Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-11-10 / 45. szám
A CSEHSZLOVÁK NÖSZÖVETSÉG TAGGYŰLÉSEINEK, KONFERENCIAINAK, KONGRESSZUSÁNAK IDŐPONTJAI: Évzáró taggyűlések __ 1978 november—december 1979 január—február Járási, körzeti, városi konferenciák A Szlovákiai Nőszövetség kongresszusa A Cseh Nőszövetség kongresszusa A Csehszlovák Nőszövetség kongresszusa 1979. április 13—14. Bratislavában 1979. április 20—21. Mladá Boleslavban 1979. május 14—15. Prágában Munkánk gyümölcse érik Ha a közelgő taggyűlésekre, konferenciákra, kongresszusra gondolunk, elsősorban eredményeink jutnak eszünkbe, amelyekre büszkék vagyunk. Az egymásért végzett munkára gondolunk, melynek eredményeképpen egy-egy helyen mór gyermekek százai isznak naponta tejet az iskolában, délután is kapnak friss árut a munkából hazainduló asszonyok, üzemi büfében vásárolhatnak reggelit vagy tízórait, félkész ételekből főzhetik családjuknak a vacsorát, igénybe vehetik a takarítószolgálatot, nem kell a városba cipelni a tisztítani való ruhákat, mert begyűjtők szedik össze a falvakban . . . Eredményeinkről szeretnénk majd beszámolni, melyek következtében aszszonyaink, szava is döntő egy új óvoda, tornaterem építésében, szocialista hagyományaink ápolásában, élet- és munkakörnyezetünk alakításában. . . . Persze nemcsak eredményeinkről számolunk majd be. Hanem tárgyilagos bírálattal is elemezzük majd munkánkat, hogy rámutassunk a haladás kerékkötőire, hogy feltárjuk tartalékainkat, hogy új eredményeinken felbuzdulva további célokat tűzzünk ki. A CSNSZ Központi Bizottságának 11. plenáris ülésén Prágában a plénumtagok már körvonalazták vitafelszólalásaikban, hogy a kongresszus előtti időszakban milyen fő területekre kell összpontosítani erőiket. Mi az ülés szünetében arról beszélgettünk néhány plénumtaggal, hogy az ö járásukban mik a legjellemzőbb eredmények? ________________ Anna Ferenceiová, a Dunaszerdaheiyi (Oun. Streda) Járási Nemzeti Bizottság alelnöke: Semmilyen tömegszervezeti munkát nem lehet elképzelni szilárd ideológiai alapok nélkül. Ezért mi elsősorban a nők ideológiai nevelését tartottuk szem előtt. Járásunkban egy tizenhét tagú lektorcsoport biztosítja rendszeresen tanfolyamokon, beszélgetéseken nőszervezeteink tagságának továbbképzését. Ebbe a munkába szeretnénk jobban bevonni a pedagógusokat, hogy biztosítsuk az előadások magasabb színvonalát. A tanfolyamok témáinak megválasztásában részben az SZNS2 Központi Bizottságának tervéből, részben pedig saját szükségleteinkből indulunk ki. A járási párt- és tömegszervezetek vezetőivel lakhelyünk és munkakörnyezetünk problémáiról beszélgetünk, sok kérdést szemtől szembe vitatunk meg, sőt országos és nemzetközi kérdésekben is tájékozódunk. Mivel a forma eredményesnek bizonyult, kétnapos bentlakásos szemináriumot is rendeztünk a dolgozó nők részére. Természetesen kötöttebb formában is foglalkozunk a nők ideológiai nevelésével. Elsősorban a vezető beosztásba javasolt nők felkészítésével, nevelésével törődünk. Legaktívabb tagjaink a Marxista Esti Egyetemen bővítik politikai ismereteiket, és felkészítjük őket a párttagságra. Csak szilárd elvekkel, szélesebb látókörrel foghatunk hozzá a további feladatok megoldásához. Ez korunk legfontosabb követelménye. Varga Erzsébet, a vajáni (Vojany) Jednota étterem vezetője: A terebesi (Trebisov) járás nőszervezeteinek ebben a kongresszusi időszakban egyik legnagyobb gondja a nők foglalkoztatottságának növelése. Az országban talán a mi járásunkban van a legkevesebb nő alkalmazásban, a dolgozóknak csak a 35 százaléka, beleszámítva oz idénymunkásokat is. Legrosszabb a helyzet a nagykaposi (Veiké Kapusany) körzetben, ahol mindössze 31,8 százalék, és a királyhelmeciben (Krá Г. Chlmec), ahol csak 34,5 százalék a nők aránya. A tervek szerint ezt 1990-ig légalább 40 százalékra kellene növelni, ami igy sem lesz kielégítő, mert még mindig az országos átlag alatt marad. A munkaerő-tartalékot nemcsak a háziasszonyok, hanem a mezőgazdaságból kiszoruló dolgozók és az általános iskolát elvégző lányok jelentik, akiket elsősorban a könnyűiparnak és a szolgáltatásoknak kellene foglalkoztatnia. A királyhelmeci körzetben ezt a tartalékot a jövőben részben kimeríti a bútorgyár, amely teljes üzemeltetésnél 400—500 nőt foglalkoztat. Épül egy tejfeldolgozó üzem is, ahol legkevesebb száz asszonyt tudnak alkalmazni. Bodrogszerdahelyen (Streda nad Bodrogom) a gépalkatrészek gyártásánál további 250 nő kap majd munkát. A nagykaposi körzetben többnyire férfi munkaerőket igénylő termelési ágak összpontosultak. A Vojany Hőerőmű, a Slovnaft üzemrészlege elsősorban a férfiaknak nyújt munkát. Am a feleségek is szeretnének dolgozni, tehát „női“ üzemre is szükség