Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-11-17 / 46. szám

Édes, kedves feleségem. Mit csinálsz a jövő héten Tilolom kenderem Kenden jár az eszem Egész héten. Sok száz torokból csendült a tréfás felelgetős. Megtelt vele a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjának eszt­­rádterme, ahol a .Tavaszi szél vizet áraszt VI. orszá­gos döntője zajlott. A bussai (Busince) ve­gyes kar tagai hozták tar­solyukban magukkal és ad­ták át jó szívvel a közön­ségnek Vass Lajos Erkel­­díjas zeneszerző, a zsűri elnökének közreműködésé­vel, aki szokásához híven megénekeltette a résztve­vőket. A hagyományőrző bussaiaktól kaptunk egy szikrányit apáik örökségé­ből, hogy hagyományápo­lókként tovább éltessük. Énekeljük és megajándé­kozunk vele másokat is, akiknek már nem sajátja a magyar népdal. Hagyományőrzők, hagyo­mányápolók — sokszor el­hangzott két szó a népdal­énekesek VI. országos ve­télkedőjén. Azokat illeti, akik a népművészet kin­cseit megóvják a feledés­be merüléstől, élesztgetik, ápolják és átadják az utá­nuk jövőknek. А VI. or­szágos vetélkedőbe több min háromezren kapcso­lódtak be: éneklőcsoportok tagjai, zenészek, énekes szólisták: nők, férfiak, fiúk, lányok. Hisszük, hogy mö­géjük még nagyon sokan sorakoznak fel a csehszlo­vákiai magyarok közül megértve, hogy népi ha­gyományaink szeretete, megbecsülése és ápolása egyetemes anyanyelvi kul­túránkat teszi virágzóbbá, teljesebbé. Kodály Zoltán aggódva írta le ötven évvel ezelőtt: „A népi hagyományt irtja mttga az élet, a civilizáció". Boldog lenne, ha látná. hogy nem esett rajta akko­ra csorba, mint azt az ak­kori előjelekből ítélve fel­tételezte. És nem is eshet, ha nemzedékeken át élet­ben tartjuk, vigyázva arra. mívessége, fénye, melege, őszinte emberséget hordo­zó szavai el ne halványul­janak J. HEGEDŰS MAGDA erővel emeltek emlékművet — egy­­egy embertársuknak. A forró és száraz homok konzerválta régi írá­sok és a kőbe vésett feliratok meg­őrizték, mit ettek ezek a rabszol­gák: kovásztalan kenyeret, hagy­mát, gyümölcsöt, ného, húst és ha­lat, igen keveset. A piramisokról könyveket írtak és elméleteket faragtak. A száraz le­xikon-címszó megjegyzi: a pirami­sokkal kapcsolatos szómspekulá­­ciák „tudományos értéke csekély". TITKON INNEN­­TITKON TÜLj Amatőr Csillagászok Egyeteme Mindegyik űrhajós a legnagyobb elragadtatás­sal beszél arról a percről, amikor az űrhajó abla­kából megpillantotta Földünket. Lenyűgöző le­hetett, amint a kékló felhőgomolyogok között itt-att kivehetővé váltak a kontinensek körvona­lai. Csillagászati szempontból о Föld csak egy a naprendszer bolygói közül mindenféle kivált­ság, kitüntetett szerep nélkül. Az ember szá­mára azonban az élet bölcsőjét jelenti a Föld, amit nem is olyan rég még elhogyhatotlan örö­kös otthonunknak hittünk. Az új világrész, Amerika felfedezése, majd a Föld körülhojózása után még jónéhóny év­századnak kellett eltelnie, hogy az ember elérje az Északi és о Déli-sarkot. A Föld legmagasabb pontját, a Mont Everest csúcsát csak a huszadik század második felében sikerült meghódítani, néhány évvel azelőtt, hogy 1960-ban Jacques Piccardnak sikerült leereszkednie a legmélyebb­nek tartott tengerfenék, oz ún. Mariana — árok 10 916 méteres mélységébe és Jurij Gagarin 1961. április 12-i űrrepülésével új korszakot nyi­tott a Föld megismerésében, vagy inkább úgy