Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-11-03 / 44. szám

gyón tetszett, kivált az Első szerelem és a Tavaszi vizek cí­mű elbeszélések. Okvetlenül olvasd el őket, mert az isko­lában, tudom, csak Bazarovot tanítják, ahogy a békákat boncolja. Ezenkívül megnéz­tem a Pajzs és kard című fil­met, szintén nagyon tetszett, kiváltképpen az ellenségtől körülvett szovjet hírszerző bá­torsága. Udvarol egy fasiszta lánynak, színleli, hogy bele-és dühöngtünk volna semmi­ségek miatt. Nyikoláj, láttam nemrég egy színdarabot, tudósokról szólt, el akarom mesélni ne­ked, hogy a főszereplő szü­letés napja volt, vendé­gek jöttek, neki pedig dön­tenie kellett, hogy két aka­démikus közül melyiknél fog majd dolgozni, és amikor dön­tött, nem tudni mit, odament a telefonhoz, és ekkor véget L e v e l e k L___________________ I szeretett, de én nem hittem ebben, mert a nőket nem le­het becsapni, nagyon jó érzé­kük van ilyesmihez, tehát a fiúnak, szerintem, egy kicsit igazán bele kellett szeretnie a fasiszta lányba, lám, mire kell elszánnia magát egy hős fel­derítőnek. Nágya, azt írod, hogy ha a szerelem igazi, akkor lehet, de hát honnan tudhatja a házas­ember, hogy igazi-e, ha nem udvarol, és nem teszi próbá­ra az érzéseit? Várom leveledet, úgy írjál, hogy még az elutazásom előtt megkapjam. Nyikoláj. XXX Szervusz, drága Nyikoláj! Milyen jó, hogy megint Mosz­kvába jöhetsz, bizonyára bíz­nak benned, ha pont téged küldenek és nem mást. Nem­rég engem is megbíztak egy nagyon bonyolult, kétoldalas műszaki rajz lemásolásával, jól el is boldogultam vele, de persze a mi munkánkért nem jár kitüntetés, pedig nagyon szeretnék elutazni, legalább egyszer. A főnöknőnk megint dolgozik, gyógyul a fia is, jól­lehet a lába örökre odavan, itt már nincs mit tenni. Igyek­szünk a főnöknőt nem búsíta­­ni, általában most a szobánk­ban mindnyájan nagyon ud­variasak és figyelmesek let­tünk egymáshoz, ez tetszik ne­kem, ámbár bizony szégyen, hogy csak a más szerencsét­lensége után lett ez így, enél­­kül még sokáig marakodtunk ért az első felvonás. A máso­dikban bemutatták, hogy mi történt volna vele, ha az e­­gyik akadémikusnál köt ki, a harmadikban pedig azt, ha a másiknál. Micsoda hatalmas különbség lehet akadémikus és akadémikus közt, nahát! A darab hősének minden dol­ga másképp alakult, és nem­csak a munkája, de még a felesége is más lett, meg a barátai, a második felvonás­ban nyaralója is van, a har­madikban csak lakása, a má­sodikban mindenki tiszteli, és táviratokat kap mindenhon­nan, a harmadikban pedig jó­formán alig. Tetszett nekem a darab eszmei mondanivalója, én is úgy vélem, hogy nagyon óvatosan kell dönteni, az em­ber nem tudhatja, hol bukik orra, csak az nem tetszett, hogy a főszereplő tudós az első, a második és a harma­dik felvonásban egyaránt olyan unalmas és mísz, hogy az ember jóformán fütyül ar­ra, melyik akadémikus fogja választani, és mi lesz vele az­után. Nyikoláj. nem tudom, mit feleljek leveled utolsó kérdé­sére, talán nincs benne kivet­ni való, ha házasember más nőnek udvarol, ám azt tudom, hogy én nem engednék meg ilyesmit a férjemnek, és nem bocsátanám meg, elkerget­ném őt, még ha szívtelennek kiáltanának is ki. Otthon nincs telefonom, de a mun­kahelyemen hívhatsz, most már folyton várni fogom a hí­vásodat, gyere minél előbb, a te Nágyád. ALEKSZANDR BLOK Tizenketten (Részlet) Elült az utca, semmi zaj, A burzsuj homályban oson, Hallgat mélyen a Néva partja. Lapul, nyakát behúzza fázva, Rendőr se jár. Nincs bor - Bevont farokkal, kushadón, sebaj, Vén éhes eb húz a nyomába. Ma tor lesz annál, aki tartja. A burzsuj némán néz a ködbe, S mint az a koszrágta, kizárt, Behúzott farkú eb, mögötte Kushad a régi világ. SZERGEJ JESZENYIN József Attila fordítása Idők beteljesedése (Részlet az Urunk színeváltozása című poémából) Oroszok hejh! Vadászai a mindenségnek, Kik az eget most hajnalpír hálójával merítitek... Fújjátok meg a kürtöket! Nyög a föld a fergeteg ekéje alatt. Sziklákat vet ki aranyat Követelő ekék serege. Üj magvető megy a fr'ldeken át. Üj magot vet a barázdákba. Fényes vendég jön hozzátok Csúf kocsiban. Kancája üget a fellegek felett. A kanca kantárja az ég kékje. A kantár csengettyűi csillagok. József Attila fordítása A! •«* 4-í 3 N «о a ä £ ö 3 о 'O rO ö N со

Next

/
Thumbnails
Contents