Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-08-17 / 33. szám

TAMÁS JOLÁN, A THALIA MŰVÉSZNŐJE MONDJA A DIVATRÓL: Egy eredeti darabra mindig szükség van. V ' D ; I I ! s J ! z : I I > E < ; L i ! v ! I É i > N í Y 12 iv*t Könnyen formálható, szabható-varrható a divatos indiai száda, és gyönyörűen mutat rajta a hímzés. Erre a bő. mindenütt húzott blúzra fehér selyemszállal hímeztem az eléggé tömött, sűrű, de csak kis felűletnyi mintát. Jól illik hozzá a fehér vászonnadrág is, de alkalmilag szebb fino­mabb, puhább anyagból varrt fehér nadrággal. A kedvenc színeim a fehér, a piros, a na­rancsszínű árnyala­tok. a lakásomban is ezek dominálnak. Ezért ez az egyik kedvenc összeállítá­som — a könnyebb, nyári anyagból ké­szült nadrág és a pi­ros hímzéses blúz, amit készen vettem. A blúzt különösen szeretem, mert jól mutat a . farmerhez és az idén oly diva­tos, hangulatos és kényelmes apró virá­gos, pettyes, kiskoc­­kás parasztszoknyá­hoz is. Nagyon kényelmes, praktikus (tu­lajdonképpen minden korosztály és súlykategória számára) tetszetős holminak tartom a különböző sza­fari-változatokat. Én ezt választot­tam a készen kaphatók közül. De nem tudtam ellenállni a hobbim­nak — ráhímeztem ezt a vidám, nyári mintát a zsebére. Ahogy mondani szokás: „meglátni és megszeretni egy pillanat müve volt“ ezt a fehér-szürke-fekete csíkos, dél­előtt, délután is jól öltöztető kötött ruhát. Kár, hogy csak ritkán lehet ilyen jó konfekciót kapni... ^levallom töredelmesen, bennem min­­dig felébred valamilyen halvány gyanakvás, ha egy nő divatról, öltözködésről szólván, nem egészen őszintén gondolja, amit mond, hogy csak és kizárólag mindenben oz egyszerűt, a praktikusat szereti . . . Persze, nem szeretném, ha félreértenének, s őzt hinné valaki, hogy én kevésbé szeretem azt, ami egyszerű és célszerű. Sőt! Egy mai dolgozó nőnek nyilvánvaló, hogy erre a két követel­ményre kell elsősorban ügyelnie — ha nem akarja magát a munkahelyén kényelmetlenül érezni. Dolgozni feltétlenül mindenütt csak úgy lehet kedvvel és jól, ha nem szorít a szoknya, ha nem kell örökösen a blúzt igazí­tani, rakoncátlankodó maslikat vagy erőitet­ten, kacifántoson megkötött sálakat helyre­igazítani. Én munkába (próbákra, tájoláskor) a leg­szívesebben nadrág - blúz - pulóver - mellény - blézer változatban járok, mert ezeknek a va­riálása jól alkalmazható minden időjáráshoz és környezethez. Emellett természetesen szük­ségem van egy-két jó ruhára, mert vannak helyek és alkalmak, amikor még a legelegán­sabb nadrágkosztüm is, enyhén szólva, furán hat. Nos, ez az alap. Ez az, ami kell. De ehhez nekem feltétlenül szükségem van egy eredeti darabra is, amit én gondolok ki magamnak, ami az én fantáziámat, s egy egészen icipicit a belső világomat is tükrözi... Most ez a romantikus stílusú fehér blúz az első számú „kedvenc" (rajta van egyébként a kezem munkája is, én hímeztem ki), s tudom hogy sokáig fogom szeretni. De tudom, hogy jövőre megint megálmodok, kigondolok valami szé­pet ... Feljegyezte: — gé

Next

/
Thumbnails
Contents