mondhatnánk, a Föld újrafelfedezésében. Azt. hogy bolygónk gömb alakú, már oz óko­ri görögök is feltételezték és Erasztophanész meglepő pontossággal ki is számította annak méreteit. Mai pontos mérések szerint a Föld su­gara 6 371 km. Ez oz érték, persze, egy Ideali­zált földalakra vonatkozik, hisz tudjuk, a felszí­nen 8 krn-t is meghaladó hegységek és 10 km-t is elérő bemélyedések vannak. Ehhez járul még oz, amit a legújabb mesterséges holdakkal vég­zett kísérletek is pontoson bizonyítottak, hogy égitestünk nem szabályos kör, mégcsak nem is szabályos forgástest (elipszoid), de az eltérés ettől a szabályos ólaktól nagyon kicsiny, tehát ha a Földet 1 méter átmérőjű gömbnek ábrázol­nánk, akkor még a legnagyobb eltérés sem ha­ladná meg sehol a két millimétert, a legma­gasabb hegységek pedig még egy milliméternyi kiugrást sem jelentenének. Bolygónk alakjáról lévén szó feltétlenül foglalkoznunk kell a nagy szárazföldi gyűrt hegyláncok kialakulásával. Ko­rábban erre a geológia többé-kevésbé elfogad­ható magyarázatot adott, amélynek lényege az volt, hogy a tengerfenéki üledékgyűjtő meden­cékben felhalmozódott hordalék évmilliók folya­mán kőzetté vált. majd a maga nyomósára hir­telen kiemelkedett. Idővel egyre több kétség me­rült fel ezzel a nézettel szemben. A századfor­duló után meglepetést jelentett Wegener osztrák geofizikus „kontinens vándorlásai" elmélete, amelyben azt állította, hogy a kontinensek va­lamikor egyetlen szárazulatot alkottak, az ún. Pangeát, s a Föld többi részét víz borította. Ez az „őskontinens" a kőszénkorszak végén da­rabokra tört, s az utána következő hosszú idő alatt az egyes kantinensdarabok lassanként „elúsztak" egymástól, s létrejött a kontinensek mai elhelyezkedése. A hegységek pedig a konti­nensek mozgásakor létrejövő összetorlódások, felgyűrődések következtében alakultak ki. We­gener elméletének helyességéről nagyon meg­oszlottak a vélemények. Sokon támogatták is és bizonyítékokat hoztak fel igazolására. 1930-ban egy grönlandi expedíció során Wegener — máig is ismeretlen módon — eltűnt, életét vesztette. Később mivel a Wegener-elmélet elfogadhatat­lanságát állító bizonyítékok száma is egyre gya­rapodott, losson feledésbe merült. A 60-as évek­ben két újabb módszerrel vizsgálták meg a kon­tinensvándorlási elmélet helyességét. (folytatjuk) KISS JANOS geofizikus REJTVÉNYÜNK: 1. Nevezzen meg legalább két ókori filozófust, akik tagadták a geocentrikus (a Fold a világmindenség mozdulatlan kö­zéppontja) elméletet. 2. „Eppur si mouve" — És mégis mozog (a föld) — kiáltotl fel a tudós az inkvizíció ítélete után. Ki volt az? 3. A heliocentrízmus (a világegyetem központja a Nap) el­méletéhez ennek a tudósnak a neve fűződik, A képen látható szobra Varsóban von a Lengyel Tudományos Aka­démia épülete előtt. A tudós neye és nemzetisége? A válaszokat levelezőlapon a kö­vetkező címre küldjék: NÓ szerkesztő­sége, 897 36 Bratislava, Martanovicova 20. A levelezőlapra ragasszák rá a szelvényt, és tüntessék fel rovatunk cí­mét: Amatőr Csillagászok Egyeteme. Versenyünkben mindenki nyer, aki helyesen válaszol. De azok is bekerülnek a sorsolásba, akik legalább két kér­désre jól válaszolnak. Ha csoportok versenyeznek, kérjük tüntessék fel о cso­port tagjainak névsorát, életkorukat. Várjuk leveleiket, észrevételeiket! a szerkesztőség

Next

/
Thumbnails
Contents