lenne. A nagykaposi lakótelepen sok olyan nőt találunk, aki munkalehetőség hiányában kénytelen a háztartásban maradni. Vonatkozik ez nemcsak a szakképzetlen munkásnőkre, hanem például a szakiskolát végzett könyvelőkre, pedagógusokra is. Persze a nők foglalkoztatósa itt egy újabb problémasort nyit; a bölcsődék, óvodák, szolgáltatások hálózatának bővítését, ami nélkül elképzelhetetlen részvételük a termelésben. Járásunk nőszervezeteinek tagjai a pártszervezetekkel együtt keresik a lehetőségeket. Tudjuk, hogy egy-egy üzemrészleg bővítése nem megy egyik napról a másikra. De tapasztalatból már azt is ismerjük, hogy ha mi nők nem állunk résen, nem sürgetjük a dolgok menetét, az ügyintézés sokáig elhúzódik. Ezt a problémát pedig minél előbb meg kell oldani. Hudec Lenka, a Rozsnyói (Roznava) Kereskedelmi Szakközépiskola tanárnője; A mi járásunkban a családok számának 12 százaléka cigány származású. Nőszervezeteink egyik fontos feladata, hogy minden cigány származású nőt állandó munkához juttasson. A járásunk területén élő produktív korban lévő 2410 cigány nő közül jelenleg csak 920 van állandó vagy idény jellegű munkaviszonyban. Tehát még csaknem ezerötszáz munkahelyet kell számukra biztosítani. Tudjuk jól: ennek egyik előfeltétele, hogy gyermeküket óvodában helyezhessék el. A nőszervezetek jelenleg 7 olyan óvoda felett vállalnak védnökséget, ahol csupán cigánygyerekek vannak. Jó munkát végeznek ezen a területen, többek között a pelsőci (Plesivec), rozsnyói (Roznava), szlavosi (Slavosovce), krasznahorkaváraljai (Krh. Podhradie) nőszervezet tagjai. Idén júniusban Rozsnyón megnyitottuk a cigány származású lakosok művelődési házát. Itt és több községben is ismeretterjesztő-nevelő előadásokat szervezünk számukra a családjogról, az anyák kötelességeiről, a gyermeknevelésről, az iskola és a család együttműködéséről, az öltözködésről, a gyerekek és a háztartás higiéniájának fontosságáról. A sütő- és főzőtanfolyamokon összesen 485-en vettek részt. A lányok számára megszerveztük az ügyes kezek versenyét is, ahol saját készítményű kézimunkákat mutattak be. A Totrasvit üzemben háromhónapos tanfolyamon varrni tanítják a fiatal cigánylányokat, hogy ezután szakmunkásokként dolgozhassanak. Nőszervezeteink tagjai minden faluban megértették a cigány származású lakosok életszínvonala növelésének fontosságát, s igyekeznek ebben segíteni nekik, nemcsak a kongresszus előtti hónapokban, utána is. Mészáros Ilona, a galóntai Május 9. Efsz dolgozója: Járásunkban több mint húszezer nő van alkalmazásban, ami oz összes dolgozók 42 százaléka. Fontos feladatunk tehát olyan élet- és munkafeltételeket biztosítanunk számukra, hogy feladataikat az elvárásoknak és képességeiknek megfelelően teljesítsék. Legnagyobb segítséget most a szolgáltatások hálózatának további fejlesztésétől várjuk. Ezzel eredményeink ellenére sem vagyunk elégedettek. üzleteinkben rossz még a délutáni áruellátás, körülményes a szolgáltatások igénybevétele. Az asszonyok, akik munka után mennek vásárolni, intézik a háztartási teendőiket, sokat veszítenek szabad idejükből, amit egyébként gyermeknevelésre, társadalmi munkára, pihenésre, művelődésre vagy szórakozásra fordíthatnának. Ezért örültünk a Mindent az emberért mozgalomnak, és jó lenne, ha ilyen akciók még több gyakorlati segítséget nyújtanának mindennapi életünkben. Például a tej-akcióhoz hasonló ötletekre van szükségünk. Jelenleg 2388 gyermek köp tejet az iskolában. A következő lépésünk: ne csak tejet kapjanak, hanem változatos tízórait. Próbálkozunk a táska-szolgálattal is, eddig többkevesebb sikerrel. Sikerült néhány helyen félkészáruboltot nyitnunk. Hamar odaszoktak az asszonyok, ami azt bizonyítja, hogy szükség van rá. Másutt is, és még több, nagyobb választékra. Ugyanígy szükség van a tisztító üzem szolgáltatásaira is, mégpedig arra, hogy begyűjtőnapokat tartsanak azokban a falvakban, ahol nincs tisztító, mosoda . . . Néhány nagyobb üzemünkben, elsősorban a vágsellyei (Safa) Duslóban - jó ötlet volt üzemi büfét nyitni, ahol hideg-meleg tízórait vásárolhatnak a dolgozók. Óvodák, bölcsődék hiánya miatt sem tudnak még az anyák — főleg az anyasági szabadságról visszajöttek — nyugodtan dolgozni. Járásunkban 1377 gyermeket tartunk nyilván, akiket pillanatnyilag nem tudunk óvodában elhelyezni. Bár az idén 335 hellyel bővült a férőhelyek .száma, mégis magas ez a szám. Ez még sok dolgozó nőt — családot érintő gondunk. Már próbálkoztunk mikrobölcsődékkel, másutt Z- akcióban építettek óvodát. Ez is járható út! Azt szeretnénk azoban, ha a termelő üzemeink, szövetkezeteink, állami gazdaságaink magukénak éreznék ezt a feladatot, és nem sajnálnák pénzüket üzemi bölcsődék, óvodák berendezésére használni. 3
