárság: 549 25 - Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat - Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfize­tési díj negyedévre 23,30 Kcs. - Külföldi megrendelések: a Pos­ta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgá­lat — PNS, Ostredná expedíció a dovoz tla­­ce, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám 6. Ma­gyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizet­hető bármely postahi­vatalnál, a kézbesítő­nél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) -Előfizetési díj: egyéni, évi 180.- Ft. - közü­leti 220.— Ft. Csekk­számlaszám MNB 215— 96162 - A SÜTI 6/28 engedélyével. - Szedés és fotoretusálás: Vy­­chodoslovenské tlaciar­­ne, n. p., 042 67 Kosice, Svermova 47. Nyomja: Polygrafické závody, n. p., Bratislava-Krasfiany, indexszám: 49413. 2 Kéziratokat és képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon: Nagy László felvétele rús tűzfészkei felszámolásának szüksé­gességét. Az európai biztonság és együttműködés megteremtését. Az atomnagyhatalmak megegyezését az atomfegyverkezés megállítására. A haderőcsökkentést. Az ENSZ hatá­rozatainak maradéktalan betartását. A fajüldözés és a faji megkülönböztetés megszüntetését. Az együttműködést minden olyan országgal, amely a békét, a népek békés egymás mellett élését akarja szolgálni. Az elvek tisztaságát a gyakorlat is követi. Az azóta létrejött helsinki biz­tonsági és együttműködési konferen­cia, a SALT-tárgyalások, a bécsi had­erőcsökkentési tanácskozás, az ENSZ közgyűlése elé terjesztett javaslatok bizonyítják a gyakorlat elvi következe­tességét. A Szovjetunió a béke biztos pontja a világban. Olyan ország, ahonnan költőt is idézhetek. Bella Ahmadulinát, Gennagyij Ajgit, Vlagyimir Cibint, Jurij Levitamszkijt, Bulat Okudzsavát, Ro­bert Rozsgyesztvenszkijt, vagy épp Jevgenyij Jevtusenko A dühös fiatalok című versét: „Huszadik század,/ nagy szputnyik-század, /vess véget a nagy összevisszaságnak! / Langyos nyugal­mat ne adj nekik — /az igazba vetett/ hitet vegyék át./ Kölykök ezek,/ nem ellenségeid. /Huszadik század — hal­lod?/ Segíts hát!' Segíts hát, század ehhez a munkás békéhez! Iskolák padjai előtt állót, gépek áramkörébe kapcsolódó munkást, segítsd! Legye­nek biztos pontok az országok, a né­pek, az emberek. Ezekután kérdezheti bárki, miért épp én írok a békéről. Még csak az úgy­nevezett háborús nemzedékhez sem tartozom. Szerencsés véletlen, hogy A LEGBIZTOSABB PONT E gy hadvezér mondotta volt, hogy a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz. Mondását évszázadok múltán is idézzük, hol ironikusan, hol sajnálkozva,-hol meg bölcselkedve. De milyen dolgok szükségesek a bé­kéhez? A lenini békestratégia lényege a forradalmak győzelméhez kötődik. „A békeharc forradalmi harc nélkül üres, hazug frázis, a háborús borzalmak megszüntetéséhez a szocializmusért folytatott harcon keresztül vezet az út." A lenini elveket a forradalom gyakorla­ta is igazolta. Évezredek teltek el, amíg megszüle­tett az ország, az első szocialista állam, amely létezésének első napjaitól kezd­ve békét akart kötni a háborúskodó világgal. De nemcsak a háborús kime­rültség békéjét, nemcsak a szenvedé­sek, a támadások utáni békét, nemcsak a két háború közti csendet akarta. Októberi győzelme után néhány nappal már Németországgal tárgyalt a szovjet nép képviselője. Az antant hatalmak — Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia — nem hajlottak a felkínált békére. Arra a bé­kére, amelyet később a polgárháborús éveken túljutva a nagy építkezések, a szovjet gazdaság fellendülése fémje­leznek. Ezek eredményezték a diplomá­ciai erőfeszítéseket, amelyekkel az elő­retörő fasizmust akarták megfékezni. És a szerződést, amelyet a fasizálódott Németországgal kötöttek a kölcsönös meg nem támadásról, amit a németek „jóvoltából" mégis háború követett. A poklok pokla, a második világháború (a költő Pilinszky János szavait kölcsönvve) „Auschwitz előtti, Au­schwitz utáni időszámítást" indítottéi. Közben megszülettek a háborús nem­zedékek; a Szovjetunióban, a brit szigeteken, az Amerikai Egyesült Ál­lamokban, a japán Hirosimában, és a felsorolás befejezhetetlen... Egy országot emlegettek szüntelen A Szovjetunió külpolitikájának egyet­len mozgatója van: a béke megőrzése. Ha csak a legközelebbi lépéseket vizsgáljuk a Szovjetunió XXIV. kong­resszusán egy nép vezérelvként fo­gadja el a békeprogram hat pontját. Dél-Kelet-Ázsia és a Közel-Kelet hábo­nem tíz évvel korábban születtem. A könyvek, a hírek a világ mindennap­jairól, a televízió tudatom államhatárait leromboló képei belémvésték a borzal­makat. Közben békében éltem... így tanultam meg a történelem eddigi legszebb, legtisztább és legbiztosabb tanulságát, amely a Szovjetunióról szól. Arról az országról, ahol a béke óhajtása nem áll meg a határokon. Túlnő az országépités mindennapi gondjain. Ez a béke adakozó. Önmagát osztja a rászorulóknak, a forradalmaknak, az országoknak, a népeknek, az embe­reknek. DÜSZA ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents